Összefognának az olcsóbb áramért Győr-Moson-Sopronban

– Tisztázzuk először is, hogy mi az az energiaközösség és mire jó? 

– Az energiaközösség egy különleges jogi személy, szervezet. Termelőkből és fogyasztókból áll, ezek lehetnek magánszemélyek, intézmények és kisebb vállalkozások. Egy egyszerű példával szemléltetve: van az utcában négy háztartás, amelyek az elmúlt években napelemes rendszert alakítottak ki családi házuk tetején. A napelemek által termelt áram viszont több, mint amire a háztartásnak szüksége van, ezt a felesleget a szolgáltató nagyon alacsony áron veszi át. Az utca végén működik egy kisbolt, mellette pedig egy óvoda, amelyeknek pedig jól jönne a piaci árnál kedvezőbb árú energia. A négy háztartás, a kisbolt és az ovi egyaránt érdekelt, hogy egy energiaközösséget hozzanak létre, hiszen így a háztartások a számukra felesleges energiá- ért magasabb díjat kapnak, miközben a bolt és az ovi jóval kedvezőbb áron jut áramhoz. Az energiaközösségek és a közösségi energiaakciók lehetővé teszik az állampolgárok és a fogyasztók számára, hogy felgyorsítsák az átállást egy környezetbarátabb energiarendszerre – világította meg a kérdést Lajtmann Csaba. 

– A villamosenergia-törvény 2021 óta ad lehetőséget arra, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartásba vegyen energiaközösségeket. Miért kellett eddig várni az elsőkre? 

– A kormány két felhívás keretében 18 mintaközösség létrehozását támogatta, amely nyomán az elmúlt években megalakultak azok a nonprofit kft.-k és szövetkezetek, amelyek a szervezeti keretet biztosítják. Ezek közül vették most nyilvántartásba hivatalos energiaközösségként is az elsőket, köztük a Közösségi Energia Szolgáltatót. Azonban ez még mindig csak egy köztes lépcsőfok, a közösségek működéséhez szükség lenne további szabályozásra, leginkább arról: a közösségek tagjai hogyan használhatják a villamosenergia-hálózatot, mert ez sajnos egyelőre Magyarországon, és mint ahogy az októberi tanulmányutunkon kiderült, más országokban sem megoldott. 

– Az energiaközösség egy lehetőség, ahol egy összefogás saját keretein belül végzi el az energia előállítását és felhasználását. Mi a helyzet a két partnertelepülésen, Kunszigeten és Kajárpécen? 

– A települések fejlődésének egyik legfontosabb pillére az energiaellátás, az átgondolt, tudatos termelése, felhasználása a természeti források számbavételével. Községünkben ez részben megvalósult, az intézmények takarékos energiafelhasználása, a levegő-levegő hőszivattyú rendszerek és fotovoltaikus elemek telepítésével. A megtermelt energia optimális felhasználásán dolgozunk, annak a lehetőségét is vizsgáljuk, hogy a lakóházak és az intézmények tetőin az elmúlt években kialakított napelemes rendszerek megtermelt feleslegét hogyan lehetne az ipari parkban felhasználni – mondta Lendvai Ivánné. 
– Az energiaközösség egy lehetőség, ahol egy összefogás saját keretein belül végzi el az energia előállítását és felhasználását, optimális esetben kikerülve a nagy országos ellátórendszert. Ezzel olcsóbban, hatékonyabban juthatunk energiához. Sajnos a jogi szabályozás még nem teljesen kész, azon dolgozunk, hogy egy ilyen szervezet létrehozásával biztosítsuk településünkön az energiát, valamint mintául szolgáljon olyan közösségek számára, amelyek nyitottak az új utak keresésére – tette hozzá Laki György. 

– Ha a cikk nyomán valamelyik település önkormányzata, vagy a településen élők csoportja kedvet kap az energiaközösség létrehozásához, hogyan tudják segíteni?

– A SHAREs programban, melynek keretében a tanulmányúton jártunk, elkészítettünk egy kiváló honlapot, amelyen az energiaközösségek létrehozáshoz szükséges minden infót összegyűjtöttünk. Ötletekkel, sablonokkal és inspiráló jó példákkal segítjük az érdeklődőket. A tudástér a https://tudaster.kozenergia.hu/ címen érhető el – mondta el Lajtmann Csaba.

– Zöldebb a szomszéd kertje? Jobb az energiaközösségek helyzete Németországban és Ausztriában?

– Ausztriában mindenképp, hiszen itt a közösségek helyi, térségi, de akár országos szinten is használhatják a villamos hálózatot. Németországban viszont nem sokkal. Ugyan jóval több energiaközösség működik, de a lehetőségeik korlátozottak, igazán jól csak a társasházi lakások közötti megosztás működik jobban mint nálunk – válaszolta Lendvai Ivánné.

– Nem csak zöldebb, sokszínűbb is. A megújulós energiatermelésben a napenergia mellett nagy szerep jut a szélnek, a víznek és a biogáznak is. Érdekes és talán nagyobb teret is hódíthatnak az autóút melletti zajvédő falba épített napelemes rendszerek vagy a magasított állványon mozgó mezőgazdasági naperőművek, amelyek alatt határainkhoz közel Bruckban burgonyát termelnek – felelte Laki György.