Kihívásokról és lehetőségekről szólt a Gazdaságfejlesztési Fórum

Zónák mentén a fejlődés felé

Magyarország gazdasági újraindításának kulcsa a területiség figyelembevételével kialakított, zónákra épülő fejlesztési stratégia lehet. 2020-ban az országot öt gazdaságfejlesztési zónára osztották, a területi különbségek figyelembevételével, és ezekhez rendelten határozták meg a stratégiai beavatkozásokat, amelyekről Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszélt a rendezvényen.

Bár régiónk az ország egyik legfejlettebbje, az erőteljes járműipari dominancia komoly kockázatokat hordoz magában. Vannak ugyanakkor egyéb, jelentős potenciált rejtő ágazataink, mint például a turizmus, a kreatívipar, vagy a megújulóenergia-hasznosítás.

A stratégia megalkotása óta eltelt több mint négy évben több területen pozitív változás történt. A K+F+I beruházások és ráfordítások például korábban elmaradtak a gazdasági teljesítményhez képest, ez ma már szerencsére nincs így, sőt, a vármegye az országos élmezőnyben van. Fontos előrelépés az is, hogy a térség egyetemei már nem csupán lokális, hanem országos hatókörrel is rendelkeznek.

Az infrastrukturális kihívások – a kelet–nyugati gyorsforgalmi utak zsúfoltsága, a települési elkerülő utak hiánya, a leromlott állapotú vasútvonalak és a légi- és vízi közlekedési kapacitások szűkössége – azonban továbbra is sürgetőek. Ezért is került előtérbe a közlekedésfejlesztés, amely nemcsak a mobilitás javítását, hanem a zöld, fenntartható városi közlekedés előmozdítását is célozza.

Az elmúlt években a térség gazdasági dinamikája országos viszonylatban is kiemelkedő volt. Bár a globális járműipari változások nyomán némi visszaesés tapasztalható, a vármegye GDP-növekedése még így is meghaladja az EU-átlagot. Győr-Moson-Sopron a leggyorsabban fejlődő vármegye lett az északnyugat-magyarországi zónán belül. Ugyanakkor a magas foglalkoztatottsági ráta, különösen Győr és környékén, paradox módon kihívás is, hiszen munkaerőhiányhoz és bérfeszültségekhez vezet. Ráadásul a belső migráció, a gazdasági erőközpontok elszívó hatása hátráltatja a periférikus térségek felzárkózását.

A kormány az elmúlt időszakban új programokat indított a vidéki térségek megerősítésére. Ezek közé tartozik például a Versenyképes Járások Program, amely az önkormányzatokat célozza, és a települések közötti gazdasági és társadalmi együttműködések ösztönzésére helyezi a hangsúlyt.

– A térség egyik legfontosabb feladata a „közepes fejlettség csapdájának” elkerülése. Ez a közgazdasági kifejezés azt a jelenséget takarja, amikor egy ország gazdasága megreked egy közepes jövedelmi szinten, és nem képes áttörni a magas fejlettség szintjére. Ezért van szükség továbbra is jelentős fejlesztési forrásokra a térségben, biztosítva a fejlődés dinamikáját – mondta a kormánybiztos.

„Ne süllyedjünk együtt az EU-val”

Dr. György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos arra kereste a válaszokat előadásában, hogyan maradhatunk fenn a polikrízis időszakában, amikor egyszerre sújtja az országot a gazdasági és energiaválság, valamint a szomszédunkban zajló háború, miközben „maga az Európai Unió is süllyed”.

– Az EU részesedése a világgazdaságból 2010-ben még 22% volt, 2024-re viszont 17,3%-ra zsugorodott – mutatott rá az államtitkár. – Ez annak a következménye, hogy a kihívásokra az unió az elmúlt 15 évben sorozatosan rossz válaszokat adott, ezért is kell Magyarországnak különutas gazdaságpolitikai intézkedéseket hoznia. Az uniós geopolitika túl sokáig támaszkodott az USA-ra a biztonságot illetően, ezért új megállapodásokra van szükség. Oroszországgal békére kell törekednünk, mert ez a garancia a hosszú távú biztonságra, Kínával pedig az együttműködés a jó stratégia – sorolta a kulcsfontosságú tényezőket.
A lemaradásban közrejátszik az is, hogy az elmúlt 15 évben az EU vállalkozásai mintegy 40%-kal kevesebbet költöttek kutatás-fejlesztésre, mint az Egyesült Államok. Kína pedig 2010 óta GDP-arányosan 3–4-szer, más becslések szerint 10–12-szer annyit invesztált ebbe a területbe, mint az uniós országok.

