Parkolástól a fűnyírásig: interjú a Győr-Szol vezérigazgatójával - podcast

– A győri képviselő testület a januári közgyűlésen február 1-i hatállyal választotta meg Sárkány Pétert a Győr-Szol Zrt. vezérigazgatójának. Milyen szakmai életút előzte meg a megbízatást?
– 2024. november 1-től töltöm be a cég igazgatóságának elnöki pozícióját. Prédl Antal, korábbi vezérigazgató nyugdíjba vonulását követően töltöm be február 1-től a vezérigazgatói posztot is. A 2000-es évek elejétől győri és környéki társulásokkal, cégekkel foglalkoztam, többek között fejlesztési célú pályázati rendszerek kialakításával, illetve azok megvalósításával és ehhez építettem részben, illetve egészben önkormányzati tulajdonú cégeket. Legutóbb az Arrabona EGTC-t, valamint a Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft.-t alapítottam és működtettem, így közel 20 éves szakmai múltam alapján kerestek meg az elnöki feladattal, illetve bíztak meg aztán a vezérigazgatói poszttal. 

Sárkány Péter vezérigazgató felmérte a helyzetet

– A város legnagyobb cégének vezetőjeként milyen kihívásokkal találta magát szembe?

– Cégünknél mintegy 650 főnek biztosítunk munkalehetőséget, a kollégáknál a fogadtatásom nagyon kedvező volt. Kinevezésem óta eltelt fél év. A körülöttem lévő kabinet feladatait sikerült úgy kialakítani, hogy hatékonyan tudja szervezni és irányítani a zrt. működését. Az igazgatóságok, mint a távhőszolgáltatási, a vagyongazdálkodási, a városüzemeltetési és kivitelezési, valamint a gazdasági igazgatóság egyutas rendszerben tudja működtetni a vállalatot.

Az emberek leginkább a városüzemeltetési feladatok ellátása során találkoznak a munkánkkal. A városüzemeltetés az önkormányzat kötelezően ellátandó feladata, amelyet pénzügyi megállapodással ruház át a Győr-Szol Zrt-re, amihez a közgyűlés a költségvetésből biztosítja a megfelelő forrást. Ez alapján tudjuk a városüzemeltetési feladatokat ellátni, a többi feladatunk piaci alapú, amelyekhez támogatást nem kapunk.

–  Az idén kis megtorpanás volt az év eleji fűnyírással. Később kezdődött, lassabban haladt, mint a megszokott. Mi volt ennek az oka?

– Az elmúlt években a városüzemeltetési feladatok mintegy egyharmadát saját munkavállalókkal végeztük el, kétharmadát vállalkozókkal. Szép volt Győr és rendezett. Az elmúlt évben megkötött vállalkozási szerződések március 31-ig voltak érvényben. Ezeket nem hosszabbíthattuk meg, illetve újakat nem tudtunk kötni, mert közbeszerzési eljárásra vagyunk kötelezettek. 2024. decemberében egy szakmai tervvel megkerestem a város vezetését. Összeállítottuk, hogy a városüzemeltetés, ami többek között fűnyírásból, szúnyoggyérítésből, a közterületek tisztán tartásából, az utak takarításából, a téli üzemből áll, várhatóan mennyibe fog kerülni. A 2025. február végi költségvetés tárgyalásakor a polgármester erre bruttó 1,3 milliárd forintot tervezett be, holott mi nettó 3 milliárd forint körüli összeget becsültünk erre az évre. 

A közgyűlésen a többségi frakció módosító javaslata alapján sikerült módosítani az összeget, ennek ellenére a hivatal még egy hónapig húzta a megállapodás aláírását, így április elejére lett egy olyan dokumentumunk, ami alapján kiírhattuk a közbeszerzési eljárásokat. Emiatt tapasztalhatják a győriek, hogy sok helyen magas a fű, később érünk oda, hiszen csak a saját dolgozóinkkal tudjuk ezeket a feladatokat elvégezni. Ezt az évet próbaévnek tekintem, ahol meglátjuk, mi az, amit a saját embereink el tudnak végezni és mi az, ami a vállalkozókkal oldható meg, mert vannak olyan feladatok, amihez speciális szakértelem kell. Ezúton is kérem a győriek türelmét, igyekszünk mindenhova odaérni, de remélem egy hónap múlva helyre áll az előző években megszokott rend. 

– A másik terület, amivel szinte minden győri találkozik, az a parkolás. 

– A város túlnőtte magát. Az itt élőkön kívül nagy számban jönnek dolgozni autóval a városba. Egy-egy háztartásban nem csak egy, többnyire 2, akár 3 autó is megtalálható, nem nagyon találnak parkolóhelyet az emberek. A belvárosban megépült parkolóházaink 80-90 százalékos kihasználtsággal működnek, ugyanakkor a felszíni parkolóhelyek szinte tele vannak, még a hét végén is. Mindenki saját bőrén tapasztalja, hogy különösen a belvárosban nagyon nehéz pakolóhelyet találni annak ellenére, hogy az 1-es díjzónában 500 forint felett van egy óra parkolás.

