IV. Károly ünneplése a győri vasútállomáson – fotók

Realitás nélkül?

Egy hete ott hagytuk abba múltidézésünket, hogy a Sopronhoz közeli Dénesfán landolt IV. Károly és felesége, Zita repülőgépe. A királyi pár két nap alatt akarta döntésre vinni a magyar trón visszaszerzését, azonban ennél is gyorsabban kellett volna a tettek mezejére lépniük.

Vajon mennyire volt reális a próbálkozásuk? Erre is kitérünk történelmi írásunkban.

Az elit Habsburg-párti volt

A királyi pár Magyarországra érkezésének hírére elsőként Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy Sopronban állomásozó csendőrzászlóalja esküdött fel IV. Károly hűségére. Őt a Burgenland elcsatolásának megakadályozásáért vívott nyugat-dunántúli harcokban oroszlánrészt vállalt Lehár Antal ezredes (a híres operettszerző, Lehár Ferenc öccse) követte, aki a parancsnoksága alatt álló szombathelyi helyőrséggel együtt állt át a király oldalára.

Tűnjön mai szemmel bármennyire hihetetlennek, a Habsburg-család utolsó uralkodója, IV. Károly az erősen legitimista arisztokrácia, a katolikus egyház felső körei, valamint néhány karlista főtiszt támogatására is számíthatott hazánkban. Magyarország ekkoriban ugyanis még messze volt az általános választójogtól, a politika minden szempontból a felső tízezer játszmájának számított.

Zita királyné volt az ambiciózusabb

Ráadásul az első világháborút követő trianoni trauma és a zűrzavaros állapotok miatt hazánk államformája királyság maradt. Szemben Ausztriával, ahol villámgyorsan kikiáltották a köztársaságot. Így jóval több esélye volt visszaszerezni a magyar trónt IV. Károlynak és feleségének. A történészek szerint ebben sokkal ambiciózusabb volt Zita asszony, mint kétkedő, gyakran határozatlan férje.

Károly és Zita vonata 1921. október 22-én, szombaton 13 óra 10 perckor érkezett Győrbe, a szerelvény Sopronból indult. A Dunántúli Hírlap, 1921. október 23-i száma így tudósított a királyi pár győri tartózkodásáról: „Vigyázz! A kalapok le a fejekről. A zene a Hymnust játssza. Egy kórházvonat jött. Mindenki hátul keresi a király kocsiját, de elül volt. A fogadóknak oda kellett futniok. Ott már viharosan éljenezték Őfelségét, aki egy-kettőre lent termett a közönség soraiban s a legközvetlenebb modorban beszélt velük. Mellette sugárzó szépségében a felséges királyné”.

A király mellé állnak a győri katonák

Hiába állt át a győri helyőrség is a király oldalára állt, IV. Károly és felesége elkövette azt a hibát, hogy kiélvezték az ünneplésüket. Ha az uralkodót és az őt kísérő csendőr és katonai alakulatokat szállító szerelvények robogtak volna tovább Budapestig, alig három óra alatt a fővárosba teremnek.

Így Horthynak és csapatainak jóval több idejük maradt a felkészülésre. A kormányzó úgy vívta meg sikerrel a budaörsi csatát, hogy egységeiben sok egyetemista harcolt. A királyhű katonákat előbb körbezárták, majd megadásra kényszerítették a fiatal fegyveresek.

A spanyolnátha áldozata

IV. Károlyt több legitimista politikussal együtt előbb a tatai Esterházy-kastélyba, majd Tihanyba hurcolták. Végül Bajáról egy brit hadihajó előbb a Dunán, majd a Fekete-tengeren át vitte Madeira szigetére. „Fél évvel később, a kor világjárványában, spanyolnáthában hunyt el az utolsó magyar király alig 34 évesen az Atlanti-óceánhoz tartozó szigeten” – tette hozzá Biczó Zalán győri helytörténész, a Triangulum Galériában november közepéig látható, IV. Károly száműzetését bemutató fotótárlat egyik szervezője.