„Ami lehet, legyen magyar!” – fogalmazta meg a gazdaságpolitikai stratégia vezérelvét dr. György László, aki szerint ez a patriótaszemlélet válságidőszakban különösen működőképes lehet. Szerinte ideje a hazai multikban is gondolkodni, hiszen ezek képesek lennének legalább annyi pénzt hazahozni, mint amennyit a nemzetközi nagyvállalatok kivisznek az országból.

– Tudomásul kell venni, hogy a világgazdaság szerkezete drámaian átalakult: a gazdasági eredmények 80%-át a vállalatok mindössze 6%-a állítja elő, ezekkel pedig „viszonyrendszereket, nem iszonyrendszereket kell kialakítani” – véli a kormánybiztos. A magyar gazdaság egyik sikertörténetének az Audi-konszernt nevezte, amely mára a hazai gazdasági ökoszisztéma szerves része lett. Hozzátette: mivel Kína és Dél-Korea vállalatai egyre inkább kiszorítják az európai cégeket a világ 600 legnagyobb vállalata közül, a távol-keleti kapcsolatok erősítése kulcskérdéssé válik. Magyarország ebben élen jár, az Európába irányuló kínai működő tőke 44%-a hazánkba érkezik.

Krízisek és kihívások: kitörési pontok Győr térségében

Minden veszély, nehéz helyzet magában hordozza a fejlődés lehetőségét. Ehhez azonban megfelelő emberek és vállalatok kellenek, akik mindezt véghez viszik – jelentette ki Szekeres István, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke a Gazdaságfejlesztési Fórumon.

Győr-Moson-Sopron vármegye gazdasága erős alapokon nyugszik: járműipari központként kiemelkedő szerepet játszik az országban, a Széchenyi István Egyetem pedig az elmúlt években valódi tudásközponttá, oktatási fellegvárrá vált. Emellett a térség földrajzi elhelyezkedése – az úgynevezett Győr–Bécs–Pozsony „aranyháromszög” – is straté­giai előnyt jelent. Azonban ezek az erősségek egyben hátrányokat is jelentenek, figyelmeztetett Szekeres István.

– A szomszédos országok elszívó hatása miatt különösen kiélezett a munkaerőpiaci verseny. További gond, hogy a térség kevesebb állami támogatásban részesül, mint az ország keleti vagy déli területei; versenyhátrányt okozhat, ha a fejlesztéspolitika nem figyel kellőképpen a nyugati régiókra – mondta.

A legnagyobb probléma azonban, hogy a térség gazdaságát a járműipar dominálja, a GDP és a foglalkoztatás terén is. Bár más ágazatok, például a logisztika vagy a feldolgozóipar is jelen vannak, ezek együtt sem közelítik meg az autóipar súlyát. Az új amerikai büntetővámok példája jól mutatja, milyen sérülékeny lehet egy egyoldalúan strukturált gazdaság.

A megoldás a gazdaság diverzifikálása, ez azonban nem csupán állami vagy kamarai feladat, a megfelelő gazdaságpolitikai környezet megteremtése után a piaci szereplőkön múlik, hogy élnek-e a lehetőségekkel. Ehhez szükség van új cégek alapítására, újabb vállalkozások bevonzására, valamint egy erős városvezetésre, amely zászlajára tűzi a gazdaságfejlesztést. Fontos szerep jut az egyetemeknek is: az alkalmazott tudás, az innovációs potenciál és az oktatás összekapcsolása az iparral kulcsfontosságú. A Széchenyi István Egyetem ilyen értelemben már most is mintapélda lehet: új cégek létrejöttében vállal szerepet, és közvetítőként is működik az oktatás, a tudás és a gazdaság között.

A térség versenyképessége szempontjából kiemelt szerepe van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének. Ez nemcsak Győr, hanem a környező települések számára is sorsdöntő – gondoljunk csak a város és vonzáskörzete közötti közlekedési problémákra. Az úthálózat, a vasúti kapcsolatok, valamint a légi közlekedési lehetőségek bővítése elengedhetetlen a gazdasági potenciál kiaknázásához, és a nagy méretű agglomeráció gazdasági lehetőségei csak így használhatók ki.

