2019.10.29. 08:52
Darnózseli-gyilkosság – 7 év börtönre ítélték N. Jánost, de hazamehet Győrből – fotók
N. János szabadon távozhatott a bíróságról a keddi ítélethirdetés után, amikor is hét év börtönt kapott – testi sértésért. A jogerős döntés azonban a Kúrián születik meg. Viszontlátásra! – köszönt el a bíróságtól a darnózseli hentes.
11.04 – A döntés tehát a Kúrián születik meg.
Előtte a letartóztatásról is dönteni kell még másodfokon, most N. János szabadon távozhat a bíróságról:
Viszontlátásra! – köszön el a bíróságtól.
Darnózseli-ügy - 7 év börtönre ítélték N. Jánost, de hazamehet Győrből
11.02 – Börtönbe kell-e mennie?
Nem. Az ügyészi indítványt elutasította a Győri Ítélőtábla.
Az indoklás szerint: A 7 év során rendelkeztünk a beszámítható évekről is, amit letartóztatásban töltött már a vádlott. A büntetési tétel így öt év alá megy.
Alaposan tartani kellene attól is, hogy a terhelt elszökik.
S valóban: semmi olyan körülmény a vádlotti részvételben nincs, amire hivatkozva szükségesnek ítélte volna a bíróság letartóztatás elrendelését.
Az ügyész fellebbez.
A védelem tudomásul vette a határozatot.
10.53 – N. János a testvérével és a fiával beszélget a szünetben
Kint vagyunk tehát a folyosón, N. János a testvérével és a fiával beszélget, a sértett családja láthatón felháborodott N. János indoklásán, ami a gyerekeire ( a nagyszülők unokáira) vonatkozott.
Várunk, s még pontosabb dátumhoz jutottunk: Ha a mostani ítélet lenne jogerős, akkor 2022. januárjában szabadulhat leghamarabb N. János.
Most tehát a letartóztatás a kérdés. Pár perc.
10.50 – N. János letartóztatását indítványozta az ügyész, hamarosan dönt a bíróság
Az ügyész még indítvánnyal él:
N. János letartóztatását indítványozza. Öt év vagy azt meghaladó jogerős kiszabása esetén azonnali letartóztatás indokolt, teszi hozzá. Itt még nincs jogerős ítélet, de hét évről van szó, s megalapozza azt a veszélyt, hogy kivonja magát a büntetőeljárásból a vádlott (magyarán: megszökik).
A védőügyvéd ellenzi természetesen. 29 hónapot töltött előzetesen letartóztatásban, semmilyen körülmény nem merült fel, ami indokolná most a fogva tartását. Eltartja magát és családját. Egyéb kényszerintézkedés sem indokolt.
N. János:
Bizonyítottam már öt év alatt, hogy nem veszélyeztettem senkit. Nem vagyok veszélyes a társadalomra. Két gyerekem van, ne szakítsanak el tőlük. Nagyon jó kapcsolatban vagyok velük.
A 29 hónap alapján újra számolunk: ezek alapján 27 hónap van még neki hátra 2/3-nál, ami két év, három hónap.
Dönt a bíróság a letartóztatásról, addig szünetet rendeltek el.
10.45 – Így lett a büntetési tétel hét év
A bűncselekményt próbaidő alatt követte el a vádlott, ezért lett halmazati a szabadságvesztés-kiszabás. A számokra térve:
Nem mindennapos helyzetet kezelt a bíróság, mondja dr. Kovács Tamás. A halmazati szabály 2-10 év, ehhez képest a középmérték 6 év.
A bíróság többre nem gondolhat, mint amit megállapított. A tárgyi súly„ testi sértés”, ezt helyén kell kezelni. Nem lehet a felső határnál megindítani a gondolkodást.
De: az ügyész is utalt rá, a bíró is, hogy az „utócselekmény” nemcsak a szűk környezetet rázza meg, hanem széles körben komoly indulatokat gerjeszt, kétségbeesést okoz. Brutális kegyeletsértő és -gyalázó módot testesít meg. Ez az oldala nagyobb büntetésért kiáltó elem – teszi hozzá a bíró.
Az időmúlás ugyanakkor megkerülhetetlen: 5 és fél évről van szó.
A vádlott személyében rejlő társadalmi veszélyességet az „utócselekmény” mutatja.
Összegzésképpen lett így a büntetési tétel hét év. Egy évvel több, mint a középmérték. A büntetési célok ezzel biztosíthatók, de az arányosság követelményének is megfelel.
A mellékbüntetés (8 év közügyektől eltiltás) is ehhez igazodik.
A feltételes szabadon bocsátás 2/3, mi most fejben gyorsan kiszámoljuk: ez 35 hónap, vagyis csaknem három év múlva szabadulhat N. János, ha ez az ítélet jogerős lesz. De most még nem az, mivel ellentétes ítélet született első- és másodfokon, így a Kúriára kerül az ügy harmadfokon.
Dr. Mészáros Tamás főügyész: büntetés súlyosbítására tesz indítványt.
Dr. Jován László védőügyvéd: felmentést és megalapozottság hiánya miatt hatályon kívül helyezést indítványoz .
N. János vádlott: Osztom a védőügyvédem indítványát.
Nincs még vége.
10.30 – A darabok szétszórása tettenérés volt – mondja a bíró
Ha mégse lenne köze a sértett halálához, akkor miért vállalná ezeket a kockázatos dolgokat? – teszi fel a bíró a kérdést.
A darabok szétszórása tettenérés volt, „itt megbukott a vádlott”, szögezi le dr. Kovács Tamás.
Foglalkozni kell azzal is, hogy gondolkodásra képtelen állapotban lehetett-e a vádlott? Az eljárás kizárta ezt, a vádlott nem volt kóros elmeállapotban.
Összegezve tehát:
Egyenes és kizárólagosan következik az, amire a fellebbviteli főügyészség indítványt tett.
A bizonyított tényekből egy lépést hagyott el az első fokú bíróság (amikor N. Jánost bizonyítottság hiányában felmentette). Ezt a bizonytalanságot most kiküszöbölhetőnek tartja a másodfokú bíróság: Meg nem határozott magatartásával okozta N. János felesége halálát, a sértettet feldarabolta, égetéssel megsemmisíteni törekedett, s részben ismeretlen helyen elrejtette a maradványokat.
Ez tehát a tényállás. Itt jön az, hogy minek minősítik a bűnösséget. A testi épség, illetve az élet elleni cselekmény között alapvető különbség: az utóbbinál az eshetőség szintjén is számolni kell ezzel a lehetőséggel. A szándékos emberölésre nem lehetett egyértelmű tényállást összerakni, arra ítéletet alapozni.
Hiányoznak a bizonyított elemek, hogy elvigye emberölés irányába. A testi épség elleni cselekményre lehet csak jutni. De kevesebbre sem lehet következtetni. Az első fokú bíróság eddig a pontig nem jutott el.
10.16 – Fantázia nem lehet alapja semmilyen tényállásnak
Továbbra is rezzenéstelen N. János.
A teremben síri csend van, a bírót hallgatja mindenki:
„A vádlott volt, aki a maradványokat szétszórta a réten.”
Egy óra után most mozdult meg először a vádlott, kinyújtott karjával egy percre a térdére támaszkodik, aztán visszatér az eredeti pozíciójába.
Az oksági, logikai láncolatra tér most a bíró, ami az elmarasztaláshoz, tehát a bűnösség kimondásához vezet.
A másodfokú bíróságnak lehetősége volt arra, egy első fokú felmentő ítélet után is, hogy abban az irányban gondolkodjon, amit a főügyészség indítványozott.
Nem igaz ugyanakkor, hogy a bizonyítékokat csakis a terhelt irányában kereste a hatóság.
Fantázia nem lehet alapja semmilyen tényállásnak, nem is volt.
A másodfokú bizonyítottnak fogadta el tehát, hogy a vádlott szórta szét a maradványokat. Ha ez hibás lenne, borulna az egész ügymenet. De visszabontva a történtek láncszemeit, csak a vádlott áll mindenhol. Minden megállapított mozdulatsornál.
Fontos, s egyben megrázó: nem „pusztán” bűntényből származó dolgokat találtak meg, hanem egy ember maradványait. Feldarabolásból, égetésből származó nyomokat.
A bíró figyelemmel van a sértetti hozzátartozókra, de közli: muszáj erről is beszélni.
De nemcsak a sértetti oldal van itt, hanem a vádlott családja is.
10.00 – Megkerülhetetlenek a megrázó részletek
A mobilforgalmazási adatok tisztázása a hatályon kívül helyezett ítéletben sarkalatos pont volt, rendszerezni kellett, hogy a szakértői adatokat értelmezni lehessen.
Ezen adatok alapján lehetett megállapítani, hogy a vádlott felkereste a megjelölt időben a sértettet, hogy a vádlott milyen utat tett meg a kocsival, s együtt „mozgott” a sértett és a vádlott telefonja.
Magyarán: együtt kellett, hogy legyen a Mosonmagyaróvár-Darnózseli útvonalon a sértett és a vádlott.
