A negyedik gyereket a gólya hozta

Kora reggeli látogatásunkkor már az asztalon sorakoztak a többféle ízesítéssel töltött kelt kiflik, a tea, az egyéb, házilag készült finomságok. Házigazdáink reggel 4 órakor keletek, hogy frissen sült reggelivel várhassanak bennünket. Az 53 évnyi házasság nem látszik rajtuk, most is frissek, mosolygósak.

Mi lehet a hosszú, boldog házasság titka?

A koránkelés egyáltalán nem látszott vendéglátóinkon, kedves mosollyal kínáltak bennünket, pedig csak kérdezősködni jöttünk. 

Beszélgetnünk sem kellett volna. Fotósunkkal együtt nem betolakodónak éreztük magunkat, hanem mintha családtagok lennék. Tagjai annak a népes famíliának, akiknek fotói körbevesznek minket, miközben beszélgetünk. Gyirmóton dr. Szabó Antal és dr. Szabóné Szajkó Csillavér otthonában jártunk.

Mindig tevékenykednek valamit

– Antikám tegnap este bedagasztotta a tésztát és ma 5 órakor kezdődött a sütögetés – árulta el Csillavér. – Én vagyok az ország legöregebb pékinasa és cukrásztanulója – tette hozzá mosolyogva házigazdánk, aki az idén, 76 évesen végez egy pék - cukrász iskolában. – A pék szakmát szerettem volna elvégezni, de csak együtt volt és az is csak Kapuváron, ahova hetente háromszor megyek, és egy évig tart az iskola. A tanulás mozgatórugója, hogy a Baráti Hagyományőrző Egyesületnek, amelynek az elnöke vagyok, a felújított Régi Oskola udvarán van egy gyönyörű kemencéje, ahol 10 darab két kilogrammos kenyér sülhet egyszerre. Azt szeretnénk jobban kihasználni. Kicsiben az egyesület tagjai is és mi is tudunk sütni-főzni, de ilyen nagyban egész más módszert kíván. Arra gondoltam, ha megfelelő tudást szerzek, akkor belekezdhetünk többféle programba, amivel az egyesületnek bevételt tudunk szerezni – mesélte Tóni bácsi, aki csapatával megyeszerte részt vesz a sütő-főző versenyeken. Hagyományos és különleges ételeikkel mindenhol sikert aratnak, ami nem csak a hihetetlenül finom ízeknek szól, hanem annak az utánozhatatlan családias hangulatnak, amellyel a rendezvényeken főznek. Sohasem hiányozhatnak az asszonyok házi készítésű süteményei és a kedves, jó szó sem, akárcsak Tóni bácsiék otthonában.

A kezdetek

Dr. Szabó Antal és dr. Szabóné Szajkó Csillavér 53 éve házasok. A határozott kiállású, ma is szálfaegyenes tartású győri Szabó Antal és a törékeny, finom mosolyú mosonmagyaróvári Csillavér a mosonmagyaróvári agrár egyetemen ismerkedtek meg. Évfolyam, sőt, csoporttársak voltak. A 4. évben már házaspárként Csillavér mosonmagyaróvári szüleinél laktak, aztán mindketten a győrszemerei termelőszövetkezetben kezdtek el dolgozni, amit azért is választottak, mert szolgálati lakással járt. Időközben munka mellett elvégezték az állattenyésztési szakmérnöki képzést, aztán a sorstól nagy lehetőséget kapott a fiatal agrármérnök férj. Egy akkor még újdonságnak számító mezőgazdasági vállalkozás vezetője lett. S hogy mit csinált eközben a párja? Sorban jöttek a gyerekek. A legnagyobb gyermek, András megszületése után Csillavér állást kapott a győri Veres Péter szakközépiskolában. Kollégiumi nevelőként úgy dolgozott, hogy sokszor késő délutánig a bölcsiben volt a kisfia.
Három év alatt három gyermekük született, sorban jött Virág és Kinga. A gyerekek nevelése az asszonyra hárult, ő lett a család pillére, összetartója. A három gyerek egyszerre volt még pelenkás. A mai fiatalok el sem tudják képzeni, mit jelentett akkor eldobható pelenka nélkül a gyerekek ellátása. Textilpelenka volt csak, abból egyszerre kettőt kellett használni, így naponta 30 pelenkát kellett mosni, s aki emlékezik még a használatára, az tudja, hogy bizony ki is kellett őket főzni.
 

Kemény, dolgos évek

A munka, a család mellett közben Csillavér Gödöllőn elvégezte a mérnök-tanári képzést. Volt, hogy vitte magával a gyerekeket konzultációra. Hogy milyen kitartó, azt bizonyítja, 36 tanévet dolgozott a Veres iskolában, onnan ment nyugdíjba. Nagyon szeretett tanítani, azóta is sokszor keresik meg tanítványai. Közben a ház ura megcsinálta a doktori iskolát, majd egyszer csak meghallotta, hogy Algériába lehet menni dolgozni. Egy este alatt eldöntötték, hogy elindulnak a három pici gyerekkel. Így vágtak bele egy nagy kalandba, ami nem lehetett könnyű a szokatlan körülmények között. De nagyon sok tapasztalatot is szereztek, a gyerekek pedig francia nyelven tanulhattak, ami a későbbi életükben is jól jött. 

Hazatérve, a külföldi munkából megkeresett pénzből Győrújbaráton tudtak egy családi házat venni. Ott jött aztán egy újabb csoda. A gólya rászállt a kéményükre, ahova addig és azután sem. Kiderült, hogy 14 év után bizony babát hoz a hosszú lábú madár. Így született meg az égi ajándék, Flóra, s Szenteste, december 24-én vihették haza a családi karácsonyfa alá.
A Szabó házban mindig sokan jöttek-mentek. Azt mondják a szülők, gyerekeik nem szerettek szórakozni menni, inkább a barátaik jöttek hozzájuk, mindig tele volt a ház. Bárki bármikor ott alhatott. Közben a ház ura kereste a pénzt, munkája révén bejárhatta a világot, de volt egy tökéletesen biztos háttere, egy igazi otthon. A négy gyermek azóta kirepült a családi fészekből, ezért a hatalmas kertű családi házat eladták és Gyirmótra költöztek egy kisebbe.

Mi a titok?

Hogy lehetett menedzselni egy ekkora családot úgy, hogy ez a mélységes összetartozás, a szeretet megmaradt?

• A gyerekeink, a vőink azt mondják, hogy a hosszú házasság titka Szabóéknál "a Csillavér". 
• Óriási szíve és galamblelke van. Ez a kettő nagyon erős kohézió. 
• Mint egyik menyem megfogalmazta, a házasság olyan, mint a hepe meg a hupa, mindenhol vannak kisebb-nagyobb problémák, de túl lehet jutni mindenen. 
• A házasságot úgy tekintem, hogy érzelmi alapon megkötött hosszútávú megállapodás. 
• A megállapodást pedig a hit, az empátia, a tolerancia, a problémamegoldó képesség tölti ki. 
• A hit sok mindenen átsegített bennünket – árulta el a titkot Tóni bácsi, de párja szelíden megjegyezte: kettőn múlik a vásár.

A szeretet és tisztelet