A Csillagban a szabadon

A Csillag börtönből lehetetlen megszökni, még ő sem tudna – mondta Csapó József dandártábornok. A Szegedi Fegyház és Börtön volt parancsnokát három éve egy sorozatgyilkos túszul akarta ejteni, de a terv még idejében kiderült. Csapó Józseffel főleg a legekről beszélgettünk, egy-egy elejtett mondatából azonban sok minden kiderült a börtönök misztikusnak tartott világáról is.

– Dandártábornok úr, árulja el, meg lehet szökni az ország egyik legszigorúbbnak tartott fegyintézetéből, a Csillag börtönből?

36 év börtönben

Csapó József dandártábornok 36 évet töltött különböző büntetés-végrehajtási intézetben. Végigjárta a hierarchiát, a Szegedi Fegyház és Börtön élén 12 évig állt. Irányítása alatt a Csillag börtön az ország egyik legjobb intézetévé vált. Ezért is volt váratlan, hogy Takács Albert igazságügyi és rendvédelmi miniszter augusztus 27-én indoklás nélkül visszavonta vezetői megbízatását és rendelkezési állományba helyezte. Csapó József már januárban eldöntötte, hogy év végén nyugdíjba vonul. Már akkor megbeszéltük vele, hogy előtte interjút ad lapunknak, amire a fentiek miatt négy hónappal korábban került sor.

– Nem. Négy ember egyidejű súlyos mulasztása kellene ahhoz, hogy egy elítélt a Csillag börtönből megszökhessen. De ez kizárt.

– És ön? Ön meg tudna szökni? Ismer olyan útvonalat, amelyik a szabadba vezet?

– Még én sem tudnék megszökni, nincs ilyen útvonal.

– Az ön 12 éves parancsnoksága alatt volt szökési kísérlet a Csillagból?

– Nem volt.

– Akkor beszéljünk a legekről: ki volt az az elítélt, akit pályafutása alatt a legveszélyesebbnek tartott, illetve tart?

– A nevét nem árulhatom el. Annyit elmondhatok, hogy a férfit bérgyilkosság miatt ítélték el, az egyik rendvédelmi szervnél volt kommandós. A legveszélyesebb elítéltek számára kialakított speciális körletben, a TÉSZ-ben helyeztük el. Állandó veszélyforrást jelent. Meggyőződésem, hogy folyamatosan készül a szökésre.

– Kit tart(ott) a legelvetemültebbnek?

– Azokat, akik gyermekek ellen követtek el bűncselekményt. Ezt semmi nem múlhatja alul. Ártatlan gyermekek megölésére, bántalmazására, esetleg megerőszakolására csak a legelvetemültebbek képesek.

– Volt olyan, akit meggyűlölt?

– Nem. Véleményem persze volt, de az soha, egyetlen intézkedésemet sem befolyásolta. A mi szakmánkban a következetesség nagyon fontos, sőt, elengedhetetlen. Nem fordulhat elő, hogy a felügyelők munkáját személyes érzelmek, indulatok irányítsák. Ez az elítéltek és a börtönőrök, illetve a fogvatartottak között is feszültséget gerjesztene, a börtönben pedig éppen arra kell törekedni, hogy ne legyen feszültség.

– Félt valakitől? Volt olyan érzése, hogy veszélyben van? Hogy megtámadhatják?

– Soha nem éreztem félelmet. Nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy minden börtönparancsnokot védenek. Amikor az elítéltekkel találkoztam, engem is védtek. Fenyegetéseket persze kaptam, aminek minden smasszer ki van téve.

– Jól emlékszem, hogy önt egy sorozatgyilkos túszul akarta ejteni?

– Igen, megtörtént. Három éve. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt férfi azt tervezte, hogy kihallgatást kér és túszul ejt, és csak akkor enged el, ha követeléseit teljesítik. Az egyik az lett volna, hogy engedjék szabadon. De a terve kiderült, meghiúsítottuk.

– Viszonylag gyakran lehet hallani, olvasni börtönlázadásról. Szegeden készültek a rabok hasonlóra?

– Nem, ilyen információ soha nem jutott el hozzám.

– Gondolom, a Csillag börtönben a fogvatartottak között is kialakult a hierarchia. Kiből lehet főnök, mi számít?

– A fizikum, az anyagiak, a bűncselekmény súlya. Ezek a rácson túl döntő szempontok.

– Előfordult, hogy valami miatt megkereste a „főnököket” és tárgyalt velük?

– Soha.

– Pedig arra gondoltam, hogy például ha másért nem, a börtön nyugalma érdekében ilyen akár természetes is lehetne.

– Nem az. Az őr az őr, az elítélt az elítélt. Soha nem kerülhetünk ugyanarra az oldalra.

– Ki az igazi bűnöző?

– Az, aki az egész életét a bűnözésre tette fel, bűncselekményekből él. A bűnszervezetek tagjai közéjük tartoznak.

– Vannak ilyenek a Szegedi Fegyház és Börtönben?

– Igen, vannak.

– A Csillag börtön az ország egyik legszigorúbb intézete, a mintegy ezer elítélt kétharmadát fegyházbüntetésre ítélték, közülük közel kétszázan életfogytig tartó büntetésüket töltik. Mindegyiket ismeri?

– Igen. Olyan nem fordulhatott elő, hogy valamelyik elítélttel ne beszéljek. Az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltekkel mindig, már az érkezésük napján találkoztam.

– Vannak köztük, akik ártatlannak tartják magukat?

– Persze, vannak. Nem is kevesen. A már szóba hozott egykori kommandós is azt állítja, hogy ártatlanul ítélték el.

– És?

– Minden lehetőséget kimeríthetnek, és élnek is vele. Személyes kihallgatásokon elmondom nekik, hogy nekem hiába panaszkodnak, hiába próbálnak meggyőzni, mi végrehajtók vagyunk. Én nem foglalkozom egy-egy ügy előzményeivel, hátterével.

– Előfordult, hogy az utcán találkozott volt rabokkal?

– Igen. Köszöntünk egymásnak, esetleg váltottunk néhány szót, elmondták, szabadulásuk óta mi történt velük. Vannak, akik levélben írták meg, hogyan alakult a sorsuk.

– Azt mondják, a börtönökben a rabok helyzeténél csak az őröké rosszabb. Ez igaz?

– Nem, ez egyszerűen nem igaz.

– Az elítéltek gyakran mocskolják a fegyőröket, akik ez ellen nem sokat tehetnek, hiszen évekig össze vannak zárva. Lehet kezelni az ilyen helyzeteket?

– Nemcsak lehet, hanem szükséges is. Egyébként vannak fegyelmezési eszközeink, például a különböző kedvezmények megvonása. De először nem a szankciókat kell elővenni. A konfliktusok feloldását legjobban a párbeszéd segítheti.

– Ki volt a legismertebb „elítéltje”, és ha volt ilyen, miért éppen ő?

– Nevet most sem mondhatok, de a legismertebbnek azt a Csillag börtönben raboskodó elítéltet tartom, aki az ítélet szerint társával több gyilkosságot követett el és pénzszállító autókat támadt meg. Neve összefügg a halálbüntetést kezdeményező népszavazással, ugyanis egyik áldozatának az apja volt a kezdeményező. Megszámolni is nehéz lenne, hogy mennyi interjút adott különböző televízióknak és újságoknak. Gyakran volt címlapsztori.

