Száj- és körömfájás: bizonytalanság a vágóhidakon

Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése vizsgálta a magyarországi vágóhidak helyzetét. A szarvasmarha-vágások csökkentek tavaly, évtizedes távlatra visszanézve azonban nagy növekedést ért el a szektor. Idén azonban 50 év után ütött be a ragadós száj- és körömfájás megjelenése, amelynek következtében a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson 1400 szarvasmarhát kellett leölni. 

A vágóhidak helyzete

• 84,8 ezer darab szarvasmarha életének utolsó állomása volt hazai vágóhíd,
• ami 4,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, 
• a levágott állatok élősúlya 43,2 ezer, hasított súlya 22,5 ezer tonna volt,
• az élő- és a hasított súly 4, illetve 2,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A Világgazdaság elemzésében írta, a levágott szarvasmarhák 60 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 7 százalékkal, az üszőké 14,5 százalékkal csökkent, míg a bikáké 12,7 százalékkal emelkedett a darabszám alapján 2024-ben a bázisidőszakhoz képest. 

A KSH adatai szerint Magyarország a több mint 58 ezer tonnás export mellett 21 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2024 első tizenegy hónapjában. Az exportmennyiség közel 1 százalékkal, míg az import 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos időszak értékéhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 56 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Csehországból érkezett 2024. január–novemberben, a behozatal 40 százaléka származott e három országból.

Mindezekkel együtt a magyar állattenyésztés nehéziparaként emlegetett szarvasmarha-ágazatban a húsmarhaszektor az elmúlt 25 évben az állattenyésztő ágazatok közül a legnagyobb növekedést produkálta úgy, hogy 2010 és 2020 között a tehénállomány bővülése volt kiemelkedő.

Ez 2021 és 2023 között lelassult, illetve megállt, a tenyészetek száma is némiképp csökkent, de tavaly ismét lendületet kapott az ágazat, a felvásárlási árak minden értékesítési kategóriában 15-20 százalékkal emelkedtek. Ez magával hozta a tenyészállatok iránti kereslet növekedését is.

Optimisták voltak a húsmarhatartók, aztán jött a ragadós száj- és körömfájás betegség

A húsmarhaágazat 2024-ben a termeléshez kötött és átmeneti nemzeti támogatások jogcímein jelentős összegekhez jutott. A kormány az állattartó gazdaságok versenyképességének javítására tavaly összesen 200 milliárd forint keretösszeggel két új pályázati felhívást jelentetett meg az állattartó telepek megújulása céljából a 2027-ig tartó KAP stratégiai terv keretei között, ami felpörgeti a szarvasmarhát tartó gazdaságok fejlesztéseit is.

A ragadós száj- és körömfájás megjelenése meglepte az ágazatot, amelynek következtében a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson 1400 szarvasmarhát kellett leölni. A Nébih aktuális információi szerint azóta három vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek olyan minták, amelyeket a gyanú felmerülése miatt vizsgáltak, de az egy kisbajcsi esetet kivéve nem volt köztük pozitív. A száj- és körömfájás fertőzés legújabb fejleményeiről a kisalfold.hu-n is beszámoltunk cikkünkben.

Olcsóbb lett a sertéshús

A tavalyi év második fele óta jelentősen csökkent az élő sertés felvásárlási ára, a vágóhidakról is olcsóbban kerül ki a hús a kiskereskedelembe, a polcokon viszont ez a hatás nem érvényesült – olvasható ki a statisztikai adatokból. Közben nőtt a hazai sertésállomány, és az előző évinél több disznót vágtak tavaly, és a sertéshús piacain is volt némi javulás.

A hazai húsipar alapanyag-ellátásához tavaly a korábbinál erőteljesebben járulták hozzá a magyar sertésbeszállítók, hiszen a magyar vágóhidak 4,782 ezer sertést vágtak le 2024-ben, 6,5 százalékkal, 291 ezerrel többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 564 ezer tonna, hasított súlya 453 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8 százalékkal múlta felül a 2023-as értéket.

Nőtt az élő sertés exportja is, mennyiségben több mint 13 százalékkal, míg az import 7 százalékkal csökkent 2024 első tizenegy hónapjában 2023 azonos időszakához képest. Az export 35 ezer tonna, az import 63 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval meghaladja a kivitelt.