Győri természeti kincskereső – A szitásdombi füvészkert, avagy az érintetlen természet varázsa – fotók

Zöld kampány

A kisalföldi megyeszékhely csodálatos természeti környezetben fekszik, a köztudatban a város mégis inkább iparáról, épített örökségéről vagy kulturális értékeiről híres. Hogy forduljon a trend, természeti kincskeresésre hívja Olvasóinkat a Reflex Környezetvédő Egyesület.

Célunk, hogy Olvasóink ajánlásai révén összegyűjtsük azt a 20–25 győri zöldhelyszínt, ahová a helyieknek és a kisalföldi megyeszékhelyre látogató turistáknak is érdemes ellátogatniuk. Természeti értékeket folyamatosan ajánlhatnak a kisalfold.hu-n található űrlapon.

Vadon nőtt almafák

„A hajdani híres Szitás-domb buckavonulatból természetszerű állapotban mára csak a Gát és Szitásdomb utcák közé ékelődött területrész, körülbelül 82 ezer négyzetméter maradt meg. Miután a szél összefújta a buckákat, egészen a hatvanas évekig homokot bányásztak itt, amely rengeteg győri család házalapját adta” – kezdte dr. Ferenczi Zoltán, a győri Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület vezetője.

A kisalföldi síksághoz szokott győrieknek jó eséllyel hihetetlennek tűnnek a szintkülönbségek a szitásdombi füvészkertben. (A közeli Csalogány utcából még a városháza tornyát is látni.) Nem csupán ezért érdemes sétát tenni, kirándulni itt, hanem az érintetlen természet varázsa miatt is. „Kisgyerekes családoknak, kutyagazdáknak egyaránt ideális terület a Bácsához tartozó füvészkert, amely ősszel többféle vadon nőtt almafa termésével lepi meg a látogatókat” – mondta dr. Lampert Bálint, a Zölderő elnökségi tagja.

Megtisztították a szeméttől

A helyi civil egyesület rengeteget tett azért, hogy a füvészkert rendezetté váljon. Több mint 200 köbméter illegálisan lerakott szeméttől, többek közt rengeteg műanyagtól és veszélyes hulladéktól tisztították meg a terepet. Ezt követően pályáztak arra, hogy a füvészkertet kerítés védje a notórius szemetelőktől. A Zölderő koordinálásával többtucatnyi fát ültettek az utóbbi években, az egyesületi tagok az ovisoktól kezdve a nyugdíjasokig népszerűsítik a természet szeretetét, tiszteletét.

A füvészkert érdekes része az a megmaradt dombrész, ahová a bácsaiak az 1954-es árvízkor magukat és állataikat menekítették. A szigetként kiemelkedő, akkor még jóval nagyobb területű homokbucka többtucatnyi embert és állatot védett a hömpölygő áradattól. Az árvíz levonulása után az itteni homokból építették újjá Bácsát.