2020.04.11. 06:48
Mutatjuk a győri helyszínt, ahol rengeteg családi, baráti fénykép készült negyven-ötven éve! – fotók
A múlt században szüleink, nagyszüleink nem ismerték a szelfi fogalmát, a fényképeket családi fotóalbumba gyűjtötték a nem létező közösségi média helyett. Azonban negyven-ötven éve is szerettek emblematikus alkotásoknál fotókat készíteni. Anno az egyik legnépszerűbb „pózolós” helyszín a Vaskakas kút volt Győrben.
Forrás: Régi Győr
A leghíresebb győri legenda
A győri Vaskakas közismert története dicsőséges győzelemhez kötődik. Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf csapatai 422 éve foglalták vissza Győrt a törököktől. A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. Ma is úgy mesélik a gyerekeknek, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen és büszkén mondogatta: amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad.
A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján „megszólalt és kukorékolni” kezdett. Hangját a legenda szerint suszterinas kölcsönözte. A legényt Bajusz Ferkónak hívták, ő mászott fel a torony tetején lévő kakashoz, s kukorékolással adott jelt a vár alá érkező katonáknak. Trombitáját szólaltatta meg úgy, hogy azt kukorékolásnak vélték az oszmánok a hajnali derengésben. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk. S így is lett.
A győri szabadság jelképe
Az érckakas azóta a győrieknek a szabadság, a győzelem, a bátorság és a leleményesség jelképe. Ennek megfelelően sokan akarták a városban, hogy méltó emlékhelyet kapjon Győr leghíresebb kakasa a 20. században. A második világháború kitörése előtt pár hónappal a város pályázatot hirdetett. A centralista gondolkodás ékes példája, hogy a beérkezett tervrajzokat és gipszmodelleket végül a budapesti Művészeti Tanács bírálta el.
A grémium a győri Pfannl Egon elképzeléseivel szemben Hodina A. Mihály tervét támogatta azzal kikötéssel, hogy piszkei vörös-márványt vagy dunaharaszti mészkövet használjanak az építéskor. A fővárosi ötvös- és iparművész „gázsiját” 7600 pengőben állapították meg. Győr városa azonban forráshiányra hivatkozva közölte: csak 500 pengőt tud fizetni a díszkút felállítására. Ezzel hosszas huzavona vette kezdetét.
Huzavona, halasztás után
„Hodina a kőfaragó feladatok végzésével Birkmayer László győri kőfaragó mestert bízta meg. A munkálatok késtek, a Duna-parti piac forgalmát is zavarták. Török Károly akkori rendőrfőkapitány-helyettes szemtanúja volt, amikor szombaton, piac idején az építkezéshez anyagot szállító fuvaros keresztül-kasul járt az árusok között, áruikat tiporva a téren.
Többszöri halasztás után, kereken 80 éve adták át a díszkutat Győrben. A kút tetején trónoló vaskakas is vitát szült, mivel az első alkotás kicsiny méretével nem voltak elégedettek a győri vezetők. Az eredeti vaskakast a Rómer Flóris múzeumban őrzik” – tudtuk meg Kozma Endrétől, a Régi Győr szerkesztőjétől.
A belvárosi kút, amit nem Schima Bandi készített
A győriek közül sokan hiszik napjainkban, hogy a Vaskakast Győr aranykoszorús ötvös mestere, híres iparművésze, Schima Bandi készítette. Ez a régi „városi legenda” nem igaz. A Dunakapu téri mélygarázs építésekor a Vaskakas kutat a tér közepéről kevésbé frekventált helyre, a Káptalandomb lábához helyezték. A döntést sokan kérdőre vonták pár éve. Talán nem alaptalanul.