– A parkolás szervezése az önkormányzat feladata, rendeletében a működtető a Győr-Szol Zrt. Nekünk kell fenntartani, működtetni, a pótdíjat kivetni. Van az önkormányzattal egy pénzügyi elszámolásunk, ami arra nyújt fedezetet, hogy az itt dolgozók bérét, illetve a rezsiköltségét finanszírozni tudjuk, ezen nincs haszna a cégünknek. A pótdíjak az önkormányzathoz folynak be. Ezekből és a parkolási díjakból lehetne fejleszteni a város parkolását. Sajnos azt tapasztaltam, hogy a díjfizető automaták is elöregedtek, nagy többségük még mindig érme bedobós. Az év elején öt automata lecserélésére adtam engedélyt saját költségünkre, ami közel 20 millió forintba fog kerülni. Nemrég egy lakossági fórumon az hangzott el a lakók részéről, hogy jobban ki kellene terjeszteni a fizetős övezetet a peremkerületek irányába.                            

– Az önkormányzati lakások is sok győrit érintenek. Mire számíthatnak a bérleményre várók?

– 116 lakás felújításába vágtunk bele négy ütemre osztva. 

• Az első ütemmel lassan végzünk. Ebben olyan lakások voltak, amelyek felújítását és az ahhoz szükséges anyagot is a Győr-Szol Zrt. biztosította. 
• A 2. ütemben a felújításhoz szükséges anyagokat közbeszerzési eljárásban kell beszereznünk, a kivitelezését saját embereinkkel végezzük el. 
• A 3. ütem hibrid megoldás lesz, közbeszerzési eljárást lefolytatva külső vállalkozásokat vonunk be. 
• A 4. ütem várhatóan ez év végére valósul meg, teljes mértékben vállalkozói kivitelezésben. A felújításokhoz szükséges mintegy 1,4 milliárd forint a korábban befolyt bérleti díjakból, valamint az önkormányzat lakásalapjából tevődik össze. Ebből az összegből a nem lakás célú ingatlanok karbantartására is fordítanunk kell. 

Az önkormányzati bérlakások pályázati rendszer útján vehetők bérbe, a bérlők kijelölése az önkormányzat joga, mi csak kezeljük a lakásokat. A cégünk a saját tulajdonú, piaci alapon értékesített bérleményeknél jelöli ki a bérlőket. Erre a kollégáim most dolgoznak ki internetes alapú pályázati rendszert, ami mindenki számára átlátható és követhető lesz. Erre a hozzánk beérkező hatalmas igény miatt van szükség. Az általunk kiadott lakások bérleti díját igazságügyi értékbecslő felmérése után határozzuk meg.

– A lakásokat fűteni kell, a Távhő is a Győr-Szol Zrt.-hez tartozik. Mi a helyzet ezen a téren?

– A távhő jól prosperáló divíziója a cégnek, azonban azt tapasztaltam, hogy műszakilag nagyon elhanyagolt állapotban van az infrastruktúra. A Rozgonyi úton található 3 kéményünk külső állagmegóvására, felújítására már több mint 100 millió forintot költöttünk, de még a belsejüket is fel kell újítani. Ehhez pályázati forrásokat keresünk, vagy beruházási hitelt kell felvennünk. A hőközpontok szétválasztására infrastrukturális beruházást szeretnénk végrehajtani, ez is több milliárdos tétel, amit a Jedlik Ányos programból szeretnénk megpályázni.

– Több közgyűlésen, de főként az utolsón és azóta is sok kritika éri a városvezetés részéről a céget a Győr+ Média Zrt. működésével kapcsolatban. Mi erről a véleménye?

– Ezeket a véleményeket nem szakmai kritikáknak mondanám. A Győr+ Média Zrt. a cég leányvállalata, teljesen önálló gazdasági társaság, ezzel a városvezetésnek is tisztában kellene lennie. Jogilag nem szólhat bele a cég szakmai és gazdasági működésébe sem a közgyűlés, sem a polgármester. Az sem igaz, hogy a város finanszírozza a Győr-Szol Zrt-n keresztül a Győr+ Média Zrt-t, mert a Győr-Szol Zrt. csak a város által kötelezően ellátandó feladatokra tud kötni pénzügyi megállapodást, ilyen például a városüzemeltetési feladatok ellátása vagy a parkolás üzemeltetése. A média cég finanszírozása a cégünkön keresztül történik, de ez nem a város, vagy az adófizetők pénze, hanem a Győr-Szol Zrt. rentábilis működésének eredménye. Február 1-től a Győr+ Média Zrt. vezérigazgatói posztját is én töltöm be. Amíg nem találjuk meg a legalkalmasabb vezetőt, addig a média minden területe a szakmájukban elismert főszerkesztők szakmai vezetésével dolgozik.    

Hallgassa meg a Kisalföld podcast adását!