2022.10.07. 10:42
Életmentő volt a csapadék – A kukorica felét már betakarították Győr-Moson-Sopron megyében
Az aszály következtében hazánk is importra szorul egyes gabonafélékből. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint ötmillió tonna kukorica „veszett el” idén a szárazság miatt. Megnéztük, mi a helyzet a megyei földeken.
A betakarítás elkezdődött, a Rábaközben gyenge a kukorica termésátlaga – közölte Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. A földgáz drágulása a szárítás költségét szinte megduplázta.
Fotó: Csapó Balázs
- Szabó Lajos megyei főfalugazdász tájékoztatását azzal kezdte, hogy kukoricát 37.500 hektáron, napraforgót 15.700, szóját 6900 hektáron termesztenek a megyében.
- – Az elmúlt két hétben, a hét elejéig körülbelül 30–40 milliméter csapadék esett régiónkban, ez életmentő volt. Egyrészt a száraz talajon nagyon nehéz dolgozni, másrészt az ősszel elvetett növényeknek pont a legjobbkor jött. A lucerna- és a repcevetések sem erősödtek kellően. A napraforgónál az arány 50–60 százalék – közölte Szabó Lajos.
- Drasztikus áremelés – 70 millió forint Egyes kukoricaszárítóknak ennyit kellett fizetniük szeptemberben az októberi gázlekötésekre. Közel hússzoros is lehetett a drágulás.
Életmentő csapadék érkezett – tápanyaggal dupla termésátlagok
– A napraforgó termésátlaga 2,5 tonna körül alakul, amely elmarad a tavalyitól, de az aszály ellenére így is jónak mondható. A cukorrépa vetésterülete visszaesett a megyében, a betakarítása rövidesen kezdődik. – Az elmúlt napokban a csapadék miatt leállt a kukorica betakarítása, de nemsokára folytatódik, hiszen ennek van most itt az ideje. Eddig körülbelül még csak a 10–15 százalékát takarították be, a termésátlag jó közepes. Az állattartó gazdák a szárítás költségeinek meredek emelkedése miatt a kukoricát egyelőre leginkább nedvesen tartósítják – hívta fel a figyelmet a megyei főfalugazdász.
A Rábaközben rossz eredmények
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nél a silókukoricával kezdődött a kukorica betakarítása még augusztusban. – Sajnos a terméseredmények jóval gyengébbek lettek az előző években szokásosnál. A hektáronkénti zöldhozam 22–29 tonna között alakult. A teljes területátlag 27 tonna volt hektáronként volt.
Ez általában 35–42 tonna között szokott lenni. A gyenge eredmény miatt egy 10 hektár nagyságú kísérleti területet leszámítva mindent silókukoricának takarítottunk be – közölte Bóna Szabolcs vezérigazgató. A silóeredmények előre jelezték, hogy a szemes kukorica termésátlagai sem lesznek túl fényesek. A betakarítás elkezdődött, a termésátlagok nagy szórást mutatnak. Azok a partnereik, akik odafigyeltek a tápanyag-gazdálkodásra, azok hektáronként 6–9 tonna közötti eredményeket értek el, míg akik gyengébb színvonalon végzik tevékenységüket, 3–5 tonna kukoricát tudtak learatni.
Sokmilliós pluszköltségek
Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a földgáz árának elképesztő drágulása nagy gond; a szárítás költségét szinte megduplázta. – Sajnos a földgázkereskedők elvárják, hogy a várható felhasználás ellenértékét előre kifizessék a szárítók üzemeltetői. Ez azzal járt, hogy minden szárítónak több tízmilliós, esetenként 60–70 milliós számlákat kellett kifizetni szeptemberben az októberi gázlekötésekre – jegyezte meg.
Érkezik az importkukorica
A kukorica piaci helyzete bonyolult: az aszály miatt jelentősen megemelkedtek a belföldi gabonaárak, viszont nagy mennyiségű importkukorica érkezik a környező országokból, ami árletörő hatású lehet. Az sem tesz jót az áraknak, hogy a nagy abrakfogyasztó ágazatok (vágóbaromfi, hízósertés) a magas energiaárak miatt csökkentik a termelésüket.
Nem indítanak turnusokat a baromfisok, és nem állítanak hízóba malacokat a sertéstartók, mivel a megemelkedett villany- és gázszámlák nem gazdálkodhatók ki a jelenlegi árszinteken. – Vagyis nem kell annyi takarmány, mint az előző években, mivel senki sem akar fűteni az állatoknak a drága energiaárak mellett. Ezek a be nem állított turnusok hiányozni fognak a feldolgozó- és a takarmányiparnak egyaránt – magyarázta a rábapordányi vezérigazgató.