A Jóakarat hídja egy mozdulatlanságra ítélt angyalnak segített

Címkék#jótékonyság #Öttevény #jóakarat hídja

Öttevényiek hívták fel a Kisalföld Jóakarat hídja alapítványának figyelmét egy nagymamára, aki közel egy éve neveli unokáját, akinek az édesanyja február óta fekszik a győri kórház intenzív osztályán. Lélegeztetőgép tartja életben.

Barki Andrea

Kérték, ha tudunk legalább a család anyagi terhein könnyítsünk, hiszen naponta meg kell birkózniuk azzal, hogy lélegeztetőgép tartja életben a fiatal édesanyát. Öttevény egyik csendes, rendezett utcájában mielőtt csengethetnénk a kapun, apró kutyák hada mozdul, jelzi a háziaknak, vendég érkezett.

Lélegeztetőgép tartja életben Katalin lányát a kórházban.
Fotó: Csapó Balázs

Csendes a ház, patika rend és tisztaság mindenütt. Horváth Andrásné, Katalin a szobába tessékel bennünket. A polcokon családi fotók, közülük is kiragyog egy: boldog mosollyal bújik össze egy kisfiú egy gyönyörű lánnyal. Mintha csak testvérek lennének, nagy korkülönbséggel, de nem, ő a hét éves kisfiú édesanyja. Régen volt már az a boldog pillanat. Hajni azóta bénán, mozdulatlanul fekszik Győrben az intenzív osztályon, gép lélegezteti. Jön a karácsony, de esélye sincs arra, hogy hazatérhessen egy kicsit a kisfiához. A lélegeztetőgép nélkül nem tud létezni.

A lélegeztetőgép az élet

Egy éve októberben banálisnak tűnő fülfájással járt orvoshoz, kapott gyógyszert, de nem gyógyult meg, mindig visszatért a betegség. Később jött a fejfájás, aztán egy éjjel összeesett, eszméletét vesztette. A gyorsan kiérkező mentő azonnal az intenzív osztályra vitte. Ott derült ki, hogy nagyon komoly a baj. A baktériumok az egész testét, az agyát megtámadták. Február 22-e óta az intenzíven fekszik nyaktól lefelé lebénulva. Leállt a légzése is, lélegeztetőgép tartja életben.
Édesanyja, Katalin azóta naponta látogatja a kórházban. A legnehezebb most a kisfiának, aki ha megy látogatóba, óvatosan tudja csak megsimogatni édesanyját a sok drót miatt, de az anyai ölelés, az összebújás nagyon hiányzik neki.
Öttevény kis település, mindenki ismeri a másikat. Nem áll távol tőlük a jótékonyság. Hajnit nagyon szerették, mindig segített, ahol tudott. Angyalként vitt ajándékot a kórházakba, a mentőkhöz, támogatta a rászorulókat. Áldott jó léleknek ismerték. Sokan siettek a nagy bajban lévő család megsegítésére. Régebben dolgozott egy kunszigeti gyárban, volt kollégái is gyűjtést rendeztek neki, bár betegsége előtt már nem ott dolgozott. Allergiás lett ugyanis a fémre, így átképezte magát és dajkaként dolgozott Kunszigeten. Ott is hiányzik a kollégáinak. Az öltözőben hiába várja elárvult köpenye, papucsa. A falubeliek sem hagyják magukra őket. Van, aki iskolába kíséri az kis elsőst, van, aki iskolatáskával lepte meg.
Katalin hálásan köszöni mindenkinek a segítséget és olvasóink háromszázezer forintos támogatását. Unokájára fogja költeni.