Kisalföld túraajánló - Levendulaillat és borkóstolás Pannonhalmán

Ha valaki 20–30 évvel ezelőtt járt utoljára Pannonhalma térségében, manapság rá sem ismerne a Szent Márton-hegy környékére. A nevezetes épületek, úgymint a román stílusú altemplom és kerengő, a gótikus bazilika és a XIX. századi könyvtárterem mellett napjainkban nívós étterem, apátsági kávéház, világszínvonalú borászat, gyógynövénylepárló és teázó, valamint gyógynövényekkel teli arborétum is fogadja a látogatókat. És a nagy sikerű nyári Levendula- és Gyógynövénynapokról, az Arcus Temporum fesztiválról, illetve az egész éves könnyű- és komolyzenei koncertekről még nem is ejtettünk szót! Pannonhalmán jól megfér egymás mellett a XII. és a XXI. század, nem csupán az épületek, hanem a szellemiség terén is.

Bencés borászat Pannonhalma dűlőin

Lehet-e ötvözni az évezredes szőlőkultúrát a modern borászati technológiákkal? Pannonhalmán megpróbálták a lehetetlent és úgy tűnik, sikerült!
Az apátságnak alapításától fogva, 996-tól voltak szőlői a szomszédos sokorói dombokon és a környező területeken, később országszerte több vidéken, például Tokaj-Hegyalján is szőlőtulajdonos lett a rend. 1945-ben, amikor a főapátság elvesztette földjeit, fél évszázadra megszakadt a pannonhalmi bencések szőlészeti-borászati tevékenysége.
2000-ben ez az évezredes hagyomány éledt újjá és nyitott új fejezetet az apátság életében, amikor is megkezdődött a Pannonhalmi Apátsági Pincészet működésének előkészítése Gál Tibor egri borász szakmai vezetésével. Első benyomásra inkább tűnik egy modern komplexumnak, semmint hagyományos pincészetnek a Szent Márton-hegy délkeleti lejtőjén található épület. Az 1870 négyzetméter alapterületű, három részből álló épületegyüttesbe lépve aztán hamar kiderül, hogy a korszerűség nemcsak külsőleg, hanem a borászati technológiában is megmutatkozik. Az apátsági pincészet ugyanis nem mélyül,
hanem eleve négyszintesnek építették, hogy lehetőség nyíljon a gravitációs anyagmozgatásra. Ennek a modern, mégis kíméletes technológiának köszönhetően a szőlő képes megőrizni a magas minőségét, az eredmény pedig évi 300.000 palack bor, amely a világ több országában is megvásárolható.

Arborétum és gyógynövénykert

Akár a parkoló melletti fogadóépület, akár a főkapu irányából közelítünk az arborétum felé, egy kiadós sétára és némi szintkülönbségre mindenképp számítania kell annak, aki szeretné bejárni a közel 8 hektáros terület egy részét. És hogy megéri-e a fáradságot? Mindenképp!
Az arborétum mai, angolkert formáját Szeder Fábián bencés szerzetes alakította ki az 1840-es években. Bármelyik útvonalat is választjuk, az arborétum területén több száz fa- és cserjefajban gyönyörködhetünk, amelyek egy része különleges, az országban csak kevés helyen előforduló faj és fajta. A növények mellett ritka állatfajok, főként énekesmadarak is élnek a kertben, amelyek megfigyelésére – és persze a pihenésre – remek helyszín lehet az erdei ösvényeken kialakított megállók, illetve padok sokasága. A nyáron kellemesen hűvös, árnyékot adó fás rész után hirtelen, szinte varázsütésre tárul fel a látogató előtt előbb egy tisztás, majd onnan a völgybe tekintve a gyógynövénykert és a hozzá kapcsolódó épületek.
A Szent Márton-hegy keleti oldalán található, összesen 1650 négyzetméter alapterületű bemutatókertben a bencés gyógyászati hagyományok legfontosabb gyógy- és fűszernövényei kaptak helyet. Az itt megtermelt gyógy- és fűszernövények a főapátsági termékek és a teázó kínálata mellett
a Viator Étterem és Borbár, valamint a Pausa cukrászda gasztronómiai remekeibe kerülnek. A helyben termelt gyógynövények egy része a teaház
előtt kialakított látványkertben is megtekinthető.

A levendula útja

A pannonhalmi gyógynövénykert legrégebbi, legismertebb és legnagyobb területen termesztett növénye a levendula. Június végén, július elején, amikor a kékeslila virág beteríti a gyógynövénykert lejtőit, turisták ezrei zarándokolnak el Pannonhalmára, hogy gyönyörködhessenek a végtelen levendulamező látványában. Bár a levendula a Földközi-tenger vidékének kedvelt növénye, az apátság napsütötte kertjében is otthonosan érzi magát. A kedvelt gyógy- és fűszernövényt Magyarországon a szerzetesek honosították meg középkori monostorkertjeikben, ipari célú telepítése is a bencés rend közreműködésével
zajlott az 1920-as években a tihanyi apátság birtokain.

A kertészetben jelenleg három hektáron, vegyszeres kezelés nélkül történik a levendula termesztése. A virágokat kézi módszerrel aratják és évente átlagosan 110 liter illóolajat készítenek belőlük. Az eljárás egyes szakaszai és az ehhez szükséges berendezések bárki számára megtekinthetők
a látványlepárlóban. Megközelítés az arborétum felől gyalogosan, illetve autóval a Tóthegy irányából, ahol kijelölt parkolóhelyek állnak a látogatók rendelkezésére.

Koncertek és programok

A pannonhalmi levendulamezők látványát nehéz elfelejteni, de hogy még emlékezetesebb legyen az élmény, az elmúlt években Pannonhalmán fesztivállal ünneplik a sokoldalú gyógynövényt. A levendulavirágzás időpontjához igazított Pannonhalmi Levendulanapok során koncertekkel, gyerekprogramokkal, előadásokkal, kreatív műhelyfoglalkozásokkal, édes finomságokkal várják az országhatáron innen és túlról is érkező vendégeket.
Kultúrprogramokból egyébként sincs hiány Pannonhalmán, hiszen az év során a bazilikában orgonahangversenyek, illetve jazzkoncertek is megrendezésre kerülnek. Pannonhalmán a gasztronómia, a történelem és a kultúra szerelmesei is találnak maguknak kellő programot és látnivalót. Érdemes minden területet külön-külön is felfedezni!