Oláh Zoltán

Gyász
„Uram, engedd be őt Szent Szívedbe, fogadd be kegyelmedbe! Ami jót tett életében, érdeme legyen fönt az égben.'' Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szeretett Édesanyánk, Nagymamánk, Dédmamánk, Anyósunk és Rokonunk, JUHÁSZ KÁROLYNÉ szül. Radics Ilona életének 87. évében csendesen elhunyt. Temetése 2019. október 21-én, hétfőn 15 órakor lesz a gyirmóti temetőben. Előtte, 14.15 órakor engesztelő szentmisét tartunk a helyi katolikus templomban. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és fájdalmunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló Család
„Váratlanul ért halálod, búcsú nélkül mentél el. Aludd szépen örök álmod, soha nem felejtünk el. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, apósunk és rokonunk, BOGNÁR LÁSZLÓ Szent István király utcai lakos életének 68. évében váratlan hirtelenséggel elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. október 22-én 15 órakor lesz a kapuvári Szent Kereszt-temető kápolnájában. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NÉMETH JÓZSEF sobori születésű, szanyi lakos 76 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. október 22-én, kedden 15 órakor lesz a szanyi Dózsa György utcai temetőben, evangélikus szertartás szerint. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy DR. FARKAS KLÁRA gyermekgyógyász életének 90. évében csendesen elhunyt. Búcsúztatója és temetése 2019. október 24-én 15 órakor a győri Szent Imre-templom altemplomában lesz. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Emlékét örökké megőrizzük. Gyászoló fiai, menyei, unokái és húga
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PINTÉR ÁRPÁD volt nyúli lakos életének 67. évében örökre megpihent. Hamvasztás utáni temetése október 22-én, kedden 15 órakor lesz a nyúli temetőben. Lelki üdvéért a temetés előtt, 14.15 órakor tartunk engesztelő szentmisét. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útján elkísérik, sírjára a kegyelet virágait elhelyezik. Gyászoló szerettei
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapám és rokonunk, GÁSPÁR ÁRPÁD életének 87. évében csendesen elhunyt. Temetése október 22-én, kedden 13 órakor lesz a horvátkimlei temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BUTHI ISTVÁN LÁSZLÓ életének 54. évében, október 9-én váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. október 21-én, hétfőn 15 órakor kezdődik a beledi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Sohasem hal meg az, aki az emlékeinkben él.” Hálával és szeretettel gondolunk tanítóinkra, tanárainkra és őrizzük osztálytársaink emlékét, akik már nem lehetnek velünk: Baranyai Imre Élő Gábor Festő József Horváth Lívia Iváncsics László Köntös Gáspár Rédecsi István Székely Veronika Turi Zsuzsanna A csornai II. sz. Általános Iskola 1969-ben végzett 8.a osztálya.
A Nagylózsi Általános Iskola 1969-ben végzett tanulói az 50 éves találkozó alkalmából szeretettel emlékeznek elhunyt tanáraikra: PÁL TIBOR igazgató FERSLI IMRE osztályfőnök PÁL TIBORNÉ SIPOS LAJOS BAKONYI ISTVÁN és elhunyt osztálytársaikra: HORVÁTH PIROSKA REINHOFFER ANDRÁS Emléküket megőrizzük!
A volt Szamuely Tibor Közgazdasági Szakközépiskola 1984-ben végzett 4/a. osztályának diákjai 35 éves érettségi találkozójukon szeretettel emlékeznek BÉKÉSI IMRE tanárukra és LAUER KRISZTINA osztálytársukra. Emléküket nem feledjük
Fájó szívvel emlékezünk BABOS BÉLÁNÉ (Erzsike, Böbe) halálának 5. évfordulójára A múló évek nem felednek, nem halványul emléked, mert a szeretet, amit adtál, egy életre Rád emlékeztet. Szerető családod
Fájó szívvel emlékezünk BÖRZSEI JÓZSEF halálának 1. évfordulóján Csendes a temető, nem jön felelet. Arcomat mossák a keserű könnyek. Hideg sírköveden kezem pihentetem, itt vagyok nálad, rád emlékezem. Ha majd egyszer én is lehunyom a szemem, nem fáj már semmi, mert ott leszel velem. Hiába borul rád a temető csendje, szívünkben élni fogsz mindörökre. Örökre szerető feleséged, lányod, fiaid, menyed és unokáid
Fájó szívvel emlékezünk CZUPY JÓZSEF halálának 10. évfordulóján. Suhanva száll az élet tova, ami elmúlt, nem jön vissza soha. Várni valakit, aki nem jön többé, az emlékét őrizzük szívünkben örökké. Szerető családod
Nem múlnak el ők, kik szívünkben élnek. A rábapatonai Általános Iskola 1969-ben végzett tanulói 50 éves osztálytalálkozójuk alkalmából fájó szívvel emlékeznek elhunyt igazgatójukra MOGYORÓSI FERENCRE, osztályfőnökükre DRESCHER NÁNDORNÉRA. Osztálytársaikra: BÁN TIBORRA, BOGNÁR FERENCRE, NAGY DEZSŐRE, MEZŐ ANTALRA, RÁCZ ANNÁRA. Emléküket megőrizzük.
Szeretettel gondolunk volt tanárainkra és Rátok az 55 éves érettségi találkozón: FÁBIÁN MARGIT, HORVÁTH MÁRTA, JANEK ARANKA, KOTÁLIK ERZSÉBET, NAGYPÁLI ÉVA, NÁDOR ÉVA NÉMETH ÉVA, Zrínyi Ilona Gimnázium, 4/A