Győri retro

2020.10.31. 07:09

A híres győri út története, ami hatszor váltott nevet – galéria

Az október 23-i hétvége híre volt, hogy Győr polgármestere, Dézsi Csaba András levéste az utolsó „ottfelejtett” Lenin-táblát a kisalföldi megyeszékhely sétálóutcájáról. Mai helytörténeti írásunkban felidézzük a város ikonikus útjának névváltásait, s azt a pillanatot is felelevenítjük, amikor a délelőtt az autósoké, a délután a gyalogosoké volt Győr szívében.

Szeghalmi Balázs

Forrás: Régi Győr

A kezdetek

Szent Márton utca, Fehérvári utca, Deák utca, Fehérvári utca, Baross út, Lenin út, majd újra Baross út – eddig ezen az öt néven futott az út, amit minden győri ismer. Városunk egyik legrégebbi útjáról beszélünk, már a XVII. század elején pezsgett az élet itt. Tomaj Ferenc „Győr utcái és terei” című, a hatvanas években kiadott tanulmányából tudjuk, hogy az 1617. és 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Márton utcának hívták a mai Baross utat.

Napjainkban körülbelül a sétálóutca hosszának középvonalában, az Arany János utca kereszteződése előtt állt a Fehérvári kapu, amely fölé 1792-ben építették a tűztornyot. A Fehérvári kaput 1894-ben bontották le.

A „vasminiszter” tiszteletére

„Hazánk bölcsének”, Deák Ferencnek a nevét már az 1848-as forradalom évében megkapta a sétálóutca, ám a magyar szabadság elfojtása után visszatértek – nem volt más választásuk – a korabeli győri városvezetők a Fehérvári utcához. Ez maradt is így a XIX. század végéig. A Fehérvári kapu bontásával azonos időben döntöttek a győri közgyűlés tagjai arról, hogy a „vasminiszter”, Baross Gábor előtt róják le a tiszteletüket a városmagban.

Baross a vasút fejlesztésének magyar zászlóvivője volt – megvalósította azt, amiről Széchenyi István álmodott –, Győr szívében pedig kulcsszerepe volt abban, hogy híd íveljen át a vasúti sínek fölött. Nem véletlenül nevezték el róla a műtárgyat is. Baross 1892-es halála után egy évvel kapta róla a győri sétálóutca a nevét.

A sétálóutca forradalmi neve

A Baross út 486 méter hosszú volt, a szélessége 6–10 méter között váltakozott a XX. század derekán. Ezek az adatok most is stimmelnek. Meglepő lehet, de az utolsó előtti névváltás nem közvetlen a második világháború után történt. Közel öt évvel az ’56-os forradalom leverése után, 1961-ben vette fel kénytelen-kelletlen a győri sétálóutca Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin nevét. (A forradalmár mozgalmi neve volt Lenin.)

Színes esti fények a sétálóutca felett. A felvétel 1970-ben, Győr alapításának 700. évfordulóján készült.

Az 1917-es októberi szocialista forradalom vezéréről, a szovjet állam megalapítójáról tucatszám neveztek el utcákat, tereket szerte a szocialista blokkban. Erre a sorsra jutott a győri sétálóutca is, ahol mindig, minden érában lüktetett az élet. A hatvanas-hetvenes években fényes üzletek, hangulatos presszók – nem kávézók –, fagylaltozók színesítették a Lenin utat. Az említett két évtized fordulóján, délelőtt 11 és este 11 óra között a sétálóké volt a tér a Lenin úton. Innen folytatjuk a történetünket egy hét múlva.

1973 novembere előtt délelőtt 11 órakor menetrendszerűen jött az autósoknak szóló tilalom a Baross úton. A tejszállító sofőrjének igyekeznie kellett, hogy portékáját eljutassa a kis boltokba, presszókba. Fotók: Régi Győr

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában