Agrárkamarai választások előtt – interjú Németh Gergellyel, a Magosz megyei elnökével

Megyénkben 80 fő lesz a listán, ők alkotják majd a következő öt évben a nemzeti agrárkamara megyei küldötteit. A választás okán Németh Gergellyel, a NAK megyei elnökével, a Magosz megyei elnökével, országos alelnökével készítettünk interjút.

– Kamarai választások lesznek: kiket választanak és mi a tétje?

– A kamarai küldötteken keresztül mind a 183 településre eljutunk, mindenhol hallathatjuk hangunkat, bekérhetjük a helyi gazdák véleményét. Fontos ez számunkra a jövőben is a jogszabályok alkotása, támogatási intézkedések kialakítása végett. A választás utáni fél évben megújítjuk a települési agrárgazdasági bizottságokat, akik feladata továbbra is a helyi földügyek véleményezése lesz. A falugazdászoknál jelenleg sok a munka, május 16-ig kell beadni a területalapú támogatást. A megyét érintő hatezer egységes kérelemből négyezret ők adnak be ingyen.

Aszályra készülhetünk

– Nagy szárazság sújtja régiónk jó részét. Készüljünk hasonlóra a következő években?

– Való igaz: aszályos telünk volt, a téli csapadék hiányzott, az utolsó pillanatban hullott a Nyugat-Dunántúlra átlagosan 50 milliméter csapadék áprilisban, amiből az őszi és tavaszi vetések elkezdhették növekedésüket. A megye területén sajnos azt tapasztaljuk, hogy a földek mintegy 20 százalékán rendkívüli a szárazság, főleg Lébény környékén és a Szigetköz egyes részein panaszkodnak a gazdák. Készülhetünk hasonló évekre. Ezért jó, ha vigyázunk felszín alatti és felszíni vizeinkre. Magyarország most is több vizet enged ki határain, mint amennyi beérkezik a területére. Az öntözés pedig elengedhetetlen, bár az unió kézzel-lábbal tiltakozik ez ellen. A Fertő nyugati oldalán olyan kertészetek virulnak, mint egykor Fertőd környékén voltak. Most egy fertődi gazda az öthektáros kertjében nem fúrhat nyolc-tíz fúrt kutat, ugyanis a megye 80 százaléka veszélyeztetett vízbázisú, emiatt csak a felszíni vizek használhatók öntözésre. Meg kell felelnünk az uniós előírásoknak, és a kutak engedélyeztetése is hosszadalmas és drága folyamat.

Begyűrűzik

– Hogyan érintette a megyei gazdákat a háború?

– Leginkább az energiaárak és az inputanyagárak drasztikus emelkedése sújtja őket. Az utóbbira a legfájóbb példa: drága a műtrágya. Nagyon drága. A négyszeresére emelkedett az ára egy év alatt, ezt követhetik majd tovább az élelmiszerárak, ha nem is ugyanennyivel. Megjegyzem, hogy hiába csökkentené az unió a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználását, ezek nélkül nem lehet ugyanolyan termés- átlagokat elérni. Szükség van rájuk. Az egységes kérelem beadása során a gazdálkodók elmondják, hogy a drága mű- trágyából bizony kevesebbet használtak fel, és azt a keveset is meggondolták, hogy mikor szórják ki. Április elejéig vártak az esőre. Ez meg is látszik a növények állapotán. Akik szerencsések voltak és tavaly nyáron bevásároltak, azok nem spóroltak annyira. Véleményem szerint megfelelő mennyiségű élelmiszer-alapanyagot műtrágya és növényvédő szer nélkül nem tudunk előállítani. Amit öko- vagy biomódon termelünk, a lakosság tíz százalékának elég. Hozzáteszem, a többi 90 százalék sem egészségtelen.

– Nem kell nagy jósnak lenni: egyre többet kell majd fizetnünk az élelmiszerekért.

– Az Ukrajnában dúló háborúnak minden érdemi szakértő szerint súlyos hatásai vannak és lesznek az Európai Unió mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésére. Már tapasztalható a rekordinfláció, az energia, az inputanyagok, a takarmányok árrobbanása. Ez a teljes élelmiszerláncba be fog gyűrűzni. A kenyérgabona ára már két és félszerese, háromszorosa, tavaly augusztusban tonnánként 62 ezer forintért lehetett, míg most augusztusra 130.200 forintért lehet lekötni. Az energiaárak növekedése mindenhol érezteti a hatását, ne legyenek kétségeink. Tavaly a repce felvásárlási ára 140 ezer forintról indult, majd 220 ezer forint körül állt meg az időszak végére, idén 350 ezerhez közelít. A kukorica ára 100 ezer forint körül lesz tonnánként. Ez begyűrűzik az állattartásba, a húsárak is nőnek tovább. A háború következménye megjelenik az üzletek polcain is. A háború előtt Ukrajna világszerte több mint 400 millió ember élelmiszer-ellátásához járult hozzá és a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt – ezt a mennyiséget sem lehet figyelmen kívül hagyni. Persze amit nem kapunk meg a háborús térségből acéltól a műtrágyáig, azt valaki pótolja, például a lengyelek, de háromszoros áron.

Művelik a parlagot

– Milyen termésátlag várható?

– Átlagos években búzából 5–6 tonna között, repcéből 2,5–3 tonna, kukoricából 8–9 tonna között szokott lenni a termés hektáronként, idén várhatóan valamivel rosszabb lesz, mint tavaly, persze ez az időjárás függvénye, bármikor változhat. Ahol esőt kapott a búza, ott jó állapotban van, de ez csak az összes terület 30–40 százaléka, a többi csak közepes vagy rossz állapotú. Jó hír, hogy a fagy idén megkímélte a barackot és a gyümölcsösöket. Segítség, hogy magyar kezdeményezésre az unió engedélyezte, hogy a háborúra tekintettel a parlagolt területeket is megművelhessék a gazdák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülbelül 2000 hektárral nő majd a vetésterület. Végezetül mindenkit megnyugtathatunk: az alapvető élelmiszert, búzát, tejet Magyarország meg tudja termelni.

Hatezren a megyében

Az agrárkamarának megyénkben közel 15 ezer tagja van, közülük 6 ezer gazdálkodó az, aki területalapú támogatást igényel. Közel 260 ezer hektáron folyik mezőgazdasági termelés.