Csökkent a kereslet: visszaesett az ingatlanpiac Mosonmagyaróváron

Az ingatlanbefektetések jelentős részét képezik a piacnak. Az elmúlt években a távolabb élők is felfigyeltek a helyi lehetőségekre. Igaz ez a fővárosból érkezőkre és a külföldi vásárlókra is, akik főleg lakásokba fektetik a pénzüket. Emellett a helyben lakók is előszeretettel gondolkodnak ingatlanvásárláson házasságok, első saját lakásba költözések, családbővülések okán.

Ukrán, orosz vásárlók

– Az ország más részeiből is sokan települnek térségünkbe, ami a vásárlói és albérletpiacot is pozitívan befolyásolja. Az ukrán és orosz vásárlások száma szintén jelentős, Hévíz és Keszthely mellett Mosonmagyaróvár a legkedveltebb vidéki város – osztotta meg tapasztalatait Bubla Zoltán, a Centrál Ingatlan Stúdió tulajdonosa, aki több mint tíz éve tevékenykedik a szakmában.

Érvágás az osztrák munkahelycsökkenés

A Covid természetesen negatívan befolyásolta a helyi piac alakulását is, mindenekelőtt a szabad mozgás korlátozása miatt. Statisztikai adatok ugyan még nincsenek, de érezhetően 20–30 százalék körül csökkent a piac, ezzel arányosan azonban nem mérséklődtek az ingatlanárak. Igaz ez főleg a kertes házakra és a zöldövezeti ingatlanokra, a panellakások esetében más a helyzet, ott egy átlagos panellakásnál 21 millióról 18 millióra csökkentek az árak.

– Ami az albérleteket illeti, sokan kénytelenek voltak felmondani. Annak ellenére is, hogy a legtöbb osztrák munkaadó a pandémia alatt is biztosítja a bérek kifizetésének 80 százalékát. A schwechati repülőtér bezárása azonban jelentősen éreztette a hatását, mivel rengeteg ember maradt munka nélkül, és sok távolról ide érkezett munkavállaló kénytelen volt hazaköltözni – magyarázta a helyzetet a szakember.

Fájó millióktól esik el a város

Mosonmagyaróvár gyorsan terebélyesedő város. Az osztrák határ és a Pozsony közelsége kínálta lehetőségek miatt pedig sok itt a le- és betepülő. Hivatalosan 34 ezres városról beszélünk, a valóságban azonban 40 ezer feletti az itt élő.

A negyedszázada várospolitikai kérdésekkel foglalkozó Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület (MPKE) szerint a város infrastruktúrája nem követi ezt a bővülést. Az itt élők gyakran nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel, ezzel pedig a város kemény adóforintokat veszít, s ez a mostani kormányzati megszorítások idején még jobban fáj.

– A lakástulajdonosok gyakran nem jelentik be az albérlői­ket és nem adóznak a kiadott ingatlanok után. Az itt lakók személyi jövedelemadó-vonzata nem jelentkezik a város kasszájában, viszont itt veszik igénybe a támogatott szolgáltatásokat: közlekednek, parkolnak, terhelik az egészségügyi, szociális ellátórendszert és a helyi infrastruktúrát. Az önkormányzat legerősebb ellenzéki frakciójaként szorgalmaztuk egy munkacsoport létrehozását. Ebben az összes érintett terület képviseltetné magát (az okmány­iroda, a NAV, a rendőrség és az egészségügy stb.), mert jó lenne tudni, hogy hányan is vagyunk. Ha csak kétezer kiadott lakással számolunk, az havonta úgy 200 millió forintos bevételt jelent a tulajdonosoknak. Ennek adóvonzata 32 millió forint, ennyi pénztől esik el minden hónapban a város – hívta fel a figyelmet Szabó Miklós, a város egykori polgármestere, önkormányzati képviselő, az MPKE elnöke.