Retro

2020.03.28. 07:43

Repülős Gizi Li-2-essel jött Győrbe? – korabeli fotók a repülés győri szerelmeseiről

Hetvennégy éve, 1946. március 29-én írták alá az egyezményt, amellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. Győrből 1946 decemberétől 1963-ig főleg Budapestre és Szombathelyre szállítottak utasokat a repülők.

Szeghalmi Balázs

Ünnepi köntösbe öltöztették a győri reptéret, amikor fogadták az első menetrendszerű járatot 1946. december 16-án. Fotó: Közlekedési Múzeum Évkönyve/Régi Győr)

Amerikai licenc alapján

A második világháború után a Maszovlet volt jogosult a légi közlekedés szervezésére, utas-, poggyász-, posta- és áruszállítások bonyolítására hazánkban. A légitársaság részvényeinek fele a magyar, fele a szovjet állam tulajdonában volt. A magyar fél szolgáltatta a munkaerőt és a repülőtereket, a szovjet fél a repülőgépeket, az alkatrészeket, az irányítástechnikai berendezéseket és a kiképző személyzetről is gondoskodott.

1946 nyarán érkezett a Szovjetunióból öt Li-2 típusú kétmotoros, 21 utas szállítására alkalmas repülőgép. Utóbbiak az amerikai Douglas DC-3 gépek licenc alapján gyártott „másolatai” voltak. A tervben a győri repülőtér fontos szerepet játszott. 1946. október 15-én szálltak fel az első Li-2-es gépek Budaörsről Szombathely és Debrecen irányába. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok.

A győri repülőtér irányítótornya. Fotó: Régi Győr

A győri reptér a '30-as években

„Az 1930-as évek közepén társadalmi, de főképp katonai és a légi közlekedési igény miatt merült fel az elképzelés, hogy Győr mellett repülőteret kapjon a város. Miután létrehozták a Vagongyár repülőosztályát, az Iparcsatorna és Hecsepuszta közötti területen épült a győri reptér. Észak-nyugati irányban feküdt, kezdetben füvesített terület volt, majd 1100-szer 106 méteres betonpályát alakítottak ki.

Nyugati oldalára telepítették a hangárokat, a pilótaotthont és az irányítótornyot. A repülőtér avatása 1939. június 4-én volt. Miután a szövetségesek 1944. április 13-án bombáikkal letarolták Győrt, súlyosan sérült a reptér is” – mondta Kozma Endre, a Régi Győr szerkesztője.

Jegyárak

A második világégést követően ahogy hazánkat, a győri repteret is rekordidő alatt hoztak helyre fáradhatatlan munkás kezek. Városunk 1946 végén kapcsolódott a belföldi légiforgalomba, menetrend szerint járatok indultak Budapestre és Szombathelyre. A repülést a gyorsaságán és az élményen kívül az ára is vonzóvá tette, a tikettek kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek.

Bár a Győrből induló járatokra az árakat nem leltük meg, viszonyításképp nézzük Budapest-Debrecen között a tarifákat. A hajdúsági városba 140 forintért repülhettek, míg vonattal 120 forintba került az út. 1954-től startoltak a körjáratok, így egyes közös pontokon át lehetett szállni. Ilyen volt a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Budapest vonal is.

Ünnepi köntösbe öltöztették a győri reptéret, amikor fogadták az első menetrendszerű járatot 1946. december 16-án. Fotó: Közlekedési Múzeum Évkönyve/Régi Győr)

A „tolvajok királynője”

A belföldi légiforgalomhoz kötődik a magyar kriminalisztika egyik „legendája”, Repülős Gizi története. Bodnár Gizella becenevét akkor kapta, amikor az egyik letartóztatásakor belföldi repjegyet találtak a zsebében az ötvenes években. Igaz, a „tolvajok királynője” a Fábry showban cáfolta az anekdotát, miszerint repülővel járt volna lopni.

Ami tény: a hatvanas években repülővel már alig portyázhatott a besurranó tolvaj Győrben. A Li-2-esek 1963-as selejtezésével ugyanis teljesen visszaszorult a belföldi légiforgalom, megszüntették többek közt a győri járatokat is.

A belföldi repülőgép-járatokat újsághirdetésekkel népszerűsítették az ötvenes évek elején. Fotó: Régi Győr

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában