Varga Péter az ember a város legnagyobb reklámfelirata mögött

Varga Péter pályaválasztását meghatározta, hogy diákként több nyarat dolgozhatott édesapja munkahelyén, a győri Célgépgyárban, ahol egyedi gépek tervezésével és gyártásával foglalkoztak. Lenyűgözte az óriási gépek működése: a híddaru, a kovácsüzem, a hőkezelő, a forgácsoló és a lakatosműhely, a kemencében izzó vas látványa, ahol, mint mondta, három másodperc alatt megsült a rántotta is.

A műszaki pálya varázsa

„Akkoriban is sokféle gyár működött Győrben, csak a vagongyárban mintegy húszezer ember dolgozott, tehát biztos jövőt ígért a műszaki pálya. A Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolából pedig számomra egyenes út vezetett a Széchenyi-egyetem jogelődjére, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára (KTMF). Itt jól felszerelt háttérrel, lelkes, fiatalos tanári gárdával szinte reggeltől késő estig folyt az oktatás, a labormunka. Balogh István, Galli Csaba, Halbritter Ernő, Igaz Jenő, Marafkó Imre, Pintér József, Vermes Ágoston tanár uraknak sokat köszönhettünk. Sosem felejtem el, amikor az ablak nélküli C1-es előadóteremben egyszer elment a villany, Magyar Béla rendkívül elhivatott mechanika tanárunk pedig ennek ellenére is rezzenéstelenül, talán még a falra is rótta tovább az egyenleteket. Nagyon jól érzetük magunkat tankörtársaimmal, amihez hozzájárultak Domonkos Laci bácsi által szervezett csapatépítő táborok is” – emlékezett egyetemista éveire a cégvezető.

Szakértelem a város felett

Varga Péter életében mindig meghatározó volt a sport: úszott, majd evezett, ez utóbbit mind a mai napig versenyszerűen is gyakorolja. Egyetemistaként bulizás helyett a Vörös Meteor (később Dolomit Hegymászó Kör – a szerk.) nevű főiskolai hegymászócsapattal töltötte a legtöbb időt. „Sokszor másztunk az Alpok, a Magas Tátra szikláin is. Innen eredt az ipari alpinista pálya ötlete. A főiskolai évek és az ezt követő másfél éves sorkatonai szolgálat alatt is, amikor csak lehetett, a Torony GMK-ban hidak, víztornyok, ipari épületek, stadionok karbantartási, felújítási, bontási munkáit végeztük barátaimmal. Ezzel sikerült megteremtenem azt az anyagi hátteret, melyből saját vállalkozást tudtam indítani” – mutatott rá a vállalkozó.

„Különleges élmény volt a magasban dolgozni, figyelni a várost” – emlékszik vissza ezekre az izgalmas évekre Varga Péter. Mint mondja, cégalapításának ötlete is a magasban találta meg, amikor az akkor nyíló Fűszért raktáráruházak logóit festették a győri, szombathelyi, körmendi tízemeletesek oldalára.

„Nem volt mindegy, milyen anyagokkal dolgozunk, műszaki kihívás is volt bőven, és számos szakmai szempontot figyelembe kellett vennünk a különféle feladatoknál. Abban az időben alakultak meg Magyarországon az első cégek, amelyek egyre több reklámtábla-készítési, feliratozási feladattal szerettek volna megbízni, s úgy döntöttem, a Jedlik-középiskolában és a KTMF-en megszerzett tudásomra alapozva bátran beállhatok a vállalkozók sorába. Így kezdtem el egyedi feliratokat tervezni és kivitelezni 1992-ben” – beszélt a kezdetekről az alapító.

Emlékezetes keresztútstációk

A Felirat Reklám Műhely Kft azóta megkerülhetetlen a szakmában, bármerre sétálunk a kisalföldi megyeszékhelyen, munkáikba botlunk. A cégvezető leginkább – a műszaki szempontból is igazán komplex megoldásokat ötvöző – 2019-es megbízásukra büszke, amikor a Sándor János építész, vezető tervező koordinálásával megálmodott szabadtéri keresztútstációkat kivitelezték Győr történelmi belvárosában. Legújabb látványos munkájuk szintén a magasban, a városháza homlokzatán látható, ahol világító betűdoboz-installáció üzeni: Győr 750 éve lett szabad királyi város.