Megjött a fagyis Moszkvics Écsre! – retro időutazás jeges finomságokkal – fotók

Jön a fagyis!

„Megjött a fagyis autó! Kis szöszke mezítlábas fiú vékony hangon rikkantja el magát az utca sarkán és a beforduló kocsi után iramodik. Boldog, hogy ma ő vette először észre az autót. Jóízűen nyalja a jeges édességet” – írtuk ötvenöt esztendeje, 1965 júliusának derekán.

A háromkerekű motor kevés volt

A Mezőörsről érkezett, „jégbe ágyazott fagylaltostégelyt” nem akármilyen kocsi, Moszkvics szállította Écsre és Ravazdra. Többnyire két íz, a klasszikus páros, a csokoládé és a vanília közül lehetett választani. S hogy lett a Moszkvics fagylaltszállító kocsi? Egy évvel korábban, 1964-ben háromkerekű motorkerékpárral hordta a fagylaltot a Mezőörs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Győrságra, Pázmándfalura, Nyalkára, Tápra és Tápszentmiklósra, de Écsre és Ravazdra már nem jutott a jeges finomságból.

Többnyire elkapkodták a fagylaltot a két település előtt, másrészt, ha maradt is pár gombóc a mágikus tégelyekben, a nyári kánikulában könnyen olvadt és megadta magát a csoki és a vanília. Sokak arcára csalt mosolyt a fagyis Moszkvics, a gyerekek pillanatokon belül körülállták az autót. Érdekesség, hogy a Töltéstava, Pázmándfalu, Táp „vonalon” napjainkban is kínálják a fagyit kis elektromos autóval nyáron.

Igazi ízek

„Itt van, megjött Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri...” – mindenkinek ismerős a „Keménykalap és krumpliorr” című, kultikus ifjúsági filmből a fagylaltárus szlogenje. (A pár hónapja tragikus körülmények között elhunyt, Győrben is játszó színművésznek, Szilágyi Istvánnak ez a legismertebb filmje – a szerk.)

A hatvanas években Bagamérin kívül sokan főztek fagylaltot úgy, hogy az adalékanyag és a fagyipor kifejezést hallomásból sem ismerték. Túl nagy választék nem volt a piacon: vanília, citrom, csoki, eper – ám az ízek igazinak bizonyultak.

50 fillér

Győr központjában gyakran árulták lábbal hajtós tricikliről, fehér köpenyben, micisapkában a tölcséres édességet. Szüleinknek sokat emlegetett anekdotája, hogy egyetlen kis gombóc vagy „gömb”, ahogy tetszik, 50 fillérbe került.

Nos, amikor 350 forintnál olcsóbb fagyit nemigen találni a városban és az árak évről évre meredeken emelkednek, nehéz elhinni: az ötvenfilléres fagyi a negyvenes évektől a hatvanas évekig „tartotta magát”. Ellenállt az inflációnak, a szegényes epertermésnek, minden bajnak.

Olvasóink emlékei

Olvasóinkat megkérdeztük a Kisalföld Facebook-oldalán, melyik volt a kedvenc győri fagyijuk anno. „A Bergmannra szavazok, elsősorban a fagyira. Az utcán kígyózott a sor és elég sokat kellett várni a fagyira, olyan népszerű volt. Maga a cukrászda belül is páratlan volt. Az a kellemes hangulat sehol sem található már meg szinte. Szép gyerekkori emlék” – írta Hársfalvi Anett.

„A Kis-Rábánál, a Centrum oldalával szemben a karamell mindent vitt” – tette hozzá Simonné Mariann. Bene Krisztinánál az „Öcsi” volt a nyerő a „karamell, őszibarack, császárkörte, eper” sorral. Ez manapság sem gyenge jeges „négyes” Szabadhegyen.