Időutazás a 20. század elejére

2022.10.17. 13:10

Csornai múltidézés - Szekérparkolónak szánták a teret

Kilencvenöt évvel ezelőtt adták át az új Csornai Járási Hivatal épületét, melyben most a könyvtár működik. Komoly beruházás volt, melyért összefogott a község és a vármegye.

Cs. Kovács Attila

A felvétel 1933-ban készült a hivatalról, hat évvel az átadása után.

Csorna egyik jellegzetes épülete a Soproni úton található egykori szolgabíróság. 1996 óta a városi könyvtár működik falai között. Az Országos Könyvtári Napok keretében Szalay Balázs helytörténeti kutató készítette el az ingatlan történetének leírását. Kiderült, hogy az épületet a Csorna aranykorának számító 1920-as években emelték, építését nem kevés egyeztetés előzte meg. Kilencvenöt évvel ezelőtt adták át.

A Csornai Járási Hivatal évtizedeken keresztül egy prépostsági cselédházban tevékenykedett, majd egy erre a célra alkalmatlan bérházba került. Sopron vármegye közgyűlése 1913-ban döntött a járási székház felépítéséről, az első világháború miatt azonban a munka elmaradt. A háború után jelentkező pénzügyi gondok miatt a beruházás halasztódott. A reményt a rábaközi kötődésű Gévay-Wolff Lajos alispán csillantotta fel, aki azt javasolta, hogy a laktanyaalap 300 millió koronáját fordítsák a csornai székház építésére. A Pödör István főjegyző vezette elöljáróság megállapodott a premontrei renddel a telekről, és a község birtokába jutott az úgynevezett sétatér.

A felvétel 1933-ban készült a hivatalról, hat évvel az átadása után.

Ekkor azonban a gazdák gondolták meg magukat. Azt javasolták, hogy ne építsék be a község központjában lévő teret, hanem az maradjon a piacokra érkező kocsik táborozási helye. A székház építése 1926 elejére a vármegyének vált fontossá. 1926 februárjában szavazott a törvényhatósági bizottság arról, hogy a laktanyaalapból a csornai székház építésére 466 millió koronát fordítsanak. Az építkezés költségeit egymilliárd-kétszázmillió koronára taksálták. A csornai elöljáróságnak sikerült a gazdákat is meggyőznie, és megszavazták a sétatér beépítését. Márciusban írták ki a tervpályázatot. Huszonöt pályamű érkezett, melyek közül Schármár Károly soproni építészét választották ki. A kivitelezéssel Marek János szombathelyi építészt bízták meg, aki közel kétmilliárd koronás költségvetést adott be. Az emeletes épületben helyet kapott tíz hivatali helyiség, az öt szobából álló főszolgabírói lakás, valamint két szoba-konyhás lakás a hajdú és a kocsis részére.

A székház átadását 1927. október 2-án tartották Simon Elemér főispán és Burány Gergely prépost jelenlétében, a helyiségeket Wagner Mihály plébános szentelte fel. Molnár Elemér főszolgabíró az avatón azt ígérte, hogy „a hivatalban mindenkor az igazság és a méltányosság szelleme fog uralkodni”.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában