Kitartó nyomozói munka után - Sebalda nővér megható története

Pozsgai Kitti a Kisalföld újságírója, szerkesztőjeként dolgozott, amikor elkezdte kutatni a témát. De hogy is jutott eszedbe a győri kórházban 1945-ben ápolóként dolgozó Sebalda nővér történetével foglalkozni?

Sebalda nővér emléke

– A covid idején nagyon szerettünk volna már mással is foglalkozni, mint a járvánnyal, mindig kerestük a jó témákat. Végül a nővér története is a covidhoz kapcsolódik valamelyest. Panna lányomat vittem a Zrinyi utcai kórházba tesztelésre. Akkor már tudni lehetett, hogy az egyetemhez fog tartozni a kórház régi épülete, nekem viszont középiskolás koromból volt egy emlékem arról, hogy az udvaron áll egy emlékoszlop és elmentünk lefotózni. Az emléktáblán olvasható, hogy egy 1945. március 20-i légitámadásban halt meg Sebalda. Ennek emlékére állították az emlékoszlopot a rendtársai, és pont közelgett az évfordulója. Gondoltam, utánanézek az eddigi írásoknak és készítek egy összefoglalót, de semmit nem találtam. A kórház minden évben megkoszorúzza az emlékoszlopot, a Kisalföld minden évben tudósított is róla, de más információ nem volt. Elhatároztam, hogy amit csak lehet, kiderítek róla – mesélte a szerző, majd arról is beszélt, milyen kitartó nyomozói munkára volt szüksége ahhoz, hogy egy felirat nyomán felgöngyölítse a nővér történetét.
 

Az ápoló nővér

Kitti tudta, hogy 2016 óta létezik a Sebalda Nővér Díj, amit a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház kezdeményezésére alapítottak. Az ötletadó Csordás Adrienn ápolási igazgatóval fel is vette a kapcsolatot, majd Érsekvadkerten, a nővér szülőfalujában folytatta a kutatást Máthé György római katolikus  esperes-plébánossal együtt. A kutatások apró eredményei nyomán egyre jobban kirajzolódott, ki is volt Sebalda nővér, de a az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendjének működéséről is sok információ gyűlt össze. A szerző felidézi könyvében a II. világháború eseményeit csakúgy, mint azt, milyen üldöztetésnek voltak kitéve a szerzetesrendek. 

 A fiatal palóc, érsekvadkerti hajadon, Macska Ágnes 1917. június 2-án, 22 éves korában lépett be a rendbe, a család emlékezete szerint Szolnokon. 

• Hogy hol és mennyi időt töltött ott, mire Győrbe érkezett, arról nincs biztos forrás, de az ápoló szakmát valószínűleg Sopronban tanulta ki. 
• Az is kiderült, hogy Sebalda nővér a győri kórházban szolgált ápolónővérként, de arról hogy milyen feladatokat látott el, nincsenek pontos információk.

Az apáca életét adta egy csecsemőért

Az 1945. március 20-án is bombázók támadták Győrt. A légitámadás idején Sebalda, valamint a Szentháromság-közkórház plébánosa, egy újszülött csecsemő és annak keresztanyja a kórház kápolnájából siettek az óvóhelyre, miután megkeresztelték a kisfiút. Az óvóhelyre az udvaron át vezetett az út. Elsőként a keresztanyát és a csecsemőt küldték be az ajtón. Ekkor robbant a bomba, melynek egy része kiszakított egy darabot az ajtófélfából, ami Sebalda nővér hasába fúródott és halálosan megsebesítette őt. A Győri Nemzeti Hírlap 1945. március 22-i számában azt írja, a bombatámadás során egy, az udvaron sétáló beteg is életét vesztette, a kórház lelkésze pedig megsérült. Apor Vilmos püspök a riadó lefújása után járta a várost és a kórházat, így értesült a nővér haláláról, s ő maga végezte a temetési szertartást.

Kitti könyvében megemlékezett Apor püspök és a megváltós nővérek kapcsolatáról is. Különös véletlen, hogy 1945. március 20-án halt meg Macska. M. Sebalda nővér, majd tíz nap múlva ugyanazon a helyen, ahol a nővért a szilánk érte, vitték le a halálosan sérült Apor Vilmos püspököt, hogy a kórház főépületének alagsorában levő óvóhelyi műtőben megoperálják.

Az emlékezés útjai

Az emlékoszlopot a bombatámadás helyszínén Sebalda nővér rendtársai állíttatták. Most Pozsgai Kitti a könyvével teszi ugyanezt.
– A könyv emléket állít nem csak Sebaldának, de a rendnek, az ápolói hivatásnak is. Szeretném, ha valaki elolvassa a könyvet, akkor bele tudja magát képzelni a 30-as, 40-es évek mindennapjaiba, abba, hogyan élték meg a háborús mindennapokat az emberek. Azt is, mit jelentett akkor szolgálatot tenni, és gondolja végig, hogy vajon mit jelent most. Bízom benne, hogy Sebalda 80 éves története ma is képes tisztelet ébreszteni az emberekben az ápolói hivatás és a szerzetesi lét iránt. Szükségünk van példaképekre. A könyv megírásával az is célom volt, hogy Sebalda nővér példa lehessen – zárta beszélgetésünket Pozsgai Kitti.  

Hallgassa meg podcast adásunk:

                                                           
Érsekvadkerten mutatták be először Pozsgai Kitti könyvét