Győri természeti kincskereső – Nádorváros „tüdeje” – fotók

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Élettel teli közösségi tér

„A Bem tér Nádorváros szívében található, a városrész »tüdejének« is hívhatjuk” – kezdte dr. Jóna László. A Széchenyi-egyetem közlekedési tanszékének fiatal oktatója és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete nyugat-magyarországi tudományos osztályának tudományos munkatársa többek közt a köztereket kutatja, mégpedig a legfontosabb szempont szerint, vagyis minek köszönhetően telik meg élettel egy-egy közösségi tér?

Pozitívumok és negatívumok

Ezen a fronton a Bem tér jól áll. Találkozási pont a nádorvárosiak életében, általános és középiskolások is gyakran mozognak itt. A parkot az elmúlt évtizedben tudatosan csinosították. Futópályát, játszóteret kapott a zöldrész úgy, hogy fő előnyét, a levegősségét, az átláthatóságát nem vesztette el. A zöldterületből itt nem vettek el túlzóan. Finoman pont annyit „csippentettek el” a fűből, amennyi feltétlenül kellett a fejlesztésekhez.

Az aszfaltos focipálya egykoron győri kispályás derbiknek adott helyet, napjainkban ráférne kisebb-nagyobb „ráncfelvarrás”. Egyes pontokon az aszfalt megtört, felhólyagosodott. Ami még szépséghiba: a park mosdója lehetne jobb állapotban. „A tér kialakulásának hosszú története van. A XIX. században árok húzódott a területén, amit Békavári-ároknak hívtak. Ezt követően sokáig katonai gyakorlótér, majd piactér volt. 1926-ban először Szent György térnek nevezték el, majd 1948-ban nevezték át Bem József térnek. A jobb hangzás érdekében 1991-ben rövidítették a tér nevét Bem térre” – tudtuk meg dr. Jóna Lászlótól, aki gyerekkorában nyarakat töltött a parkban, a sárga termésű, szilvák családjába tartozó som nagy kedvence volt.

Fakavalkád

A Bem teret a hetvenes évek elején parkosították. A Zöldkalauz portál szerint növényanyaga fajokban gazdag, füzek, platánok, nyírfák, juharfák, nagy díszalmák, lepényfa, gyertyánok, gömb szivarfák, oszlopos gyertyánok alkotják a lombhullató, feketefenyő, duglászfenyő, tiszafa az örökzöldflórát. A parkban található több emlékmű, mint például a lengyel–magyar barátságé.