A ménfői 200 éves Ecker-villa titkai - fotók, videó

A Pannonhalmi borvidék szerves része Ménfőcsanak, ahol nagy hagyománya volt a szőlőművelésnek. Nem véletlen, hogy ménfői szőlőhegyen építtetett villát és borpincét 1802-ben a győri id. Ecker János vaskereskedő. Az Ecker-villa tulajdonosa aztán fia, Ecker János (1788 – 1852) kereskedő, városi tisztviselő, győri lokálpatrióta, aki sokat tett Győr város ipari, kereskedelmi fejlődéséért, aktívan részt vett, segítette városa közművelődését, zenei és színházi életét. Ő javasolta és választatta például Széchenyi Istvánt a város díszpolgárává 1836-ban. 

Ecker János a Győr Kazinczy utca 20. szám alatti szülő-és lakóháza mellett sok időt töltött ménfői birtokán, ahol gyakran fogadott hírességeket, mint például Liszt Ferenc. Az Ecker-villa falai között Győr kulturális és politikai elitjének több jeles egyénisége megfordult, tehát a győri háza mellett a ménfői lak is a reformkor egyik szellemi találkozóhelye volt. „Ecker nagyon szerette barátait ménfői szőlőjében megvendégelni. A ménfői vadászlakomákon sohasem hiányzott a pezsgő – írta Lám Frigyes 1928-ban. Híres naplóit, amelyeket a győri értéktár kincsei között tartanak számon, Győrben, illetve részben a ménfői nyaraló kis szobájában írta kecskelábú íróasztalán. 

Az Ecker-villa

Az épület két szintes, hozzá egy vincellérlakás épült, feltehetően később. Három oldalról ma is fás terület veszi körbe, korábban szép park övezte. A villa előtt és mögött is díszkert volt, ma már csak egy romos kerti pad emlékeztet erre. A házat szőlőbirtok vette körül Ménfő és Csanakhegy határáig, amely a Világosvár hegyvonulatáig terjedt. Az ifjabb Ecker János kiváló borszakértő, borász híres borát, az úgynevezett „ménfői tüzes”- t és „ürmös bor”-át a pincében készítette, tárolta. 

• Ecker János 1852-ben bekövetkezett halála után, lánya 
• Schaeffer Jakabné Ecker Magdolna örökölte a ménfői szőlőt és birtokot. 
• Az örökösök, a leszármazottak, Kuncz Jenő neve után Kuncz-villaként ismerték később. A II. világháború alatt a ház pincéje az egész falunak óvóhelyet adott, több mint 360-an elfértek benne. Erről a falu írónője Galgóczi Erzsébet is megemlékezik. „A faluban egyetlen bombabiztos óvóhely volt, a Kuncz alispán borospincéje. Ide zsúfolódott össze a fél falu. Minket, gyerekeket is felküldtek a szüleink…” 
• 1961-től 2022-ig a híres ménfői helytörténeti helyen az új tulajdonosok, Kovács László Ferenc és felesége, Lanczendorfer Irén éltek és lelkesen fogadták a villa iránt érdeklődőket. 
• Irén néni az ismert néprajzkutató, dr. Lanczendorfer Zsuzsanna nagynénje volt, akinek halála után megörökölte a villát. 

Méltó funkcióra vár az épület

A néprajzkutató gyerekkora óta a villa bűvöletében élt. Sok időt töltött ott, idős korában ápolta nagynénjét. Mindig is érdekelte a villa és egykori tulajdonosainak története. – Az örökség öröm, de üröm is, hiszen ezt a csodálatos épület, amelyet a villa iránt érdeklődőknek nagynéném mindig szívesen megmutatott csakúgy, mint én is, nagyon sok elfoglaltsággal jár. Ezenkívül alapos felújításra szorul, amit nem könnyít meg az a tény, hogy 1983. december 7-én az Országos Műemléki Felügyelőség műemlék jellegű építménnyé nyilvánította – mesélte a néprajzkutató, miközben végigjártuk a lakatlanul is fenséges épületet, megcsodálva egy-egy pár száz éves darabot. Rozsdás kilincseket, egy ördögsorral záródó mesebeli cserépkályhát, titokzatos mélységbe vezető csigalépcsőt, roskatag, régen finom falatokat látott tálalószekrényt, s a csodás kilátást nyújtó erkélyt, ahonnan egészen a havas Schneebergig ellátni. 

Aztán a föld alá ereszkedtünk és hihetetlen élményben volt részünk a zseblámpa imbolygó fénycsóváját követve. Végigjártuk a föld alá épített, ma is kiváló állapotban lévő tégla borospincét a csodás dongaboltozatával, ahol télen-nyáron 12-14 fok van. Különlegessége, hogy az alaprajza építtetőjének E J monogramját adja ki. Közben végig arról beszélgettünk, vajon milyen volt az élet Ecker János idejében, hiszen ez a téma a néprajzkutatót ugyancsak foglalkoztatja. Az azonban még jobban foglalkoztatja dr. Lanczendorfer Zsuzsannát, hogy mi mindenre lehet használni a felújított épületet, hogy méltó lehessen a nagy múltú Ecker Jánoshoz és örökségéhez.

Az Ecker-villával kapcsolatban történtek már építészeti és állagfelmérések, amire alapozni lehetne a felújítást. A több száz négyzetméteres villát lehetne a Pannonhalmi borvidékkel kapcsolatos bemutató bázisnak használni, hiszen pincéje egyedülálló, vagy akár alkotóháznak is jó lehetne. Ehhez olyan, a hely szellemét megértő partnerek kerestetnek, akikkel Ecker János városépítő, művészet és kultúrapártoló eszmeiségét tovább lehetne vinni.