Magyar Radír 2016 - Molnár Csaba: Szilánkok

A Magyar Radír 2016 Országos Szépirodalmi Pályázaton díjat nyert mű.

Félek a sötétben…

Régen nem féltem. Apukám mesélte, hogy annak idején, amikor óvodás volt, ő is félt. Délutánonként aludnia kellett, de a leengedett redőny résein átszűrődő fények félelmes árnyakat vetítettek a szoba szemközti falára. Ahogy hajladozott a meggyfa az ablak előtt, úgy látott rémes képeket. Hiába takarta el párnával az arcát, a szélfútta levelek mindig a kegyetlen zsákos ember alakját rajzolták ki. Eleredtek a könnyei, aztán álomba rettegte magát. Amikor ezt mesélte, büszke voltam, hogy én nem félek a sötétben…
 
*

Apunak nem volt apukája. El ne felejtsem megkérdezni tőle a hétvégén, hogy miért nem volt. Nekem van anyukám és apukám is, és úgy tudom, a legtöbb gyereknek van. Van Kelemen-
ákosnak, van Zicsipanninak, még Kozákkatinak is van. Kozákkati szerelmes belém. Nem tehetek róla, véletlenül belém szeretett. Kozákkati nagyon szép. Sokszor összefogja hátul a haját; ettől úgy néz ki, mint az a lány a Plésztésön-játékban, aki a kis hátizsákjával kúszik, ugrál és írtja az ellent…

*

Mostanában keveset látom apukámat. Ha hétvégén találkozunk, megmondom neki, hogy jól fogok viselkedni, akkor talán elvisz valami mesefilmre a moziba. A Kártúnnetvörkön épp reklámoznak egyet. Szörnyek lesznek benne, de amolyan szerethető, kedves, bolondozó szörnyetegek. Időnként azt hiszem, én is efféle szörnyecske vagyok. Ilike néni egyszer mondta is: 

– Ricsi! Te egy kis szörnyecske vagy! – A tanító néni talán nem tudja, de én úgy szeretnék jó gyerek lenni! Ha jobb kisfiú volnék, talán apa is többet lenne velünk. Mint régen, amikor még egészen picike voltam…

*

Egyik nap anya elment futni. Tévéztem épp, amikor megszólalt a telefonja. Anyu nem örül, ha hozzányúlok a mobiljához, pedig én csak játszanék vele. Ez a mobiltelefonosdi ezek szerint amolyan titkos dolog. A nővérem azt mondta nekem egyszer, hogy a lányoknak vannak titkaik. De miért titkolóznak a lányok? És mik azok a titkok, amikről a fiúk nem tudhatnak? Vandának például az lehet a titka, hogy időnként megver. Azon gondolkodom, nekem van-e titkom. Szerintem nincsen. Különben is, mi a jó a titokban, ha mással nem lehet megosztani? Szinte bizonyos vagyok benne, hogy a titkok nem olyanok, mint a matricák, amiket beragasztunk egy nagy könyvbe, aztán időnként elővesszük őket nézegetni. Holnap megkérdezem Kozákkatitól, neki vannak-e titkai. Ha vannak, nekem elárulja majd, mert véletlenül belém szeretett…

*

Szóval anya nem volt otthon, ezért fölvettem a mobilját. Megnyomtam a zöld gombot, mire egy hang azt mondta: – Szia, kedves! – Szia! – mondtam én. – Ki vagy? – A hang a túloldalon elhallgatott, már azt hittem, le is rakta a telefonáló. Aztán mégiscsak beleszólt: – Ricsi vagy, ugye? – Az vagyok – mondtam erre. – Én Zsolt vagyok. – Kezicsókolom, Zsoltibá! – Nem, nem Zsoltibá! Csak Zsolt! – Értem, Zsoltibá… – Mindegy… Anyukád otthon van? – Nincsen. Elment futni. – Futni? De hát… – Aztán hallottam, hogy csikordul a kulcs a zárban, és beszáguldott anya. Kitépte a kezemből a telefont. – Itt vagyok – mondta. – Nem, semmi baj, csak itt felejtettem a mobilt. Mindjárt nálad leszek, tíz perc! – Aztán a kis piros telefont eltüntette a zsebében. – Többet ne vedd fel! – mondta nekem. Kemény volt a hangja, de mielőtt kilépett volna az ajtón, megsimogatta a fejemet. – Pár óra múlva itthon vagyok! Jövökgyorsan, mert Vandát edzésre kell vinnem. – És elment. Ez vajon egy titok?

