2021.01.24. 06:34
„Mi odafent szoktunk elszámolni“ – Múltidéző írás Esterházy Móric és Győr kapcsolatáról
Esterházy Móric emléktáblájának avatását a Széchenyi téren tartották tavaly ősszel. A gróf diákéveinek fontos részét Győrben töltötte, életútja példázza a 20. század véráztatta történelmét. Ezekről a „hullámverésekről” is beszélgettünk Biczó Zalánnal. A Széchenyi-egyetem könyvtárosának a napokban jelent meg kötete Esterházy Móric és Győr kapcsolatáról.
2021.01.21.k2 múltidézés.Képen:Biczó Zalán a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának munkatársa.Gyõr.Fotó:Huszár Gábor,Kisalföld
Fotó: HUSZAR GABOR
Gimnáziumi évek Győrben
A gróf 1895-1899 között gyarapította tudását a győri bencéseknél. Anyai ágon annak a Schwarzenberg Adolfnak a leszármazottja, aki főszerepet játszott a törökök elűzésében Győrből. „A magas, nyúlánk termetű gróf mindig kedves modorú, elegáns megjelenésű volt. Feltűnt komolyságával, alapos készültségével” – írta az eminens diákról tanára, Szakács Béla.
„A gróf első nyilvános szónoklata Győrben történt. A nyári Szent László-ünnepségen a Püspökvárban, Zalka János püspök társaságában mondott beszédet 1895-ben” – kezdte Biczó Zalán. A győri egyetem könyvtárosa kezdeményezte, hogy egykori gimnáziuma falán méltó tábla őrizze a néhai miniszterelnök emlékét.
Győri retro
- Negyven éve tüske a győri szívekben: a szurkolók szerint is a játékvezető megverette az ETO-t
- Legendás meccsek nyomában - Amikor Puskás Öcsi hetet vágott az ETO-nak
- Az írófejedelem győri villámlátogatása – Thomas Mann mindig szívesen emlékezett a Radó-szigetre – korabeli fotók
- Egy szinten volt az ETO a Milannal: idegenbeli gólok döntöttek az olaszok javára
Győr után Esterházy a Magyar Királyi Tudományegyetemen és az oxfordi campusban is tanult. „Soha nem volt hűtlen Győrhöz, többször látogatott a városba. 1905-ben a győri katolikus internátus alapítóinak egyike.
A grófnak a 1900-as évek elején 200 koronás alapítványa is működött a városban. Ezzel a szegény sorsú, tehetséges diákok tanulmányait támogatta. Amikor életében lehetősége nyílt rá, segítette a nélkülözőket. Különösen a szegény gyerekek oktatásában hitt” – mondta Biczó Zalán.
Nehéz sors
A 20. századi történelem azonban nem bánt kesztyűs kézzel a gróffal sem. IV. Károly 1917-ben választotta miniszterelnöknek az első világháborúban több fronton önkéntesként harcoló Esterházyt, aki a trianoni igazságtalan döntés és a proletárdiktatúra vérengzése után kiábrándult a politikából.
A húszas években visszavonultan gazdálkodott birtokain, 1934 és 1944 között a Herendi Porcelángyár elnökeként dolgozott. (A Széchenyi téri emléktáblát a híres manufaktúra készítette – a szerk.) Esterházy Móric támogatta, hogy hazánk kiugorjon a második világháborúból, ezért a Gestapo letartóztatta, majd deportálta.
Emigrálás
A mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, itt kényszermunkát végzett a világégés végéig. A grófot a kommunisták sem kímélték: 1951-ben családjával együtt Budapestről Hortra telepítették. 1956-ban Bécsbe emigrált, élete utolsó négy évét az osztrák fővárosban töltötte.
„Örök életemben csináltam, ami a kötelességem volt, amit az ész és a becsület diktált. Ez persze nem garancia arra, hogy az ember mindig a saját szempontjából a legelőnyösebb utat választja. Még annyi elégtételem sem volt, hogy a feleségemmel és a lányommal együtt lehettem volna. (…) Ezért már csak a mindenhatónak tartozom felelősséggel. Ez lehet, hogy kissé esterházyasan hangzik, de mi odafönt szoktunk elszámolni” – írta emlékirataiban.
Győri retro
- Negyven éve tüske a győri szívekben: a szurkolók szerint is a játékvezető megverette az ETO-t
- Legendás meccsek nyomában - Amikor Puskás Öcsi hetet vágott az ETO-nak
- Az írófejedelem győri villámlátogatása – Thomas Mann mindig szívesen emlékezett a Radó-szigetre – korabeli fotók
- Egy szinten volt az ETO a Milannal: idegenbeli gólok döntöttek az olaszok javára
- Nagy skalpokat gyűjtött, NB I-es csapatokat búcsúztatott a MÁV DAC a kupában