Régen is nehéz volt az iskolatáska, majd jött az ötnapos munkahét és a szabad szombat – megsárgult fotók

Tesztidőszak

Ha volt Kisalföld, amit a kisdiákok is biztosan érdeklődve olvastak, az lapunk 1981. augusztus 30-án, vasárnap jelent száma. Ekkor debütált a gyakorlatban a „szabadnapos programjavaslat a családoknak” névre hallgató terv.

Az ötnapos munkahetet nem vezették be automatikusan az összes megyei és győri iskolában. Kísérletképpen 22 oktatási intézmény tanárai és tanítványai „próbálhatták ki”, milyen szombaton kényelmesen ébredni, nem sietni, kellemesen reggelizni. Persze, ne legyünk igazságtalanok: a helyzet, mint sehol az élet bármely területén, itt sem volt teljesen fekete-fehér.

Együtt a család

Azokban az intézményekben – oviktól kezdte általános iskolákon át gimnáziumokig –, ahol „tesztelték” a hétfőtől péntekig tartó oktatást, ott a téli és tavaszi szünet pár nappal, a nyári szünet egy héttel volt rövidebb. Cserében a tanév összes szombatja szabadnak bizonyult: nagyon nem kérdéses, kik jártak jól a döntéssel. Az oktatásügyi szakemberek azt várták ettől a lépéstől, hogy a növekedett szabadidőben több időt tölt együtt a család.

Amikor pár éve a vasárnapi boltzár terítéken volt, ott is pepitában ezt hangoztatták fő érvként. A szabadszombatos ötlet azonban kiállta az idő próbáját. Az ötnapos tanrend diadalútjához nem férhetett kétség az 1981/82-es tanév után.

50 ezer általános iskolás

39 éve Győr-Sopron megyében – akkor még ez volt a hivatalos neve szűkebb pátriánknak – az általános iskolákban 3500 tanár kezdte a munkát szeptember elsején. Elsőtől nyolcadik osztályig 50 ezer diák gyarapította ismereteit az iskolapadokban. A születések csökkenő megyei számát mutatta – tegyük hozzá gyorsan: mit nem adnánk ma ezekért a számokért –, hogy 1981-ben már csak 6000 gyereket írattak szüleik első osztályba. (A hetvenes években még 6500-7000 első osztályos kezdte tanulmányait.)

A nyolcvanas évek elején 11 ezer diák járt középiskolába Győrtől Sopronig. Természetesen négy évtizede is a nyári felújításoktól volt hangos a sajtó. Anno ötven új tantermet adtak át, egyebek közt Győrött, Fertődön, Lövőn és Kisbajcson. A diákok 43 százaléka ebédelt a menzán, „a megyei tanács művelődési osztálya azonban szorgalmazta” ennek a számnak a feltornázását.