Összenőtt a várossal

2021.12.28. 12:18

Százhuszonöt éve alapították a győri Rábát

A Rába, Győr és hazánk meghatározó vállalata december 28-án, azaz ma ünnepli alapításának 125. évfordulóját. Az ismert gyár története összekapcsolódott az egész XX. század történelmével, együtt a várossal, együtt a győriekkel.

Gyurina Zsolt

A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban 1976-ban kamionok gyártósora. Fotó: Fortepan/Gábor Viktor

125 évvel ezelőtt a Dunántúl legfontosabb kereskedelmi központjának számított: itt helyezkedett el egy fontos vasúti csomópont, és előnyt jelentett a négy folyó találkozása is a város számára. Ebben a helyzetben, 1896. december 28-án alapította meg Győr kilenc polgára 500 ezer forint alaptőkével a Magyar Waggon- és Gépgyár részvénytársaságot, a vagongyárat. A Rába a város XX. századi életének legjelentősebb gyáripari vállalkozása lett, meghatározó jelentőségű ipari, gazdasági, oktatási életében. 
 

A század első felében 
 

Szinte lehetetlen áttekinteni pár sorban 125 év történetét, így csak pár évszámot ragadunk ki a sok-sok mérföldkőből. Nevezetes esemény, amikor a vállalatot meghívják az 1900-as párizsi világkiállításra, ahol a gyár négy vagonját mutatják be. Rá egy esztendőre már a megrendelőik között találják például a kelet-indiai, a Costa Rica-i vasutakat vagy a dél-afrikai brit gyarmatokat és a londoni földalattit. 1908-ban a vagongyár hídosztálya helyezi át a Rábca-hidat, majd Csonka János segítségével készít postaautó-alvázakat. Az első világháború első évében legyártják a Rába-Alpha személyautót, 1936: megjelennek a Rába Super és Speciál tehergépkocsik és teherautók, rá négy évre repülőgépeket szerelnek össze, köztük Messerschmitteket. Az 1944-es, súlyos kárt okozó bombatámadások után, hazánk megszállását követően a gyár szovjet katonai parancsnokság alá kerül és évekig jóvátételre készülnek termékei. 

Báró Biedermann Adolf megrendelésére, Kölesdre gyártott autóbusz Rába-alvázzal 1933-ban. Fotó: Fortepan/Varga Csaba dr.


 

A világháború után 
 

Aztán az újabb fellendülés: 1955-ben Egyiptomnak készül vasúti híd, 1967-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron az Ikarus bemutatja a 200-as autóbuszcsaládot, ehhez a hátsó hidat, a motort a Rába adja. 1969-ben felavatják az új motorgyárat, négy évre rá már a tízezredik futóműnek örülhetnek a dolgozók. A nyolcvanas években mintegy húszezren dolgoznak a gyárban, termékeiket világszerte ismerik. A rendszerváltoztatást követően újra részvénytársasággá alakulnak, de jön a változás szele, ahogy 2003-ban a Kisalföld arról ír, húszmilliárd forintból épül bevásárlóközpont a Rába-gyár Budai úti telepének helyén. A kilencvenes évek nehézségei után az elmúlt időszak már újra a fellendülésről szólhat. A mai Rába stabil vállalat, legfontosabb termékei a futóművek és futóműfőegységek, különösen fontos piaca az orosz. 
 

A legfontosabbak az emberek 
 

– Biztos vagyok benne, hogy lehetnek egy cégben a legjobb gépek, a legjobb technológiák, folyamatok, ingatlanok, de a legfontosabbak az emberek – fogalmaz Hetzmann Béla, a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója ünnepi köszöntőjében. – Tisztelgünk az alapítók, a vállalat működését a múltban és a jelenben is biztosító munkások, irodai dolgozók, műszaki szakemberek, mérnökök, vezetők előtt, akik 125 éven keresztül működtették és működtetik a Rábát, hozzájárulva a magyar ipar, az ország fejlődéséhez. A víziónk egy igazi, XXI. századi termelő cég, amely nemcsak rövid, hanem közép- és hosszú távon is sikeres, hatékony és nyereséges, egy olyan Rába, amelyre büszkék a dolgozók, a munkatársak és a győriek. Egy olyan Rába, amelyre az alapítók is büszkék lennének. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában