Hárman háremben

Amikor egy kapcsolatban megjelenik a harmadik, általában csak idő kérdése, hogy mikor robban ki a botrány. Persze akadnak kivételek. A 12 tagú öttömösi Széll családban azonban semmi sem úgy történt (történik), ahogy az „elvárható" lenne, ugyanis nemhogy a harmadik, de még a negyedik felbukkanása sem okozott különösebb problémát. Sőt!

– Ildikóval húsz éve élünk együtt, Icuval tizenhét, Évivel öt esztendeje – mondja mosolyogva Széll Attila, amikor megkérem, hogy mielőtt bemegyünk az Öttömös melletti házukba, ahol három „feleségével” és nyolc gyermekével él, készítsünk leltárt.

Leltár – testvérek között

A mosoly nem a kérdésnek és nem is a válasznak szól. A negyvenéves férfinak vidám a természete.

A leltározást a gyerekekkel folytatjuk. A 19 éves Attilát, a 18 éves Renátát és a 15 éves Adriánt Ildikó; a 15 éves Tamást, a 12 éves Adrient és a 11 éves Julikát Icu; a két hónapos Gergőt pedig Évi szülte. A nyolcadik gyermek a 18 éves Petrik Tamás, ő Attiláéknak nem vér szerinti gyermeke. Együtt élnek, és ami a legfontosabb, boldogok.
Adrián és Tamás nagyon hasonlítanak apjukra, és ebből következik, egymásra is. Mintha ikrek lennének.

– Ildi és Icu együtt járt terhességi tanácsadásra. Miután Adrián és Tamás megszületett, sokan kérdezgették, hogy ikrek-e. Mindenkinek azt válaszoltuk, hogy igen. Amikor azt is megkérdezték, hogy mennyi különbséggel születtek, és meghallották, hogy két hónap, akkor… Na, akkor látni kellett volna az arcokat! Nem értették! – meséli már bent a házban a többiekkel együtt hangosan nevetve a családfő.
A férfi jobbján, Gergővel a kezében Évi ült le, a balján, hozzá közelebb Ildi, mellette Icu. Azt mondják, hogy ez csak véletlen. A többiek, a gyerekek a szomszédos szobában beszélgetnek, kártyáznak, társasjátékoznak.

 Széll Attila 3 nővel és gyermekeivel él együtt. Fotó: Segesvári Csaba

Első: az asszony

Miközben faggatom őket, látszik, nem szerepet játszanak, jól érzik magukat. Viselkedésük természetes, végig mosolyognak, néha megérintik a mellettük lévőt.

– Mi, lányok olyanok vagyunk egymással, mint a testvérek, kapcsolatunkat ezzel tudom leginkább jellemezni – mondja Ildikó.
A család legidősebb, de még mindig fiatal asszonyát villámgyorsan megkérdezem, milyen érzésekkel küszködött, amikor Icu belépett az akkor még ideálisnak tartott családmodellbe.

– Tudtam róla, hiszen Attilával a kezdetektől mindent megbeszélünk. Kapcsolatunkban ez, vagyis a kölcsönös őszinteség elengedhetetlen, a legfontosabb. Elfogadtam, hogy Icu velünk fog lakni, azóta sincs súrlódás köztünk. Legfeljebb azon vitázunk, hogy a krumplis tészta piros vagy fehér legyen-e. A családbővülés azonban nem jelentette azt, hogy Attila attól fogva engem elhanyagolt volna. Mai napig ugyanúgy odafigyel rám, törődik velem, mint előtte. És ezen Évi öt évvel ezelőtti felbukkanása sem változtatott – mondja töprengés nélkül Ildi.

Icu ugyanerről azt mondja: neki, nekik van helyük Attila szívében és lelkében, a gyerekeknek is. Mindent megkapnak tőle, valamennyien boldogok.

Évi szinte szó szerint megismétli, amit a két, nála idősebb nő mondott. A férfi ehhez annyit tesz hozzá, hogy mindegyiküket egyformán szereti, számára mindhárman egyformán kedvesek.

– Persze mindenkinek akadnak rosszabb napjai, ilyen nálunk is előfordul. Ha Ildi szomorú vagy rosszkedvű, akkor vele, ha Icu, akkor vele, ha Évi, akkor pedig vele foglalkozom többet, és ezt a többiek elfogadják – mondja Attila.

Mosolygós válóperek

A három nő közül egyébként kettőnek a neve Széll Attiláné. Ildi és Attila „közös megegyezéssel, a bíróságon mosolyogva” elváltak, Icu hivatalosan a felesége a családfőnek, de nemsoká ők is elválnak, hogy Évi és Attila is egybekelhessen.

Egy ideig arról beszélgetünk, hogy mit szól(t) a családjuk, szüleik, testvéreik, közvetlen környezetük a mindennaposnak korántsem mondható családmodellhez, és hogyan viselkednek velük szemben az ismeretlenek. A szülők a kezdeti elutasítás, tiltakozás után elfogadták, hogy fiuk előbb két, majd három nővel, lányuk egy férfival és előbb egy, majd két nővel él együtt. A nagyszülők már igazi nagyapák és nagymamák, a nagyobb ünnepeken, valamint születés- és névnapokon ajándékkal kedveskednek az összes unokának.

