„Herendi” tejeskancsótól egymilliárd pengőig – A győri férfi több száz emléktárgyat gyűjtött a XX. századból – fotók

Kutyaházas persely Kínából

„Kicsit későn eszméltem az emléktárgyak tiszteletére. Volt olyan darab, amit anno kidobtam, aztán évtizedekkel később a kínai piacról rendeltem meg, hogy pótoljam a gyűjteményben. Ilyen a fémlemezből hajlított kutyaházas persely, amely kidugja a nyelvét, úgy kér »enni«. Utóbbi elherdálását azért is sajnálom, mert ezeket a retró perselyeket a győri lemezgyárban készítették. A kínai másolat könnyebb, érezhetően spóroltak a fémanyaggal” – hallottuk.

Csapó Gábor összes ereklyéjét stílszerűen olyan szekrényben helyezi el, amely szintén a családi örökség része, s több mint száz éve gyártották.

Mai írásunkban a XX. század első feléből származó ékességeket vesszük nagyító alá, jövő héten pedig ígérjük, rovatunk hamisítatlan retró hangulatot áraszt majd. Ahogy az említett legendás kutyaperselynél láttuk, Csapó Gábor nem csupán polcra teszi adott kor nyomait – a történetüket is kutatja.

Történet a családi „herendiről”

„Nincs olyan magyar család, amely a XX. századi viharokat ne szenvedte volna meg. Múltunk ezen része abszurd fejezetekkel szolgál. Itt van például ez a pici tejeskancsó édesanyám szülőfalujából, Újrónafőről. Pár éve Sopron belvárosában sétáltam, s látszólag ugyanezt a kancsót megpillantottam a helyi Herendi Porcelánmanufaktúra üzletében. Bementem, az eladó készségesen válaszolt a kérdéseimre.

Mondta, nem biztos, hogy eredeti herendi porcelán az örökség, mert hétköznapi használatra inkább másolatokat vettek igénybe régen. Érthetően azért, hogy törés esetén ne az eredeti vesszen kárba.

Hordák pusztítása

Ezt követően derült ki, hogy a gyűjteményem darabja nem Herenden készült. A porcelánhoz fűződő szomorú história, hogy amikor a Vörös Hadsereg elérte hazánkat, a szovjet katonák minden mozdítható értéket rekviráltak. A porcelán-étkészleteket más településeken portyázták, ám nem figyeltek kellően a tányérokra, poharakra.

Anyukám emlékei szerint az elkobzott porcelánok jelentős része Újrónafő utcáin landolt és többségük összetört” – mondta Csapó Gábor a kicsiny tejeskancsó kapcsán, amelyet feltehetően Ferenc József uralkodásának utolsó éveiben égettek.

Obsitos levéltől ökölvívó bajnoki címig

„A régmúltból őrzöm nagyapám obsitos levelét is, aki szép reményű huszárként kezdte, ám szerencsétlen baleset miatt hadirokkantként végezte. Aztán akad útlevél, amelyet a Magyar Királyság állított ki, illetve édesanyám elemi népiskolai értesítőkönyvecskéje is megvan.

Sőt, az egyik 1933-as hazai ökölvívó bajnoknak járó érem és címerrel hímzett jelvény is ékesíti a kollekciót. Az biztos, hogy a családunkban nem élt bokszoló, azt egyelőre nem sikerült kiderítenem, miként kerültek hozzánk a sportereklyék” – hallottuk Csapó Gábortól. Innen folytatjuk jövő héten.