Szépség-szalon Győr szívében – Gedeon bácsi már a múlté

A név kötelez

Ameddig a „Sárga” ABC területe 950, a vevőtere 530 négyzetméter volt, a Szépségszalont 360 négyzetméteren rendezték be. A nevét méltán kapta az üzlet: fodrászat, elektromos és hagyományos kozmetika, kondicionálószoba, szolárium és szauna várta a feltöltődésre vágyókat.

Maguk keverték a krémeket

A kozmetikusok négy tágas fülkét kaptak kényelmes kezelőszékekkel. A „birodalmukat” nyugat-európai szinten is modern eszközökkel, Nemectron gépekkel szerelték fel. Utóbbi német cég a mai napig vezető márkanév az elektrokozmetikai készülékek területén. Többek közt arcápolással és -tornával, zsírbontással várták a vendégeket. A Szépségszalon vezetői semmit nem bíztak a véletlenre: tíz kollégát írattak be elektrokozmetikai tanfolyamra, majd vizsgára.

Ami alapvető különbség napjaink és a nyolcvanas évek kozmetikája között – erre kiválóan utalt egyik olvasónk Facebook-kommentjében –, hogy anno a kozmetikusok maguk keverték, „kutyulták” a krémeket, pakolásokat, míg napjainkban mindent készen kapnak. Így az alapanyagokat sokkal kevésbé ismerik a kozmetikusok, mint negyven éve.

Párizsi küldetés

Az első naptól kezdve óriási pörgés volt a Szépségszalonban, a vendégeket két műszakban várták a munkatársak, kis túlzással „futószalagon” zajlottak a kezelések. Dacára ennek, a minőségre ritkán akadt panasz, legalábbis olvasóink memoárjai szerint. Tény, hogy a nyitásra mindent beleadtak. Több fodrászt nem csupán Budapestre, de a francia fővárosba is elküldtek tanulmányútra.

Párizs körül már akkoriban is forgott a divatvilág, így mai szemmel nézve is óriási lehetőségnek, kiváló „tanulópénznek” tűnik a „francia küldetés”. A rendszerváltást követő legnépszerűbb győri fodrászok közül többen a Szépségszalonban teljesítették a gyakorlati idejüket. Tatai Attila ezt meg is említette hozzászólásában a Kisalföld Facebook-oldalán.

Válság

A belvárosi „szépségpalotában” hetente egyszer diétás étkezési tanácsadást tartottak, sőt, gyógytornához adtak szóbeli segítséget. A néhány évig tartó „virágkornak” a szocialista tábort mind jobban gúzsba kötő gazdasági válság vetett véget.

A ’80-as évek közepén – Magyarország fokozódó eladósodásával – az állam a kisipari szövetkezetektől megvonta a támogatást, majd szabad utat biztosított a vállalkozások létrejöttéhez. Ez a szövetkezetek fokozatos gyengüléséhez vezetett.

A belvárosi panelokkal zárunk

A „Sárga” ABC-vel és a Szépségszalonnal egyszerre épült a belvárosi „panelnegyed”, ami a mai napig heves érzelmeket, sok vitát vált ki olvasóinkból. A színház mögött felhúzott, a klasszikus centrumtól valóban merőben eltérő városrésszel zárjuk ezt a múltidéző győri „aktát” jövő héten.