A fórumon a kamarai szerepvállalás kérdése is szóba került. Szekeres István szerint a jövő kamarája tudásalapú, szolgáltató jellegű, konzultatív szemléletű és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező hálózati szervezetként működik, aktívan hozzájárulva a régió fejlődéséhez.

Mesterséges intelligencia a valóságban

A mesterséges intelligencia a megfelelő problémakörre alkalmazva valós, mérhető versenyelőnyt jelenthet a gazdaság szereplőinek. A közismert nyelvi modellek helyett az iparban a más típusú MI-modelleket érdemes kiaknázni. A mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőségekről és kihívásokról beszélt Pap Martin Felicián, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központ Mesterséges Intelligencia Fejlesztőcsoportjának a vezetője.

– A mesterséges intelligencia (MI) napjainkra a technológiai fejlődés egyik központi hívószavává vált, gyakran azonban többet látunk bele, mint amire valójában képes. A jelenleg használt modellek ugyanis úgynevezett funkcionális rendszerek: egy-egy konkrét problémára lettek betanítva, nem pedig általános, emberi értelemhez hasonló gondolkodásra. Mégis gyakran ruházzuk fel őket érzelmekkel, emberi tulajdonságokkal, ez azonban nem a technológia fejlettségének, sokkal inkább a mesterséges intelligencia körüli aluldefiniált fogalomkészletnek köszönhető – magyarázta a szakember.

A kutatócsoport vezetőjét rendszeresen keresik meg vállalkozások azzal, hogyan tudnák a mesterséges intelligenciát beépíteni mindennapi működésükbe. Sokan azonnali megoldást keresnek, azonban Pap Martin Felicián szerint a legfontosabb lépés, hogy előbb megértsük a problémát.

– Mindig azt tanácsolom a cégvezetőknek: előbb mérjék fel a folyamataikat és az elérhető adatokat. Mesterséges intelligenciát ugyanis csak akkor érdemes használni, ha világosan látjuk, mit szeretnénk vele megoldani – hangsúlyozza.

A legtöbb ipari szereplő számára nem a generatív nyelvi modellek jelentik az igazi lehetőséget, hanem a kevésbé látványos, ám annál hasznosabb MI-megoldások. Ezek segítségével egy gyár előrejelezheti például, mennyi áramfogyasztás várható a következő napokban, más modelleknek az automatizált minőség-ellenőrzésben lehet szerepe, eldöntve, hogy egy alkatrész hibás vagy hibátlan. Egyes mesterséges intelligencia modellek kiszúrják a szokatlan adatokat vagy viselkedést, például egy gép szenzoradatai alapján előre jelezhetnek egy esetleges meghibásodást, időben változó adatok alapján pedig jövőbeli értékeket vagy eseményeket jósolhatnak meg, előre jelezve akár azt, mikor lesz szükség egy berendezés karbantartására.

A szakember szerint ezek a modellek nem váltják ki az emberi munkaerőt – inkább új feladatköröket és szerepeket teremtenek.

– Nem az a cél, hogy az emberi munkát kiváltsuk, hanem, hogy úgy alakítsuk át, hogy az továbbra is értéket teremtsen – mondja Pap Martin Felicián.

Beruházna? Most van itt az idő

Míg a lakossági hitelállomány dinamikusan nő, a vállalati szektoré stagnál, pedig a bankok felkészültek egy esetleges rohamra is. A felmérések szerint a vállalkozások jelentős megtakarítással rendelkeznek, ezért is buzdított hitelfelvételre és beruházásokra előadásában Kollega-Tarsoly Dániel, az MBH Bank egyedi üzlet­fejlesztésért felelős ügyvezetője.

A szakember a Gazdaságfejlesztési Fórumon elemezte a vállalati hitelezés jelenlegi helyzetét és aktuális trendjeit. Előadásában kitért az inflációra is, amelytől a bank kutatásai szerint a vállalkozások a leginkább tartanak a működésüket illetően.  

– Márciusban mérséklődni tudott az infláció idehaza, 4,7%-kal emelkedtek az árak éves szinten, és megnőtt a valószínűsége, hogy idén éves átlagban 5% alatt maradjon, ami elfogadható szint. A forintban a jelenlegi folyamatok inkább a gyengülés irányába mutatnak, de ennek mértéke is nagyon bizonytalan. A jelenlegi előrejelzésünk az, hogy a forint év végén 405 körül lehet az euró­val szemben – vetítette előre a szakember.

