Több mint húszezer magyar dolgozik szabálytalanul

Az ellenőrzött munkavállalók 62 százalékát, mintegy 22 600 embert foglalkoztattak szabálytalanul idén az első negyedévben, ami 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának tájékoztatásából.

A hatóság a 5208 ellenőrzött munkáltató 58 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket idén az első három hónapban, ami megegyezik az egy évvel korábban mért adattal.

A hatóságok 60,8 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki súlyos jogsértések miatt 336 vállalkozásra. Az érdemi döntések túlnyomó többsége, 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés - egyebek mellett figyelemfelhívás, szabálytalanságot megállapító határozat - volt.

A kivizsgálandó foglalkoztatók körét a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai mellett a panaszok és közérdekű bejelentések is nagyban befolyásolják - írják.

A feketefoglalkoztatás még mindig kiemelkedő szabálytalanság az ellenőrzési tapasztalatok szerint, a főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 százalékát érinti a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzés. Az építőipari vállalkozásoknál 30 százalékra csökkent a tavalyi 34-ről a feketemunkások aránya, azonban az ágazat továbbra is a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót adja.

A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével kapcsolatos, ez a jogsértéssel érintett munkavállalók több mint negyedénél fordult elő. Az ellenőrzés készítői kiemelik, hogy a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is, amelyek így nem ellenőrizhetők, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.

Munkabérrel kapcsolatos jogsértést a szabálytalansággal érintett foglalkoztatottak közel ötödénél, 2873 embernél állapított meg a hatóság a vizsgált időszakban, ami csökkenés a tavalyi 4057-hez képest. A munkáltatók gyakran nem tesznek eleget határidőben a munkabér-fizetési kötelezettségüknek, és továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg - olvasható a jelentésben.