Győri retro

2021.01.24. 06:34

„Mi odafent szoktunk elszámolni“ – Múltidéző írás Esterházy Móric és Győr kapcsolatáról

Esterházy Móric emléktáblájának avatását a Széchenyi téren tartották tavaly ősszel. A gróf diákéveinek fontos részét Győrben töltötte, életútja példázza a 20. század véráztatta történelmét. Ezekről a „hullámverésekről” is beszélgettünk Biczó Zalánnal. A Széchenyi-egyetem könyvtárosának a napokban jelent meg kötete Esterházy Móric és Győr kapcsolatáról.

Szeghalmi Balázs

2021.01.21.k2 múltidézés.Képen:Biczó Zalán a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának munkatársa.Gyõr.Fotó:Huszár Gábor,Kisalföld

Fotó: HUSZAR GABOR

Gimnáziumi évek Győrben

A gróf 1895-1899 között gyarapította tudását a győri bencéseknél. Anyai ágon annak a Schwarzenberg Adolfnak a leszármazottja, aki főszerepet játszott a törökök elűzésében Győrből. „A magas, nyúlánk termetű gróf mindig kedves modorú, elegáns megjelenésű volt. Feltűnt komolyságával, alapos készültségével” – írta az eminens diákról tanára, Szakács Béla.

„A gróf első nyilvános szónoklata Győrben történt. A nyári Szent László-ünnepségen a Püspökvárban, Zalka János püspök társaságában mondott beszédet 1895-ben” – kezdte Biczó Zalán. A győri egyetem könyvtárosa kezdeményezte, hogy egykori gimnáziuma falán méltó tábla őrizze a néhai miniszterelnök emlékét.

Győr után Esterházy a Magyar Királyi Tudományegyetemen és az oxfordi campusban is tanult. „Soha nem volt hűtlen Győrhöz, többször látogatott a városba. 1905-ben a győri katolikus internátus alapítóinak egyike.

A grófnak a 1900-as évek elején 200 koronás alapítványa is működött a városban. Ezzel a szegény sorsú, tehetséges diákok tanulmányait támogatta. Amikor életében lehetősége nyílt rá, segítette a nélkülözőket. Különösen a szegény gyerekek oktatásában hitt” – mondta Biczó Zalán.

Esterházy Péter nagyapjáról, Móricról – képünkön – is írt családi nagyregényében, a Harmonia caelestisben. Kitelepítésüket Hortra tragikomikusan ábrázolta az író.

Nehéz sors

A 20. századi történelem azonban nem bánt kesztyűs kézzel a gróffal sem. IV. Károly 1917-ben választotta miniszterelnöknek az első világháborúban több fronton önkéntesként harcoló Esterházyt, aki a trianoni igazságtalan döntés és a proletárdiktatúra vérengzése után kiábrándult a politikából.

A húszas években visszavonultan gazdálkodott birtokain, 1934 és 1944 között a Herendi Porcelángyár elnökeként dolgozott. (A Széchenyi téri emléktáblát a híres manufaktúra készítette – a szerk.) Esterházy Móric támogatta, hogy hazánk kiugorjon a második világháborúból, ezért a Gestapo letartóztatta, majd deportálta.

A Széchenyi téri emléktábla-avatáson Tóth István Konstantin bencés gimnáziumi igazgató, prof. dr. Schmidt Péter bencés öregdiák, dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, Esterházy György, a volt miniszterelnök unokája, Sárai-Szabó Kelemen győri bencés perjel és Biczó Zalán helytörténész látható (b-j).

Emigrálás

A mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, itt kényszermunkát végzett a világégés végéig. A grófot a kommunisták sem kímélték: 1951-ben családjával együtt Budapestről Hortra telepítették. 1956-ban Bécsbe emigrált, élete utolsó négy évét az osztrák fővárosban töltötte.

„Örök életemben csináltam, ami a kötelességem volt, amit az ész és a becsület diktált. Ez persze nem garancia arra, hogy az ember mindig a saját szempontjából a legelőnyösebb utat választja. Még annyi elégtételem sem volt, hogy a feleségemmel és a lányommal együtt lehettem volna. (…) Ezért már csak a mindenhatónak tartozom felelősséggel. Ez lehet, hogy kissé esterházyasan hangzik, de mi odafönt szoktunk elszámolni” – írta emlékirataiban.

Biczó Zalán, a Széchenyi-egyetem könyvtárosa új helytörténeti kötetével a kezében, amelyet Esterházy Móric és Győr kapcsolatának szentelt. Fotó: Huszár Gábor

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában