A világgazdaság helyzetéről beszélt Győrben Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

- A világgazdaság helyzetéről beszélt előadásában. Összefoglalná röviden?

- Nagyon leegyszerűsítve úgy írható le, hogy két, nyugati és keletinek nevezett erőközpont küzd egymással, miközben megjelentek a színen olyan, államként viselkedő óriási vállalatkonglomerátumok, amelyek teljesítménye sokszor nagyobb, mint egy országé. Nekik egy számít, a profit. Egy országnak állampolgárai jóléte, az iskoláztatás, a társadalom egyben tartása fontos, míg egy nagyvállalat érdekeivel ezek gyakran szemben állnak. Ilyen techóriásokat találunk a nyugati nagyhatalmaknál, de Kínában is. Van köztük olyan, amelynek együttes gazdasági teljesítménye nagyobb, mint a világ 180 országáé. Az unió világgazdasági súlya 14-15 százalék, nem mindegy, hogy kihez közelít: Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz. A két tömb gazdasági és katonai erejének kiegyenlítődését 2030-as évekre várták, most úgy tűnik, ez sok szempontból előbbre csúszik. Egyes próféciák az jósolják, hogy 2050-re a kelet gazdasági teljesítménye a kétszerese lesz a nyugaténak, 140 trillió dollárra.

- Egy háború sújtotta ország újjáépítése is lehet nagy üzlet.

- Ukrajna területe tizenötször nagyobb hazánkénál, gazdasági teljesítménye viszont már tavaly kisebb volt mint Magyarországé. Idén a felére esik vissza. Dollárban kifejezett teljesítménye hazánknak 170-180 milliárd dollár, Ukrajnáé meg 60-ra visszamegy. Zelenszkij 500 milliárd dolláros kérése Ukrajna rendbetételére teljesen reális.

- Mit tehet Magyarország ebben a világgazdasági helyzetben?

- Egyet biztosan: mindig a saját érdekét nézi. Ha úgy tetszik, ultrapragmatikusan. A világban most jól láthatóan nem csak racionális döntések születnek, hanem érzelmiek is, ebből pedig számos öngyilkos húzás születik. Meggyőződésem, hogy a vállalatbirodalmaknak éppen ez az érdeke. De a nehéz helyzetek mindig kínálnak megoldásokat is, az érdek- és értékválasztás a költségvetésben is megjelenik. Egy háborús helyzetben a költségvetésben nagyobb szerepet kapnak a katonai kiadások, a kiszolgáltatottság csökkentése, a család, az életszínvonal védelme.

- Magas az államadósság?

- Nézze, jóval nyolcvan százalék alatt van, hetvenhat százalék, jövőre még kevesebb lehet, miközben az európai trend az, hogy nem baj, ha az adósság növekszik. Nem kizárható, hogy ha nem történik semmi jóvátehetetlen, az évtized végére hatvan százalék közelébe juthatunk el. Gondoljon arra, hogy Franciaországé 162 százalék, a görögöké 200 százalék. Nemrégiben hallottam egy párizsi konferencián a vélekedést, hogy ez is csak egy mutató.

- Mit gondol a hirtelen elszálló inflációról?

- A bezzeg-államoknak tekintett baltiaknál a magyar kétszerese. Természetesen mindenhol óriási gond, letörésére mostanában nem lehet számítani. Három oka van: az egyik a Covid utáni újjáépítés, az ebből fakadó megnőtt fogyasztás, a második a globalizáció túlhajtása, az elképesztő hosszúra nőtt termelési láncok sebezhetősége, a harmadik az építőipari boom, miközben a háború termékhiányokat és élelmiszerválságot hozott. De vannak belső fogyasztási okai is. Idén tíz százalék körül lesz az infláció, jövőre néhány százalékosra csillapodhat. Tartsunk tőle, és cselekedjünk. Az alacsonyabb energiaárak vagy a rezsi fenntartása a költségvetés forrásaiból származik, azt ki kell gazdálkodni. A költségvetésnek vannak eszközei, már csak az is, hogy a költségvetés 66 ezer milliárdban gondolkodik a jövőben. Társadalmi békével, a tartalékok mozgósításával, a lakosság mozgósításával ezek a folyamatok kézben tarthatók.

- Meddig folytatódik a forint esése az euróval szemben?

- Már tizenkét-tizenhárom éve arról lehetett hallani, hogy olyan árfolyamok alakulnak ki, amelyek tarthatatlanok. Ahogy az infláció, úgy az árfolyam is stabilizálódni fog. Egy magasabb árszinten, szerintem 370-380 körül áll be. Az infláció is megmarad. A négy százaléknál kisebb inflációt túl optimistának tartom. Egyes területeken erősebb lesz, máshol kisebb. Az élelmiszer biztosan drága lesz, hiszen miért adjuk olcsóbban, amikor a világpiaci ár annyival nagyobb, hiszen exportálni is lehet.

- Mit vár a következő években?

- Bízzunk benne, hogy sok politikai gondolkodó visszatér a racionális megközelítésnek. Sajnos ennek esélyét a háború nagyban csökkenti.