2020.07.04. 06:32
Retro – A megmentett győri platán története
A Bartók Béla úti lakóépületek kialakításakor a városvezetők és a tervezők nem engedtek kivágni egy őshonos fát. A főtervező Lang János inkább újra asztalhoz ült és egyedi lakóházat alkotott, hogy a platánfa továbbnőhessen a győriek örömére.

Más léptékű volt az élet
Múltheti nádorvárosi múltidézésünket ott hagytuk abba, hogy a hatvanas években 916 új lakást építettek a Bartók Béla úton. Korábban ilyen volumenű otthonbővítésre nem volt példa a folyók városában, igaz, teljesen más léptékű volt az élet a kisalföldi megyeszékhelyen anno.
A város nagysága és lélekszáma Sopronnal vetekedett, 60 ezernél alig éltek többen Győrben hat évtizede.
Győri retro
- Negyven éve tüske a győri szívekben: a szurkolók szerint is a játékvezető megverette az ETO-t
- Legendás meccsek nyomában - Amikor Puskás Öcsi hetet vágott az ETO-nak
- Az írófejedelem győri villámlátogatása – Thomas Mann mindig szívesen emlékezett a Radó-szigetre – korabeli fotók
- Egy szinten volt az ETO a Milannal: idegenbeli gólok döntöttek az olaszok javára
A korabeli győriek inkább Nádorvárost választották a folyópart helyett
„Akárcsak ma, Nádorváros Győr közkedvelt negyede volt a hatvanas években is. Rengetegen szerettek volna itt élni, a népszerűsége túltett a Belvárosén. Ami attól érdekes, hogy a folyóparti városokban többnyire a víz közelében laknának az emberek. Persze, ekkor alig pár évre vagyunk az 1954-es nagy árvíztől, ami elöntötte Révfalut.
Racionálisan érthető tehát, hogy a korabeli győrieknek inkább vonzó volt Nádorváros, mint a Mosoni-Dunához közel eső városrészek. Annak ellenére, hogy a Frigyes-laktanya mögött gyakorlatilag semmi nem volt, itt véget ért a település déli irányba” – kezdte Bodrossy Attila győri építész, a Dimenzió Tervező Kft. vezetőtervezője.

Blokkok
A Bartók Béla út a Budapest-Bécs vasútvonal szomszédságában, az Eszperantó útnál kezdődik és a mai Szigethy Attila útig terjed. Az útnak a Csaba utca és a Herman Ottó utca közötti részét teljesen átépítették a hatvanas években. Az évszázados családi házakat elbontották és helyükbe három-négy emeletes, központi fűtéses házakat építettek.
„A nádorvárosi lakóházak falait nem téglából emelték, hanem blokkos technológiával, előregyártott betonelemekből. Utóbbiak méretválasztéka meglehetősen szegényes volt a korban” – tudtuk meg a Széchenyi-egyetemen oktató építésztől.
Figyeltek a fára
A Bartók Béla úti új lakótelep pozitív, természetbarát szála, hogy egy csodaszép platán nem esett a beruházás áldozatául. A tervezők az őshonos fa megtartásáért elérték, hogy a 35. szám alá kivételesen egyedi tervezésű épületet húzzanak fel, amelyet nem kötnek az előre megszabott méretek. Így nem kellett kivágni a nagyra nőtt fát.
Ennél a pontnál meg kell jegyeznünk: ami a hatvanas évek közepén sikerült Nádorvárosban, pár éve kudarc volt az Ifiház bontásakor. Hiába volt óriási, szép és egészséges a gesztenyefa az Ifiház origójában, ez semmit nem számított, s végül az Árpád-parkolóház áldozatául esett. A tanulsága ennek a győri múltidézésnek az, hogy meg lehet menteni a természeti értékeket a város szívében is. Csak akarat kell hozzá.

Üzletek a sarkon
„Az akkori városrendezési terv előszeretettel helyezett boltokat az utcasarokra. Ez így történt a Bartók Béla úton, később az Ady városban is. Helyesebb lett volna azonban a sarkokra építészetileg hangsúlyosabb elemeket, az átlagosnál magasabb és nem alacsonyabb épületeket helyezni” – búcsúzott Bodrossy Attila győri építész.
Győri retro
- Negyven éve tüske a győri szívekben: a szurkolók szerint is a játékvezető megverette az ETO-t
- Legendás meccsek nyomában - Amikor Puskás Öcsi hetet vágott az ETO-nak
- Az írófejedelem győri villámlátogatása – Thomas Mann mindig szívesen emlékezett a Radó-szigetre – korabeli fotók
- Egy szinten volt az ETO a Milannal: idegenbeli gólok döntöttek az olaszok javára
- Nagy skalpokat gyűjtött, NB I-es csapatokat búcsúztatott a MÁV DAC a kupában