*

Anya nagyon kedves. Mindenkire mosolyog, mindenkivel szépen beszél. Éppen ezért furcsa, hogy apával meg sokszor nem kedves. Egyszer hallottam a szobámból, amint apa megjegyezte, hogy anya sokkal kedvesebb a szomszédasszonnyal, mint ővele. – A szomszédasszony nem csalt meg – mondta erre anyu. – Nem, de nem is tolt a segged alá mindent tizenhat éven keresztül – válaszolta apu. Aztán anyukám azt mondta, hogy nem kellett volna apunak összeszűrnie a levet Ivett nénivel, anya legjobb barátnőjével. Mire apa azt kiabálta, hogy az csak egyszer történt meg, és már bocsánatot kért érte. – Csak egyetlen botlás volt, több évvel ezelőtt! Meddig rágod még ezt a csontot?! – Pedig anya nem rágott semmiféle csontot, még csak rágógumit sem. A felnőttek néha olyan furán beszélnek…

*

Apukám most más városban dolgozik. Kérdeztem Vandát, hogy apa miért dolgozik másik városban, miért nem keresett munkát a mi váro-
sunkban. A nővérem azt mondta, hogy keresett, csak nem talált. – De én nem hiszem – tette még hozzá –, hogy emiatt ment el. – Akkor miért? – Kicsi vagy még, ha nagyobb leszel, elmesélem. – Na, Vanda, ne légy már undok! – Mondom, nem! – Ezért megmondalak anyának! – Fussál csak, kis pisis!

*

Kérdeztem Vandát, tudja-e, ki az a Zsoltibá. Azt felelte, hogy nagyon is tudja. – Akkor kicsoda? – Kardosréka apukája. – Aha… És ki az a Kardosréka? – Az egyik beállósunk. – Értem… Mi az a beállós? – Még ezt sem tudod, te gyökér?! – Nem vagyok gyökér! Mi az a beállós?
 – Kézilabdás a csapatban. Most már hagyjál! – Szóval Zsoltibá Vanda csapattársának apukája. Akkor nagy baj nem lehet! Ez a titok legalább már nem titok…

*

Anya nem dolgozik. Vanda azt mondja, gyesen van. Igazából nem kellene otthon lennie gyesen, mert én már iskolába járok, de Vanda szerint azért lehet még gyesen, mert én nem vagyok teljesen egészséges. Pedig én teljesen egészséges vagyok, csak azt nem tudom, mi az a gyes. – Nem vagy egészséges – mondja a nővérem –, mert negyedévente kezelésre jársz a kórházba. – Én nem kezelésre járok, hanem infúzióra! – Az ugyanaz! – Nem ugyanaz! Az infúzió, az infúzió! – Jól van, maradj már! – Az infúzió azt jelenti, hogy reggel megszúrják akézfejemet, aztán egy gép egy csövön át valami levet nyom a karomba. Estére folyik le az utolsó üveg, akkor hazamegyünk, és én már feküdhetek is le. A nővérem azt mondja, erre azért van szükség, mert különben rákot kapnék. Én biztos vagyok benne, hogy nem fogok egy rákot kapni, mert cicát is kértem anyától, de nem kaptam. Hörcsögöt is kértem, azt sem kaptam. Meg tengerimalacot se! De akkor is egészséges vagyok, nincs igaza ennek a hülye Vandának!

*

Azért szeretem a nővéremet. Néha segít a tanulásban, pedig én már ismerem a számokat és a betűket. Anya azt mondja, csak a magatartásomra panaszkodik mindig Ilike néni. Van az osztályunkban egy gyerek, aki állandóan piszkál. Orsósrikárdónak hívják. Elveszi a tolltartómat, kettétöri a radíromat, múltkor pedig eltűnt a hegyezőm, szerintem azt is ő csórta el. Egyszer elgáncsolt a folyosón, én meg visszarúgtam, aztán pont a kukijánál találtam el. Volt nagy óbégatás; hát persze hogy megint az én üzenőmbe írt Ilike néni…

*

Apukám arra tanított, hogy ne árulkodjak. Néha árulkodni könnyebb lenne. Nem olyan régen kicsit panaszkodtam Vandának, mire ő átölelt. Magához húzott, és azt suttogta a fülembe, szóljak, ha ismét bánt Orsósrikárdó. Mondtam neki, nem szólok, mert árulkodni nem szép dolog. – Csak szólj nekem! Bemegyek az iskoládba, aztán beverek egyet abba a füstös képibe! – Mert cigány? – Dehogy! Azért, mert bántja az öcsémet! – Ez nagyon szép volt Vandától, de mondtam neki, hogy én meg tudom védeni magamat. – A fenét tudod! – Igenis tudom! – Na, kotródj innen!

