Halálának 90. évfordulóján Rátz Lászlóra emlékeztek Sopronban

- Rátz László egykori iskolájának, a Soproni Evangélikus Líceumnak az igazgatójaként büszkeséggel gondolok az egykori diákra és a nevét viselő díjat eddig átvett négy kollégámra. A számos kapcsolódási pont és ennek okán kialakult és folyamatosan alakuló szimbólumok miatt, a mai diákok számára átadható minta lehetőségével élni nagy öröm és tisztesség, de persze kötelesség is nekünk, maiaknak – hangsúlyozza iskolánk igazgatója, Tölli Balázs. A Líceum tanári kara négy Rátz Tanár Úr Életműdíjas pedagógussal is büszkélkedhet!

Rátz László Sopronban született 1863. április 9-én. Édesapja Rátz Ágost vaskereskedő, édesanyja Töpler Emma volt. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 1882-ben. Kiváló tanárai között (Thiering Károly, Fehér Sámuel, Poszvék Gusztáv, Király József Pál s mások) nagyon tisztelte a mennyiségtan és a természettan tanárát: Renner Jánost. 1882-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Már akkor elhatározása volt, hogy tanári pályára készül a budapesti egyetemen, ahol – tanulmányai befejeztével – 1890 novemberében matematika-fizika szakos egyetemi oklevelet szerzett. Széles érdeklődési körét mutatja, hogy a Budapesti Tudományegyetem után Berlinben filozófiát, Strasbourgban természettudományt hallgatott. 1890-től tanított a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban, ahol 1909 és 1914 között igazgatóként dolgozott. 1897-től 1914-ig a Középiskolai Matematikai Lapokat is szerkesztette. Világhírt szerzett tanítványa volt Neumann János, Wigner Jenő és Harsányi János.

- A fasori „műhelybe” több egykori licista diák is tanított. Rátz László diákéveire csupán egy pillantást vetve rögtön feltűnik a tehetséges diák éles esze és érdeklődése – ez pedig nem áll meg a természettudományok, vagy a matematika szabta határokon: a tudományoknak és magának a gondolkodás szabadságának ugyanis épp a félművelt középszerűség építette határok lebontása a dolga. Rátz László licista diák nevét ott láthatjuk a Magyar Társaság irodalmi, nyelvi önképző körének tagjai között és olvashatjuk az ebben a körben írt pályamunkáit is. Talán nem egészen véletlen, hogy az Evangélikus Líceum közegéből kilépve nem tantárgyat oktató pedagógus, hanem tehetséget felismerő, gondolkodást és mindenféle észjárást tisztelő és ezen tálentumaival embereket nevelő tanár vált belőle – mondja a nagy elődről Tölli Balázs.

- A tisztelői által alapított díjat négy kollégám is átvehette. Olyan tanárok kaptak pályájukat lezáró elismerést, akik számos tanítvány számára tették szenvedéllyé a tudomány iránti elkötelezettséget – teszi hozzá iskolánk igazatója.

Emléktábla a szülőházra

A Soproni Városszépítő Egyesülettel karöltve a Líceum egy emléktábla elhelyezését kezdeményezte Rátz László szülőházán, a Várkerület 110. számú épület falán. A Líceumban lévő tábla mellett így Sopronnak egy újabb emlékhelye lesz iskolánk egykori tanítványának állítva emléket. Az emléktáblára kerülő QR-kód utal majd a róla elnevezett díjra is. Rátz László pedagógusi pályájára kilencven évvel halála után a legnagyobb tisztelettel emlékezünk.

A Rátz László Életműdíjról

A Bolyai János Matematikai Társulat a középiskolai matematikatanároknak évenként Rátz László-vándorgyűlést szervez, és 2000-től kezdődően Rátz László-érmet ad ki. A kiváló matematika-, fizika-, biológia- és kémiatanárok részére adományozzák a Rátz Tanár Úr Életműdíjat.

A díj idén ünnepli huszadik évfordulóját.

Rátz László és a Líceum

Rátz László a líceum diákköreiben az 1790-ben alapított Magyar Társasaságban és az iskola zeneegyesületében is aktív tag volt. Utóbbi ülésein nemcsak részt vett, közre is működött, Rátz László ugyanis kiváló elsőhegedűs is volt. A Zenetársaság II. ülésén 1880. október 20-án például – König Béla diáktársával együtt – Viotti egyik hegedűduóját adták elő. Ugyancsak Viotti egyik művét, egy menüettet játszott Rátz László az 1880. november 4-iki összejövetelen, és később is több alkalommal.

A Magyar Társaság jegyzőkönyve szerint Rátz László már mint hetedik osztályos diák szerepel a tagok névsorában. A társaság jubileumi XXV. ülésén ő készítette el és adta elő bírálatát diáktársa, Falcsik Jenő „Etele jelleme Arany János Buda halála című eposzában” című írásáról. Azt is tudjuk, hogy az 1880/81-es tanévben, május 28-án, a záróülésen Rátz László tanulót nagy szavazattöbbséggel választották meg pénztárnoknak. Az 1881/82-es tanévben 163 fős taglétszámú Magyar Társaság jegyzőkönyvében a 35. sorszámmal találjuk meg Rátz László nevét.

Soproni sírján virág

Rátz László Budapesten hunyt el 1930. szeptember 30-án, éppen kilencven éve. A soproni temetőben helyezték örök nyugalomra, sírja ma is zarándokhelye tisztelőinek.