Kazamaták rejtőznek a győri Püspökvár alatt – galéria a különleges pincerendszerről

Leereszkedünk a mélybe, a Püspökvár alatti kazamatarendszerbe – idegenvezetőnk Vajk Ádám, az egyházmegyei levéltár vezetője. Ahogy lépkedünk le a lépcsőkön, rögtön feltűnik, hogy rendezett a bejárat. Igen, időnként takarítják, a lépcsőt rendbe hozták. Először egy nagy légtérbe érünk, ebből ágaznak ki kisebb folyosók, beugrók több irányba, hívja fel figyelmemet. Sorolja, hogy míg másutt a kazamatákban általában az ágyúkat rejtették el, a Püspökvár alatt raktárhelyiségeknek használták, és persze a lakosság bújt meg bennük, mint 1945-ben.

Folyosó erre, arra

– A győri kazamaták zegzugosak. Sokáig az is rejtve volt előttünk, hogy melyik pince melyikből nyílik és hova vezet. A korábban omlásveszélyes részeket is nemrégiben tárták csak fel. A többszintes pincerész felső részeinek nagy hányadát a Boldog Apor Vilmos-emlékkiállítás foglalja el. Nehéz kinyomozni, merre fúrtak föld alatti tereket őseink. A rendszer bizonyosan folytatódik a múzeum kőtára alatt, befut egészen a Bécsi Kapu tér alá. A kertben pedig egy ágyúlejáró rejtőzködik.

Kérdésemre eloszlat egy legendát: nem, Pannonhalmát nem kötötte össze folyosó a Püspökvárral. Távolabb, a Domus Peregrini alatt szintén pihen egy nagy pince, a római erőd köveivel. Ez itt volt a Káptalandombon, méghozzá szabályos négyszögben, mert a rómaiak mindenhol hasonló négyzetes erődöt építettek, tornyokkal a sarkain és esetleg a kapuknál. Körülbelül 1700 éven járkálunk tehát – ismerteti a félhomályban Vajk Ádám.

Légópince az atombomba ellen

Utunk a nagy kazamatában folytatódik, abban a részben, amelyet a második világháborúban légoltalmi pincének használtak. A Káptalandomb pincéiben és a kazamata folyosókban akkor heteken át 1400 ember zsúfolódott össze menekülve a harcok, a bombázások, a katonák elől. A világháború előtt gyorsan falakat húztak fel az addig egységes térbe. – Ott volt a gyengélkedő, ott a konyha – mutat körbe Vajk Ádám. A hatvanas évekig ezt a részt karbantartották, szellőzőcsöveket építettek bele, vizet vezettek le, hiszen a diktatúrában felkészültek arra, ha kirobbanna a harmadik világháború, és az amerikaiak atomot dobnának Győrre.

Romantikus kapu a víz felől

Valahogy így kezdődnek a másodkategóriás horrorfilmek, jut eszembe, amikor egy résnyire kibontott falazáson préselem át magam a túloldali sötétségbe. Ott azonban nem a püspökök szelleme várnak, hanem néhány ott felejtett üres üveg. A falszövet meg a kváderkockás falazódarabok mérete mutatja a középkori jelleget, tudom meg. Egy félig beomlott boltívhez vezet idegenvezetőm.

Ez egy régi kijárat, amely a csaknem 500 éve föld alá került udvarra vezetett. A vastag 14. századi fal túloldalán van a Püspökvár pincéjének másik helyiségéből kiinduló „osonka„, ami maga a romantika. Anno a Rába és a Mosoni-Duna összefolyása felé volt egy kijárat, egy csónakbejáró, amelyen keresztül a fal védelmében be lehetett jutni a várba. A vízi kijárat már eltűnt, a Kastélybástya 16. század közepi feltöltésekor elfalazták, de a felett elhelyezkedő lőrésszerű kis ablak látható.

– Nehéz megmondani, hogy milyen vastagak a falak. A legvékonyabb részen is egy-két méretesek – feleli kísérőm. A talaj feltöltött, maga a Káptalandomb eredetileg csak fél-egy méterrel magasodik a talajszint fölé, de az évszázadok, évezredek alatt a folyamatos építkezések, bontások, az erődépítés eredményeként, a törmelékekkel megemelkedett.

Kaptunk egy negyed Koppányt

Benézünk a középkori pincerészbe, amely nagyjából a vár bejárata alatti kezdődik. Minden bizonnyal Kálmán püspök építette az 1300-as évek közepén. Közben ellamentálgatunk, hogy miért kapott egy darabot a felnégyelt Koppány testéből Győr vára is. A vár kazamatáját a 16. században építették, az 1560-as, 1570-es években a győri várral együtt kezdték építeni. A Püspökvár középkori árkát elkezdték betemetni és az új, ágyúk dominálta ostromtechnikára készülve beboltozták. A pince tetejére aztán éléstárnak elkészült az első ház, amelyet aztán megemeltek egy újabb szinttel, így született a palota jelenleg irodaháznak nevezett része. A kiöblösödő folyosó hátsó részén a falból kiálló, lekerekedett kövek látványa fogad: a középkori vár kerítőfala lehetett.

Ezzel búcsúzunk a múlttól. Irány a szabad levegő, a jelen. Közben felvetődik, hogy mire lehetne használni a folyosókat. Kiállítóhelyiségnek? Talán, bár a levegőztetést a dohos terekben nehéz megoldani. Az egri pincerendszerrel szemben, amely szilárd talajra, kőre épül, itt a folyó hordalékára húzták fel az épületeket. Az ingoványos talaj gondot okoz, például áradáskor időnként betör egyes termekbe a víz. Az biztos, hogy csodás a győri kazamata, kihasználható lehetőségek tárháza.

Katonák monogramja

Kétszáz évig a Habsburg Birodalom hadereje használta raktárnak, szállásnak. A cseh, osztrák olasz és persze magyar katonák belevésték monogramjaikat a kőbe. Zichy Ferenc püspök az 1700-as évek közepén királynői kegyből visszakapta, értsd: visszavásárolta vissza a saját palotáját. A pince egyes részein a szocializmusban gombát termesztettek, jelenleg bort is tárolnak benne.