Jön a meleg - Mutatjuk, milyen nyár vár ránk 2025-ben

Az MCC Klímapolitikai Intézet idén is elkészítette elemzését a közelgő nyárra vonatkozó előrejelzésekkel. Eszerint az átlagnál melegebb, hőhullámos és kissé szárazabb - így hangzik az időjárás előrejelzés az idei nyárra. dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunknak arról beszélt, mit hozhat az idei nyár időjárása, és ezen belül milyen lehet a Kisalföld időjárása.

Időjárás előrejelzés az idei nyárra

- Tendencia az, hogy a Kisalföld és az Alföld mindig melegebb az országos átlagnál, mert alacsonyabb tengerszint feletti magasságon fekszik. Mindkét területet erősen érinti a talajvízszint csökkenése. Idén a mezőgazdasági és a hidrológiai aszály közül utóbbi várható -  adott prognózist érdeklődésünkre dr. Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.- Ez azt jelenti, hogy a talajnedvességnél nem lesz akkora gond, akkora hiány, mint a folyókban, tavakban, ahol alacsony lesz a vízállás. A Duna vízgyűjtő területén deficitet tapasztalunk. Alig van hegyekben hó, ami elolvadhatna és visszajuthatna a vízfolyásokba. A Duna vízszintje már most is alacsony. Tehát a Balaton, a Fertő tó, a Tatai tó vízszintjét alacsonyra várjuk idén. 112 szimulációval dolgozunk, ebből 20-22 erős aszályt mondd az idén nyárra, a többi mérsékeltet. Annyit tennék még hozzá, hogy ha folytatódik a tavaly augusztusban elkezdődött száraz időjárás, akkor nagyobb aszály is lehet. Ahogy egyre melegebbek a nyarak, egyre több víz gőz kell csapadék kialakulásához. A Kisalföld annyival van szerencsésebb helyzetben, mint az Alföld, hogy több csapadékot kap, ide még elérnek a nyári zivatarok, a betörő hideghullámok. Az Alföld már távolabb esik, oda nem, az sztyeppés jellegű. Ott nagyobb lehet a szárazság - jelentette ki lapunknak a klímakutató. 

A klímaváltozás ténye tagadhatatlan

Az elemzés hozzáfűzte, hogy a klímaváltozás ténye tagadhatatlan: egyre enyhébbek a telek, évtizedről-évtizedre melegebb a nyarak, a hőhullámok intenzitása szignifikánsan növekedett az elmúlt 30 évben és sajnos a májustól októberig tartó időszakban (néhány évtized múlva a nyár hossza) egyre kevesebb nap hullik csapadék. Míg az 1970-es és 1980-as években az ország alig 15-20 százaléka volt veszélyeztetve aszálytól, ma már az ország közel 40-45 százaléka, 2060 után ez az arány a mostani melegedési trendekkel 85-90 százalékra növekedhet.

A középtávú szezonális előrejelző modellek 112 szimulációja alapján a 2025-ös nyári időszak (május-szeptember) az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb Magyarországon, sőt a július és az augusztus anomáliája elérheti a 2-2,2 Celsius-fokot is négy globális előrejelző-modell szimulációi alapján. Ezt a pozitív anomáliát blokkoló anticiklonok alatti melegebb légtömeg okozhatja, hőkupola effektust eredményezve. A blokkoló anticiklonok aszályos időszakot idézhetnek elő Közép-Európa nagyobb részén, a szokásosnál nagyobb hőhullám-kockázattal.

Hónapokra lebontva

• Amennyiben hónapokra lebontjuk az előrejelzést, akkor az látható, hogy május és június első felében érezhető extrémitások kevésbé várhatóak, mint június közepétől. 
• A kontinens nagy részén a szokásosnál melegebb időjárást látunk júniusban, júliusban és augusztusban is. A legjelentősebb hőmérsékleti anomáliák Kelet-Közép-, Délkelet- és Észak-Európában valószínűsíthetők. Jelenleg a Duna, a Pó és a Rajna vízgyűjtő területein is vízhiány tapasztalható, és a nyárra jellemző szárazabb időjárás várhatóan tovább fokozza a hidrológiai deficitet Európa jelentős részén.

A mezőgazdaság sikeresebb év elé nézhet

Mindez annak ellenére valószínű, hogy az idei évben – a 2022-es és a tavalyi nyárral ellentétben – extrém mértékű, kiterjedt abnormális csapadékhiány kevésbé valószínűsíthető, de nem kizárható, hogy egy-egy régióban jelentős (szignifikáns) eltérések legyenek az átlagtól a csapadék térbeli és időbeli változékonyságából kiindulva.  A tavaszi fagyok után a 2025-ös évben a mezőgazdaság sikeresebb év elé nézhet a tavalyihoz képest. Várhatóan idén a nyári időjárási körülmények kevésbé lesznek extrémek, mint a 2024-es évben, mind a kukorica és napraforgó termelők, mind a gyümölcstermesztők számára. Amennyiben ez a trend megmarad 2025-ben több és jóval jobb minőségű termésre számíthatunk a megelőző évhez képest, azonban itt meg kell jegyezni, hogy ilyen időtávban az előrejelzés bizonytalansága hétről-hétre jelentősen növekszik, nem kizárva az extrém aszály lehetőségét.

Többször várhatóak intenzív hőhullámok

Mivel a nyári időszak az átlagnál melegebb lesz és többször várhatóak intenzív hőhullámok, várhatóan az ipari és lakossági energiafogyasztás is jelentősen növekedni fog. A klímaváltozási trendeknek megfelelően a hűtési foknapok száma május és október között tovább emelkedik. Magyarország villamosenergia-ellátása ugyanakkor jelenleg stabil, amit nemcsak a nukleáris, fosszilis és megújuló források kiegyensúlyozott aránya biztosít, hanem az is, hogy 2025 áprilisára az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége elérte a 4442 MW-ot. Ezen felül 2733 MW-nyi háztartási méretű napelemes rendszer is működik az országban – ezekre különösen érdemes figyelni, hiszen gyorsan növekvő részét képezik a hazai energiatermelésnek. Az elmúlt években megtapasztalt szélsőségek és a közeljövőben várható folyamatok miatt továbbra is kulcsfontosságú lesz a vízgazdálkodás és az energiaellátás rugalmasságának biztosítása, azaz a klímaváltozással szembeni alkalmazkodási stratégiák további megvalósítása. Megjegyzés: a szezonális előrejelzés bizonytalansága magas a globális cirkulációs folyamatok miatt, különösen a csapadék esetében.