A kkv-k hitelállományának növekedési üteme jelenleg stagnál, ellentétben a lakossági szektorral, ahol bekövetkezett a várva várt bumm: 9,7%-kal nőtt a hitelállomány, köszönhetően elsősorban a jelzáloghiteleknek. Növekszik a devizahitelek aránya, miközben csökkenőben vannak a támogatott hitelek, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben természetes jelenség. Mivel a hitelkondíciókon a bankok nem terveznek jelentősen változtatni, várhatóan a jelenlegi feltételekkel lesznek elérhetők a hitelek a közeljövőben is.

A magyar bankrendszer stabil és felkészült a vállalati hitelezés esetleges dinamikus növekedésére. Ezt mutatja a kiváló tőkemegfelelés, a bankok egészséges tőkepozíciója is, amely lehetővé teszi a vállalkozások hitelhez jutását, akár nagy mennyiségben is. A hitelből történő fejlesztésekre, beruházásokra a felmérések szerint lehetőségük is van a magyar vállalkozásoknak, a statisztikák szerint ugyanis a vállalati szegmens jelentős megtakarításokkal rendelkezik. Éppen ezért arra biztatok mindenkit, hogy ezt az önerőt kihasználva mindenki bátran vágjon bele a hitelfelvételbe és a fejlesztésbe – tanácsolja Kollega-Tarsoly Dániel. Minden bizonnyal így gondolja ezt az érintettek többsége is, a vállalkozások jövőbeli terveit is monitorozó VOSZ 2025 első negyedéves kutatásából ugyanis kiderül, hogy a következő egy évben több mint háromszor annyian terveznek új munkaerőt felvenni vagy új beruházást végrehajtani, mint a tavalyi év utolsó negyedévében.

Európa lemaradt az innovációban

Azt gondoljuk, hogy innovatívak vagyunk, de ez nem egészen így van – fogalmazott Somogyi Robert, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) operatív vezérigazgató-helyettese a győri Gazdaságfejlesztési Fórumon tartott előadásában.

Az egyik legfontosabb indikátor, amely jól tükrözi az országok és a régiók innovációs teljesítményét, a szabadalmak száma. A 2010 és 2024 közötti adatok alapján Európa stagnál ezen a területen, míg az Egyesült Államok is csak csekély növekedést mutat. Ezzel szemben Kína példátlan tempóban növeli szabadalmainak számát: míg 15 éve 500 ezer bejegyzett szabadalommal rendelkezett, ma már több mint 1,7 millióval. Kína szárnyalása világosan jelzi gyors technológiai és ipari növekedését. A trendek még szembetűnőbbek, ha a legnagyobb technológiai vállalatokat nézzük: a világ 50 legnagyobb tech-cégéből csupán öt európai, míg 56%-uk amerikai, 20%-uk pedig kínai tulajdonban van.

Hazánk komoly strukturális kihívásokkal néz szembe. Az alacsony termelékenységnövekedés, az innovációba és kutatás-fejlesztésbe irányuló elégtelen beruházások, valamint az egységes piac széttöredezettsége akadályozza a fejlődést. Ezt tovább nehezíti a digitális átállás lassú üteme és a zöld átmenet kihívásai.

Somogyi Robert szerint az Európai Uniónak összehangolt reformokra és stratégiai beruházásokra van szüksége a helyzet orvoslására. Éves szinten 750–800 milliárd euró beruházás válna szükségessé, állami és magánforrásokból egyaránt, különösen az energia-, technológiai- és mesterségesintelligencia-ágazatokba, hogy Európa lépést tudjon tartani az USA-val és Kínával. Európa geopolitikai ellenálló képességének erősítése szintén alapvető feladat, az ellátási láncok megerősítésével és a más hatalmaktól való függés csökkentésével, a tagállamok közötti hatékony szakpolitikai koordináció mellett – mondta előadásában.  

Magyarország saját versenyképességi programját öt pillérre építi. Ilyen a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó adókedvezmény, a célzott állami támogatás a Nemzeti KFI Alapon keresztül, valamint a nemzetközi nagyvállalatok hazai kutatás-fejlesztési tevékenységének ösztönzése, de az egyetemi modellváltás is kulcsfontosságú az innovációs teljesítmény javításában.

A Nemzeti Innovációs Ügynökség állami tulajdonú nonprofit leányvállalatként központi szerepet tölt be a magyar innovációs ökoszisztéma működtetésében. Ez magában foglalja az innovatív vállalkozók és kutatók támogatását, a hazai és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés megkönnyítését, az innovációvezérelt környezet kialakítását és a globális láthatóság növelését is.