*

Anya arra tanított, hogy nyugodtan barátkozzak cigányokkal. A játszótéren össze is haverkodtam Lórival. Még hozzánk is feljött, amikor Vanda nem volt otthon. Játszottunk kicsit a számítógépen, és nem vettem észre, hogy amíg én éppen aprítom az ellent, Lóri kiveszi a műanyag malacomból a pénzemet. Anyukám jött rá másnap, aztán szólt apunak. Apukám dörmögött valamit, és elment. Amikor kicsivel később visszajött, azt mondta anyának, hogy nem lesz több probléma Lórival. De a pénzemet nem hozta vissza. Lórival többet nem találkoztam, viszont apa tett a malacba másik pénzeket. Ennek nagyon örültem, mert a százasokat elhasználhatom a lövős játékgépeken a plázában…

*

Apa legjobb barátja Laci bá. Laci bá korábban sokszor volt nálunk. Ilyenkor jött vele a két lánya, Maja meg Lilla és a felesége, Szilvi néni. Nagyon szerettem, amikor nálunk voltak, mert anya ilyenkor mindig csinált maffint, és ihattam a kólából. Már nem járnak hozzánk. Vanda megsúgta, hogy azért nem, mert Laci báék elváltak. – Mit jelent az, hogy elváltak?  Mint megtudtam, azt jelenti, hogy már nem élnek együtt. – Hát hol élnek? – kérdeztem Vandát. – Maja és Lilla Szilvi nénivel, Laci bá máshol – felelte a nővérem. – Hol máshol? – Másik lakásban. – Miért lakik Laci bá másik lakásban? Nem szereti már Maját és Lillát? – Maját és Lillát szereti, Szilvi nénit nem. – Miért nem? – Van úgy néha, Ricsi, hogy az apuka és az anyuka már nem értik meg egymást, és olyankor elválnak. És ha elválnak, akkor külön is költöznek. – Ez azt jelenti, hogy Laci bá mond valamit, Szilvi néni pedig nem érti, amit Laci bá mond? – Nem, nem ezt jelenti. – Akkor mit jelent? – Nem tudom elmagyarázni, mert nem vagy még elég okos hozzá. – De igenis okos vagyok! Te meg buta vagy! – Na, tűnés, mert elverem a segged!

 
A novellát a kéthetente csütörtökön megjelenő Regényújságban találják.