Icu felbukkanásával Attila kapcsolata a testvéreivel és sógornőivel megromlott. Erről a férfi és a nők is azt mondják, szerintük attól tartanak, hogy valamelyiküknek megfordul a fejében, hogy így is lehetne élni.

Összesúgnak a hátuk mögött

Az „idegenekkel” nincs semmi bajuk. Megszokták, hogy az utcán, a boltokban, a benzinkutakon felismerik őket és összesúgnak a hátuk mögött. Közbevetem, hogy ugye tudják, az emberek többsége azt találgatja, mit tudhat ez a férfi, mi lehet a falak mögött, mi történik éjszakánként a hálószobában. Látom rajtuk, arra számítanak, én is megkérdezem. De ehelyett azt javaslom, csak annyit áruljanak el, amit már több helyen is elmondtak, hogy közös a hálószobájuk és az ágyuk. A többit inkább bízzuk az emberek fantáziájára.

Az viszont továbbra is érdekel, hogy mit tudhat a „férjük”, miközben a nők többsége arról panaszkodik, nem figyelnek oda rájuk, elhanyagolják őket, itt meg…

Felteszem nekik azt a kérdést is, hogy féltékenyek-e egymásra vagy másra. Mindannyiszor határozott nemmel válaszolnak. Attilát arról is megkérdezem, mit szólna, ha egyik nap valamelyik „felesége” azzal jönne haza, hogy megismerkedett egy férfival, szeretné, ha hozzájuk költözhetne. A családfő azt mondja, befogadnák, ám a nők szinte egyszerre tiltakoznak. Azt elismerik, hogy olykor-olykor „próbálkoznak” náluk, melyik nőnél nem, de egy férfinak sincs esélye.
Ildikónak, Icunak és Évinek közben újra és újra eszébe jut, hogy a „vendégeket” meg kellene kínálni valamivel. Már nem tudjuk, és miután kiderül, hogy a süteményt nem az asszonyok, hanem „férjük” készítette, már nem is akarjuk lebeszélni őket. Meg kell hagyni, Attila joghurtos sütije isteni.

Az alig 21 éves Évi, akit szülei apácának szántak, lefekteti kisfiát és visszatér korábbi témánkra, a féltékenységre. Azt mondja, Ildire és Icura nem, de ő bizony más nőkre féltékeny.

Arra is kitérünk, amit sokan feltételeznek, hogy valamilyen szektának a tagjai. Azt mondják, hallanak ilyesmit, de ez bolondság.

Miután átmegyünk a másik szobába a gyerekekhez, a felnőttek visszavonulnak. Pillanatok alatt kiderül, a pusztamérgesi iskolában tanuló gyerekek is elfogadják ezt a helyzetet, szeretik és támogatják egymást, büszkék szüleikre. Nem titkolják, élvezik az ezzel járó „népszerűséget” is.

Gyász
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk, Horváth Zoltán halálának 2. évfordulójára Már csak emlék vagy, s ez oly nehéz. Hisz úgy fáj a szívünk, hogy elmentél. Elhívtak tőlünk a távoli fények, De mi még most is visszavárunk téged. Tudjuk hogy nem jöhetsz. Így tovább könnyezünk, Fájó szívvel, gyertyalánggal rád emlékezünk. Szerető feleséged, lányaid, unokáid és vejeid
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk, MOLNÁR ISTVÁN bágyogszováti születésű, volt kőszegi lakos halálának 3. évfordulójára. Az idő múlik, a fájdalom nem. Míg élünk emlékezünk. Fájó szívű Édesanyád, Feleséged, Kislányod és Öcséd
„Csillag volt, mert szívből szeretett, mi úgy szerettük, ahogy csak lehetett. Elment tőlünk, mint a lenyugvó nap, de szívünkben él, és örökre ott marad. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapám, nagyapám, testvérem, apósom, sógorom és rokonunk, REISINGER NÁNDOR életének 83. évében, házasságának 57. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2019. október 24-én, csütörtökön 15 órakor lesz a ravazdi temetőben. Előtte engesztelő szentmisét 14 órakor mondatunk a helyi templomban. Kérjük, szerettünktől egy szál virággal búcsúzzanak. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Szerető szíveddel oly sokat adtál, Isten kegyelméből most megváltást kaptál. Fájdalommal és a feltámadásba vetett hittel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Férjem, Édesapánk, Nagyapánk, Dédnagypapám, Apósunk és Rokonunk, SZABADOS EGON életének 90. évében visszaadta lelkét teremtőjének. Temetése 2019. október 24-én, csütörtökön 13 órakor lesz a Szent Imre-altemplomban, szentmisével egybekötve. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és fájdalmunkban osztoznak. A virágra szánt összeget kérjük a templom javára felajánlani. Gyászoló Család
„Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Itt hagytál minden álmot, vágyat, nem mesélsz már az unokáknak, csak a bánat és könny marad utánad. Isten akaratában megnyugodva, mégis fájdalommal teli szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, apósunk, keresztapánk, LÁNYI ZOLTÁN 2019. október 16-án, 68 éves korában hirtelenséggel itt hagyott bennünket. Szeretett halottunktól 2019. október 24-én, csütörtökön 16 órakor veszünk végső búcsút az Écs-falusi temetőben. Előtte engesztelő szentmisét 15.15 órakor mondatunk a helyi templomban. Gyászoló család
„Már nincs holnap, ennyi volt az élet, sirassatok csendesen, mert én a szívetekben élek. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk, nagymamánk, dédink, testvérem és rokonunk, CSEH FERENCNÉ szül. Major Anna volt Kótai Jenőné életének 88. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése október 24-én, csütörtökön 15 órakor lesz a mosoni temetőben. Előtte, 14.30 órakor engesztelő szentmise a temető kápolnájában. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Pihen a szív, mely értünk dobogott, pihen a kéz, mely értünk dolgozott. Számunkra Te sosem leszel halott, örökké élni fogsz, mint a csillagok.” Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Feleségem, Édesanyám, Nagymamám, Sógornőm és Rokonunk, SOÓS ZOLTÁNNÉ szül. Bajcsi Luca volt gönyűi lakos életének 78. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. október 25-én, pénteken 13 órakor lesz a győri Szent Imre-templomban, szentmisével egybekötve. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Kérjük, hogy szeretett hozzátartozónktól egy szál virággal búcsúzzanak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Soha el nem múló fájdalommal emlékezünk LENCSE IMRE halálának 2. évfordulóján. Elhagytad a házat amit úgy szerettél, itt hagytál mindent, amiért küzdöttél. Most már Nélküled jön el a nyár az ősz a tél a tavasz, bármilyen szép is Nélküled nem lesz ugyanaz. Bocsáss meg ha valamit hibáztunk, nem tudtunk megmenteni, pedig próbáltunk. Kérjük az Istent hogy jól bánjon Veled, helyettünk angyalok simogassák a fejed. Olyan drága voltál nekünk hogy azt nem pótolja senki, lelkünk sebeit nem gyógyítja semmi! Bánatos feleséged, fiaid és családja
A Nagylózsi Általános Iskola 1969-ben végzett tanulói az 50 éves találkozó alkalmából szeretettel emlékeznek elhunyt tanáraikra: PÁL TIBOR igazgató FERSLI IMRE osztályfőnök PÁL TIBORNÉ SIPOS LAJOS BAKONYI ISTVÁN és elhunyt osztálytársaikra: HORVÁTH PIROSKA REINHOFFER ANDRÁS Emléküket megőrizzük!
A volt Szamuely Tibor Közgazdasági Szakközépiskola 1984-ben végzett 4/a. osztályának diákjai 35 éves érettségi találkozójukon szeretettel emlékeznek BÉKÉSI IMRE tanárukra és LAUER KRISZTINA osztálytársukra. Emléküket nem feledjük
Fájó szívvel emlékezünk BABOS BÉLÁNÉ (Erzsike, Böbe) halálának 5. évfordulójára A múló évek nem felednek, nem halványul emléked, mert a szeretet, amit adtál, egy életre Rád emlékeztet. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk BÖRZSEI JÓZSEF halálának 1. évfordulóján Csendes a temető, nem jön felelet. Arcomat mossák a keserű könnyek. Hideg sírköveden kezem pihentetem, itt vagyok nálad, rád emlékezem. Ha majd egyszer én is lehunyom a szemem, nem fáj már semmi, mert ott leszel velem. Hiába borul rád a temető csendje, szívünkben élni fogsz mindörökre. Örökre szerető feleséged, lányod, fiaid, menyed és unokáid
Fájó szívvel emlékezünk CZUPY JÓZSEF halálának 10. évfordulóján. Suhanva száll az élet tova, ami elmúlt, nem jön vissza soha. Várni valakit, aki nem jön többé, az emlékét őrizzük szívünkben örökké. Szerető családod
Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek. A rábapatonai Általános Iskola 1969-ben végzett tanulói 50 éves osztálytalálkozójuk alkalmából fájó szívvel emlékeznek elhunyt igazgatójukra MOGYORÓSI FERENCRE, osztályfőnökükre DRESCHER NÁNDORNÉRA. Osztálytársaikra: BÁN TIBORRA, BOGNÁR FERENCRE, NAGY DEZSŐRE, MEZŐ ANTALRA, RÁCZ ANNÁRA. Emléküket megőrizzük.
Szeretettel gondolunk volt tanárainkra és Rátok az 55 éves érettségi találkozón: FÁBIÁN MARGIT, HORVÁTH MÁRTA, JANEK ARANKA, KOTÁLIK ERZSÉBET, NAGYPÁLI ÉVA, NÁDOR ÉVA NÉMETH ÉVA, Zrínyi Ilona Gimnázium, 4/A