Győri természeti kincskereső – színpompás gyurgyalagok Ménfőcsanakon és Gyirmóton – fotók

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Nyáron etetik a fiókákat

A gyurgyalagok védett madarak, méhészmadárnak vagy piripiónak is hívják őket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban is az év madarává választotta. Ez nem a véletlen számlájára írható: tarka, csodás madár a gyurgyalag, hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja és torokszalagja fekete.

Fekete csőre hosszú, hegyes és enyhén hajlított. Sok időt nem töltenek a gyurgyalagok hazánkban. Szinte utolsóként érkeznek tavasz végén, májusban és a költöző madarak között elsőként indulnak az Afrikába vezető hosszú útra augusztusban. A nyár kulcsfontosságú a madár életében. Ezen a rövid időszakon múlhat az állomány fennmaradása: a szülők etetik, erősítik a fiókákat a meleg hónapokban.

Amire emlékezni is rossz: támadás purhabbal

A gyurgyalag főként a nyílt területeket kedveli, bárhol megtalálhatjuk őket, ahol függőleges partszakasz keletkezik. Győrben és környékén több építkezés során találkozhatunk velük. Folyók, tavak meredek oldalában fészkel, a „szomszédok” egymáshoz közel építik ki alagútjukat, bennük a költőüreggel. Vagyis együtt élnek a családok.

Néhány éve az országos hírekbe került az a ménfőcsanaki löszfal, ahol otthonra lelt az egyik győri gyurgyalagpopuláció. Kegyetlen rosszakarójuk purhabbal fújta ki a madarak üregeit. A színpompás madarak közül három felnőtt madár pusztult el, egy tojás pedig megsemmisült.

Bár feljelentés történt, az elkövetőt nem kerítették kézre. A borzalmak ellenére a gyurgyalagpopuláció visszatért a ménfőcsanaki löszfalba. Peimli Piroska, a Fertő–Hanság Nemzeti Park területfelügyelője érdeklődésünkre azt kérte: ne fotózzuk a gyurgyalagokat a ménfőcsanaki löszfalnál ezekben a kritikus napokban. A fiókákat ugyanis táplálják szüleik, kérjük, Olvasóink se látogassák a falat.

Ne közelítsék meg a madarakat!

Ha a színpompás madarakat szeretnék látni, kevésbé zavarják őket a gyirmóti Rodeo Ranchen. A hatalmas birtokon a ló- és tevekarámok végén, szintén löszfalban élnek a gyurgyalagok. Távcsővel jól követhető, ahogy repülnek, élelmet visznek a kicsiknek.

„Kisebb madárparadicsom költözött hozzánk az utóbbi években. Örömünkre a gyurgyalagok mellett kócsagok, szürke gémek is otthonra találtak a ranchen” – mondta Tóth Szilárd, a Rodeo Ranch alapító tulajdonosa.