Tavaszodunk

A kertek alatt bolondos tavaszi szellő kóricál. A  rigók önfeledten fütyörésznek. Örülnek a jó időnek. A füvek fájós derekukat kiegyenesítve álldogálnak egymást támogatva. Győr felől a város egyenletes moraja hallatszik. Éledezik a természet. A zöld egyre több árnyalata látszik a fákon, bokrokon. Az erdő fái csodálkoznak a napsütésben. Végre megjöttek a gólyák. minden évben kíváncsian várom az érkezésüket., mert ez már a tavasz eljövetelének a biztos jele ..Állnak a fészekben és mindketten nekilátnak a felújításnak. El-elszállnak a szentiváni mező irányába és az András- vári kiserdőből hozzák a fészekbe a gallyakat. Itt a tavasz visszavonhatatlanul. Az Audi alatt lévő csatornában a pecások már áztatják a damilt. Néha-néha felkakatol  egy-egy fácánkakasa nyárfaerdő rejtekében, ahol már két tojás van a fészekben. Azt figyeltem meg  a közeli időszakba, hogy egyre több vadmadár jön vissza vidékünkre.. Pár napja voltam az erdőben, ahol egy magasles létráján egy vadmacska mászott fölfelé. Gyönyörű bundája volt. A szemei csak úgy villogtak. Örömmel vettem tudomásul, hogy a természet kezd visszaállni a régi megszokott világához.

Szöveg: Vollai István