Vita tárgyát képezte az is, hogy egyáltalán meghalt-e a sértett? A patológiai szakértő lényeges körülményekre utalva megállapítja, hogy igen. Az „intenzív hőhatást” is a megtalálta daraboknál. Testrészekből származó darabokról van szó, amelyek a test megsemmisítését célozták.
Megkerülhetetlen, hogy a megrázó részletekről beszéljünk, mondja a bíró. A büntetőeljárás fontos része ez. Három helyszínen vizsgálódott a bíróság. Szükségesnek ítélte a helyszíni eljárást is. S volt értelme,mert további terhelő adatok kerültek elő:
1. A vádlott biztosan találkozott a sértettel.
2. Az adott helyen (Zseli réten) szétszórta a sértett még el nem tüntetett maradványait.
A védett tanúk bevonása is alapvető volt, főleg az 1-es számú tanúé.
9.45 – Bíró: nem hiteles a vádlotti vallomás
Dr. Kovács Tamásnál másodszor van az ügy, az ő tanácsa volt, amely az első első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és ismételt eljárást rendelt el. A mostani indoklásban kitért erre is, s arra, hogy a megismételt eljárás tényállása alapvetően eltér az elsőtől. A vádlott terhére szólóan hoz többletet.
A bizonyítási eljárásban nagy változásokat ugyan nem lehet megállapítani, de az iratok a vádlott-sértett közötti viszonyra külön rámutatnak. Összegezhető, hogy nehéz helyzet állt fenn a vádlott és az áldozat között. A gyerekelhelyezés körüli viták, a feszült viszony kirajzolódott az eljárás során.
A bizonyítékok rámutatnak a vádlott és a sértett életére, az iratok bizonyítják, hogy egészségügyi probléma nem állhatott fenn a sértettnél.„ Jól vagy rosszul, de beállt ez a viszonylagos nyugalmi helyzet a családban, ezt robbantotta, amikor a sértett vissza akart költözni a gyerekeihez a családi házba.”
Ez nem egynapos történet volt, a vádlottnak számítania kellett arra, hogy új konfliktushelyzet alakul ki. Valamiféle megoldás irányába mozdította ez a vádlottat.
A bíró a nyomozásra is kitér, előbb tanúként hallgatták ki a férjet, aztán nyomozás indult ellene.
Az első fokú bíróság sok esetben kimondta, hogy nem úgy történtek a dolgok, ahogy N. János mondta. Sorolni lehet, hogy nem elhallgatott tényekről, elfelejtett dolgokról van szó, hanem hazugságokról. Nem hiteles a vádlotti vallomás. S ennek semmi köze hozzá, hogy később élt a hallgatás jogával.
9.30 – Ez az első ítélet, amikor bűnösnek mondták ki N. Jánost Judit halálában
Dr. Kovács Tamás emlékeztet: emberölés vádja alól bizonyíték hiányában mentette fel első fokon a Tatabányai Törvényszék N. Jánost. Az ügyészség fellebbezett. Ennek jogi aspektusát részletezi, erről két hete részletesen beszámoltunk. A lényeg: a szándékos emberölés helyett a kedvező alapelvet alkalmazva a testi sértésre tett indítványt. Mármint a bűnösség megállapítására. S az ítélet kiszabásánál figyelembe kell venni a korábbi bántalmazást – könnyű testi sértést-, amelyet szintén feleségével szemben követett el, s amelyért próbára bocsátást kapott.
(A mostani ítéletben ez történt meg, azért „halmazati” a büntetési tétel.)
A védelem az első fokú ítélet (ami felmentés volt) helyben hagyását kérte, ezt is részletezi még a bíró.
N. János mint mindig, most is egyenes derékkal, rezzenéstelenül ül a vádlottak padján. Judit családja minden idegszálával figyel az indoklásra. Tény: ez az első ítélet, amikor bűnösnek mondták ki N. Jánost a testvér/a lányuk halálában.
A sértetti oldal indítványát is felsorolta dr. Kovács Tamás, ezt is olvashatják a két héttel ezelőtti tudósításban.
Teljes körű felülvizsgálatot végzett a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla.
9.11 – A Győri Ítélőtábla ítélete:
N. János bűnös: testi sértés bűntettében, halmazatban 7 év börtönre ítéli. Nyolc évig a közügyektől is eltiltja. Legkorábban büntetése letöltésének kétharmada után szabadulhat. 13 millió forint bűnügyi költséget is fizetnie kell.
Az indoklás jön.
8.58 – A Győri Ítélőtáblán ismét óriási tömeg van, sok a joghallgató. Valószínű, ezt az ügyet valóban tanítani fogják a jogász képzésben is.
