Internetes csalások: íme, a 21. század legelterjedtebb bűncselekménye

A térfigyelő kamerák terjedése és a különböző nyomkövető megoldások fejlődése miatt számos hagyományos bűncselekmény egyre kevésbé kifizetődő, miközben a készpénz visszaszorulása miatt egyre kisebb a zsákmány, sőt a fizikai pénz hiányában akár teljesen el is maradhat. Az autók és az elektronikai eszközök gyakran rendelkeznek GPS-szel vagy más megoldással, amely megkönnyíti a bűnözők felkutatását, növelve ezzel a lebukás veszélyét. Mindez azonban az internetes csalásokra nem igaz – írja cikkében a Világgazdaság. 

Internetes csalások - Népszerű módszerek 

A Világgazdaság cikkében olvasható: arra, hogy ma már a bűnözők célpontját egyre több lakat, többfaktoros azonosítás és más biztonsági megoldások mögé rejtik a különböző számítógépes hálózatok mélyén, a megoldás az, hogy az áldozatok bizalmába férkőző csalók rávesznek, hogy magunktól váljunk meg értékeinktől. Erre számos, régóta használt módszer áll a szélhámosok rendelkezésére, hiszen az átverések alapvető emberi tulajdonságokat, gyengeségeket használnak ki. Az internetes csalások nem feltétlenül különböznek a korábbi korokban megszokott trükköktől, csupán a felület és a kommunikáció módja változik. A mesterséges intelligencia és az automatizáció pedig lehetővé teszi, hogy a csalásokat is nagyobb léptékben, több célpont ellen kövessék el. A digitális kommunikációnak köszönhetően a csalók a világ bármely pontjáról működhetnek, és áldozataik is bárhol lehetnek.

Határokon átívelő bűnszövetkezetek

Az internetes csalások szaporodását különösen segítették a koronavírus alatti lezárások, amikor mindenki az otthonába szorult, miközben ömlöttek a gyors meggazdagodásról szóló hírek a kriptopiac vagy épp a mémrészvények szárnyalása miatt. Az online csalások sokszor határokon átnyúló jellege miatt a hatóságoknak sem volt könnyű dolguk, ezért is kapott fontos szerepet a megelőzés is. 2022 őszén indította el a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közösen a Kiberpajzs nevű kezdeményezését, amely az online szélhámosok elleni védelmet tűzte ki célul. A kezdeményezéshez később az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (ma már Nemzetgazdasági Minisztérium) is csatlakozott.

Az internetes csalások fajtái

Az internetes csalásoknak sokféle változata létezik, alapulhatnak az áldozatok jóindulatán, bizalmának elnyerésén vagy épp kapzsiságán is. A lezárások alatti magányt és az online társkeresők terjedését használják ki a romantikus csalások elkövetői, akiknek a működését a mesterséges intelligencia és különösen a nagy nyelvi modellek is segítik. Az online piacterek térnyerése szintén újabb terepet nyit a csalók számára, akik sokszor kínálnak túlságosan jó ajánlatot, majd előre kérik a pénzt, de egyre gyakrabban tűnnek fel vásárlók szerepében is. Ezzel összefüggésben az online vásárlások közvetítői, a csomagküldő szolgáltatások is támadási felületet nyithatnak adathalász támadásokhoz. A csalók a megbízhatónak gondolt szolgáltató, például a Magyar Posta vagy a Foxpost arculatát lemásoló üzeneteket küldenek, ahol elég egy linkre kattintani, hogy adathalász támadás áldozatává váljunk. 

Az adathalászok persze nemcsak a csomagküldő szolgálatok nevével élnek vissza, más, közbizalmat élvező intézmények nevében is szívesen fellépnek, legyen szó telefonos vagy internetes csalásról. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2025. márciusában jelezte, hogy csalók élnek vissza a nevével, de szinte az összes hazai bank nevét is szívesen használják a csalók, hogy adatainkhoz vagy pénzünkhöz hozzáférjenek.

Mit tehetünk a csalások ellen?

Van lehetőségünk védekezni a csalások ellen, érdemes például többfaktoros azonosítást használni számláinknál, és odafigyelni, hogy ne adjuk ki ismeretleneknek az adatainkat.

Nem árt például feltenni a kérdést, hogy miért éri meg vajon valakinek áron alul kínálni a portékáját az online piactereken, vagy épp azt, hogy aki mesés profitot tud keresni befektetéseivel, az miért osztaná meg ezen tudását aprópénzért boldog-boldogtalannal, illetve mi szüksége van a mi forrásainkra.

Valamekkora védelmet az is nyújthat az adathalász támadásokkal szemben, ha jelszókezelőt használunk, és nem hasznosítjuk újra a belépési kódjainkat. Ellenkező esetben hiába vagyunk résen, ha a jelszavunkat egy kevésbé védett szolgáltató feltörésével megszerzik a kiberbűnözők.

 A csalások egyidősek az emberiséggel

Ahhoz, hogy létezhessen társadalom, hogy együtt tudjunk élni, mindenképpen szükség van valamekkora bizalomra egymás és az életünket szervező intémények iránt egyaránt. A csalók ezt az alapvető igényt használják ki, és a bizalmunkkal élnek vissza. Az adathalász támadások egyik válfaja például az üzleti e-mail-címekhez, fiókokhoz kíván hozzáférést szerezni, és mondjuk egy felső vezető nevében utalást elrendelni.

Új veszély a mesterséges intelligencia is

Az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia (MI) ugyancsak segítik a bűnözők munkáját, hiszen így a csalások nagymértékben automatizálhatók és személyre szabhatók, amivel még inkább felkelthetik az áldozatok bizalmát, akik könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy futhatnak a pénzük után. Arra is volt példa, hogy egy az Egyesült Arab Emírségekben élő bankárt azzal vertek át, hogy a fiókvezető hangját utánozták le a mesterséges intelligencia segítségével.

Bizalom nélkül nincs társadalom

Amíg vannak balekok, addig a csalók is velünk maradnak, ám mivel a szélhámosok az alapvető emberi igényekre és érzelmekre játszanak rá, és mivel bizalom nélkül a társadalmak sem működőképesek, a balekok megújuló erőforrásokat jelentenek a csalók számára.

Az általuk okozott károk ezért messze túlmennek az anyagi veszteségeken, a csalók ugyanis a társadalmak alapját jelentő bizalmat is rombolják.

Legyen résen! A netes csalók nem pihennek!

A digitális világ gyors fejlődése nemcsak a lehetőségeket, hanem a veszélyeket is megsokszorozta. Az elmúlt időszakban több alkalommal is milliókat csaltak ki emberektől, az internetes csalások fő célpontjai idős, főként egyedül élő emberek. Az internetes csalások leggyakoribb típusai közé tartozik az adathalászat, az online vásárlási csalások, a hamis banki SMS vagy épp a romantikus csalások. Veszprém vármegyében is több alkalommal próbálkoztak illetéktelenek hozzájutni a kiszemeltek pénzéhez, sajnos nemegyszer sikerrel is jártak –írja a VEOL.

A VEOL cikkében olvashatnak arról az internetes csalóról, aki a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint egy év alatt 25 millió forintot csalt ki egy Pápa környéki kistelepülésen élő nőtől. A károsult az egyik közösségimédia-felületen ismerkedett meg a férfival, akivel személyesen soha nem találkozott. A csaló egy levélben azt állította, hogy autója Angliából hazafelé tartva Németországban meghibásodott, és sürgősen pénzre lenne szüksége a javításhoz. A férfi a szervizre 250 ezer forint kölcsönt kért, melyet a sértett el is utalt abban a hiszemben, hogy azt később visszakapja. A visszafizetés helyett azonban csak újabb kérések érkeztek, aminek a nő eleget is tett. Közben a saját pénze elfogyott, ezért csak kölcsönkért pénzből és nyugdíjpénztári megtakarításának visszaváltásából tudta teljesíteni az utalásokat. A sértett egy év alatt 25 millió forintot küldött a férfinak, és végül családtagjának kérésére tett feljelentést.

Az ukrán szervezett bűnözés áll az online csalások mögött

A csalók nem válogatnak: fiatalok, idősek, magánszemélyek és vállalatok egyaránt a célpontjaik között lehet.

Felszámoltak a magyar hatóságok egy 19 emberből álló, az ukrán szervezett bűnözéshez köthető hálózatot, akik online csalásokkal támadták a magyarokat – jelentette be közösségi oldalára feltöltött videójában a miniszterelnök. Orbán Viktor bemutatta, hogyan károsítják meg a magyar családokat az ukrán kibercsalók – írja a Magyar Nemzet.

– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen kiemelt figyelmet fordítanak erre a problémára, hiszen

A szerdai kormányülésen újabb eszközökről döntünk, ezekkel fellépünk az ukrán bűnözői körökhöz köthető banki hekkertámadások ellen – jelentette ki a kormányfő.

További részletek a Világgazdaság oldalán.