Gyász
„Elindult egy lélek, továbbszállt, távolra tőlünk, mely nagyon fáj. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesapánk, nagypapánk, testvérünk és rokonunk, SZEKERES ISTVÁN a volt győri növényolajgyár dolgozója életének 76. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 2019. 09. 24-én, kedden 14 órakor lesz a győr-révfalui temetőben. Egyúttal köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Megpihent a dolgos apai szív, áldás és hála övezi a sírt. Szerető férj voltál, drága édesapa, nagypapa, bánatos családodnak most az őrangyala. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, apósunk, testvérünk és rokonunk, SZALAY ÁRPÁD volt Tompa utcai lakos életének 66. évében türelemmel viselt, súlyos betegségben csendesen megpihent. Temetése 2019. szeptember 24-én 13 órakor lesz családi körben Budapesten, a Dráva utcai utolsó kikötőből, a Halászbástya nevű hajóról. Végső kegyeletüket leróhatják a Dunába dobott egy szál virággal. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Nem az a fájdalom, amelytől könnyes a szem, hanem amit szívünkben hordunk némán, csendesen. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy IVÁNYI LEVENTE életének 79. évében csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. szeptember 24-én, kedden 15 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető új ravatalozójában. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Gyászoló család
„Uram, te jónak láttad elszólítani, s szent az akarat, mely így tud dönteni. És én ha kérdezem - Miért ily hirtelen? - hallgat s nem felel senki sem. Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága fiunk, édesapánk, rokonunk, SCHIEWERTH ZOLTÁN 55 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. Szerettünktől 2019. szeptember 23-án, hétfőn 12 órakor veszünk végső búcsút a győr-nádorvárosi köztemető új ravatalozójában. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló Család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagypapánk, dédnagypapánk, rokonunk, HORVÁTH BÉLA ciráki lakos 84 évesen rövid ideig tartó, súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2019. szeptember 20-án, pénteken 16.30 órakor lesz a ciráki temetőben. Előtte engesztelő szentmise 16 órakor a helyi templomban. Gyászoló család
A győri Zrínyi Ilona Általános Iskola 1964-ben végzett 8/b. osztály diákjai az 55 éves találkozójuk alkalmával szeretettel és kegyelettel emlékeznek elhunyt tanáraikra és diáktársaikra. BORKA EDIT, CSOBOD TIBOR, DÓCZI ELEMÉR, FELDMANN KÁROLY, FAZEKAS ANTAL, KEMENES BEA, LAUSCHER JÓZSEF, SÁNDOR JÁNOS. Emléküket megőrizzük
„Megpihen a dolgos apai szív, áldás és hála övezi a sírt. Szerető férj voltál, drága édesapa, nagyapa, bánatos családodnak most az őrangyala. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesapánk, nagypapánk, apósom és rokonunk, SARMAN MÁTYÁS volt postafőellenőr életének 85. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 2019. szeptember 19-én, csütörtökön 14 órakor lesz a győr-nádorvárosi köztemető régi ravatalozójából. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Megpihen a dolgos, jó apai szív, áldás és hála övezi e sírt. Szerető férj voltál, drága édesapa, családodnak most az őrangyala. Megállt a szív, megállt a kéz, nincs szó az ajkakon, szívünkben örökké élsz, mert szerettünk nagyon. Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága jó férjem, édesapánk, nagypapánk, apósunk, testvérünk, keresztapánk, sógorunk és rokonunk, SZABÓ GÉZA életének 71. évében elhunyt. Temetése szentmisével egybekötve 2019. szeptember 20-án 15 órakor kezdődik a kapuvári Szent Kereszt-temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban velünk éreznek. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Szerető családja
„Mit lelkem eddig félve sejtett, Előttem áll a nagy titok, Hogy csak az halt meg, ami nem lett, S az él örökké, ami volt. (Vajda János) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy VINCZE ANDRÁS JÁNOS életének 88. évében hosszan tartó betegségben, csendesen elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. szeptember 21-én, szombaton 14 órakor lesz a gönyűi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló Család
„Nem simogat kezed, nem mosolyog arcod, hiába szólítunk, nem halljuk már hangod. Egy jajszó nem sok, annyit nem mondtál, csak elmentél a halál hosszú útján. Szíved már nem fáj, a miénk vérzik, a fájdalmat, szenvedést szeretteid érzik. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PALKOVICS LÁSZLÓ szeretett férj, apa, nagypapa életének 65. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2019. szeptember 20-án, pénteken 16.30 órakor lesz a fertőbozi temetőben. A gyászmise 16 órakor kezdődik a fertőbozi templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Pihenj, Te Drága Szív, mely megszűntél dobogni. Szerető Jóságod nem tudjuk feledni. Megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, anyósunk és rokonunk, SOMOGYI GYULÁNÉ szül. Szücs Erzsébet 77 éves korában méltósággal viselt, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 2019. 09. 21-én, szombaton 14 órakor lesz az abdai temetőben. Egyúttal köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
„Véget ért a szenvedése, szívében nyugalom, miénkben, kik itt maradtunk, el nem múló fájdalom.” Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy szeretett férjem, édesapám, nagypapánk, apósom és rokonunk, HORVÁTH ZOLTÁN GYULA nyugalmazott hajóparancsnok életének 76. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2019. szeptember 21-én, szombaton 10 órakor lesz a gönyűi temetőben. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, és gyászunkban osztoznak. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
A Hegykői Általános Iskola 1959-ben végzett diákjai a 60 éves osztálytalálkozón szeretettel és kegyelettel emlékeznek meg elhunyt tanáraikról, osztálytársaikról. Döbrősi Terézia Farkas Mária dr. Horváth József Horváth Bernadett Kóczán Imre Németh Péter Raszipovits Károly Weisz Mária Wégerbauer Róbert Emléküket szeretettel megőrízzük!
Szeretettel emlékezünk GRÓSZ JÓZSEF halálának 10. évfordulóján. Minden együtt töltött pillanatot hűen őrzök a lelkemben, mint megannyi kisfilmet. Gyakran visszapörgetem őket a fejemben, hogy emlékezzek arra, mennyire boldogok voltunk mi ketten. S ebbe az érzésbe egy szemernyi kétely sem vegyült. Szerető feleséged és családod
Fájó szívvel emlékezünk NAGY ZOLTÁN halálának 6. évfordulóján. Nem az a fájdalom amitől könnyes a szem, hanem amit a szívünkben hordunk némán, csendesen. Szerető feleséged és fiad Zoltán.