Én Uram és Istenem!

2020.04.12. 11:22

Húsvéti üzenet Veres András győri megyés püspöktől

„Valósítsuk meg életünkben!”

kisalfold.hu

Vatikánváros, 2020. április 10. A keresztúthoz készítik elõ a koronavírus-járvány miatt lezárt vatikáni Szent Péter teret nagypénteken, 2020. április 10-én. A járvány miatt a hagyományos nagypénteki kálváriajárást, a Via Crucist (keresztút) a Colosseum helyett a Szent Péter téren tartják. MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

Fotó: Massimo Percossi

Krisztus szenvedését és feltámadását megelőzte a pusztai negyvennapos elvonultság. Ez alatt az idő alatt küldetéséről, megváltói hivatásáról elmélkedett, ami meghatározó volt nyilvános működése kezdetén. Ekkor készült fel arra az időszakra, amikor Isten irgalmasságát hirdette az emberek számára. Bár kényszerből, nekünk is kijutott egy ilyen pusztai lelkigyakorlat otthonunkban, ahol ezt szeretteinkkel együtt élhetjük meg. Ennek eredményeképpen részünk lehet abban a lelki újjászületésben is, amit a húsvét hozott el számunkra. Ugyan külső körülményeink még mindig a megszokottól eltérőek, hiányoznak a gyönyörű, közös ünnepi liturgiák, de ahogy egy verses antológia címe üzeni: „Belül ragyoghatsz”. Ez a belső öröm képes áthatolni a zárt ajtókon és kapukon, és hirdetni minden embernek: Krisztus feltámadt a halálból!

Ez az örömhír képes átformálni mindnyájunk gondolkodását, cselekedeteit, sőt, egész életét. Mert Krisztus feltámadása minden ember számára előrevetíti azt az örök életet, amelyre Isten hívott meg bennünket. Feltételezhetően ma sem osztja mindenki velünk ezt a hitet, de a nem hívőben is ott él az örök élet sejtése. Hiszen mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, aki saját életét, örökkévalóságát kívánja megosztani velünk, s erről – ha rejtetten is – a természetünkbe oltott tudásunk van.

Húsvét hajnalán a Jézus sírjához érkező asszonyok értetlenkedve szemlélték az üres sírt. Mária Magdolna meg is kérdezte a közelében elhaladó, általa a kertésznek vélt férfiútól, hová tették Jézus holttestét. Csak miután a kertész föltárta igazi kilétét, ujjongott föl Mária Magdolna, felismerve, hogy Ura, akit e sírba temettek, előtte áll és él. Ezzel a lelkes örömmel sietett az apostolokhoz, hogy beszámoljon arról, amit elsőként ő tapasztalhatott meg: Krisztus feltámadt a halálból. Az apostolok, mint a férfiak általában, csak óvatosan fogadták a hírt, mígnem személyes meggyőződésük is megnyitotta látásukat. Megértették, hogy földi életében Jézus erről tanította őket, amikor azt mondta, hogy harmadnapra újjáépíti a lerombolt templomot.

Veres András Fotó: Nagy István

A feltámadt Jézus megjelenései sem jelentették minden apostol számára azonnal a feltámadás tényének elfogadását. Nem csodálkozunk, ha a mai embereknek is nehézséget jelent az ebben való hit. Az imádságok, elmélyült elmélkedések, liturgikus élmények és szentségi találkozások meghozzák a húsvéti hitet. Tamás apostol is először hitetlenkedve mondta: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem.” (Jn. 20,25). Ám amikor találkozott a feltámadt Krisztussal, alázatosan felkiáltott: „Én Uram és Istenem!” (Jn. 20,28).

A húsvéti készületi időben sokat tettünk azért, hogy részünk legyen a Feltámadott örömében. De ez akkor lesz igazán teljes, ha húsvét üzenetét valóra váltjuk a mindennapokban. Ha rádöbbenünk véges teremtett voltunk örök életben való kiteljesedésére, akkor egészen biztosan megváltozik az egymáshoz való viszonyunk is. Annak belátása, hogy mindnyájan Isten nagy családjának a tagjai vagyunk, az egymás iránti felelősségünket is biztosan megerősíti. Még ennél is többet adhat istengyermeki mivoltunk felismerése, amely arra a rendkívüli szeretetre tesz bennünket képessé, amelyet Istentől tanulhatunk el. Istentől, aki maga a szeretet. Rá fogunk döbbenni arra, hogy emberi életünknek igazából csak egyetlen értelme lehet: a szeretetből való cselekvés. Isten gyermekeiként, ha hiteles keresztények akarunk lenni, nem törekedhetünk másra, mint ennek a szeretetnek az élet minden területén való megvalósítására. Jézus azt kéri mindnyájunktól: „Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn. 13,35).

A sokak által jól ismert szeretethimnuszban Pál apostol világossá teszi számunkra, bármilyen kiváló emberi és szellemi képességeink legyenek is, nem érnek semmit, ha szeretet nincs bennünk. Sőt, meg meri kockáztatni azt a kijelentést is, hogy sem a hit, sem a remény nem ér annyit, mint a szeretet, mert „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet”. (1Kor. 13,13). Valósítsuk meg életünkben!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában