2024.11.30. 10:00
Az advent lelki üzemanyag – Hortobágyi T. Cirill, pannonhalmi főapát gondolatai
Az adventi időszak sokfajta üzenete közül az egyik szerint a próféták arra emlékeztetnek minket, hogy Isten nem fe- lejti el a népét nehézségeiben, elküldi hozzájuk a Megváltót.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Maren Winter
Már az Ószövetség népe várta a Megváltót, ez a várakozás jelen van a mi életünkben is. Mindannyiunkban ott a törékenység, a hiányosság és a körülöttünk lévő világban sok rosszat is tapasztalunk. A háború fenyegetettsége és annyi más személyes probléma miatt szorongás támad bennünk.
Forrás: MW Archívum
Mindannyian, a közösség és az egyes ember is, megváltásra szorulunk. Az advent fontos üzenete, hogy Isten nem hagy magunkra, hanem elküldi hozzánk a fiát. De ne essünk abba a hibába, hogy az adventet a szorongásaink feloldására szolgáló időszaknak tekintjük! Attól szorongani ugyanis, aminek a megoldása nem a mi kezünkben van, felesleges. A háborúk, a klímaváltozás veszélyét elhárítani, megoldani nem tudjuk. Az advent ezért legyen számunkra a reálisabb világlátás időszaka. A fenyegetettségekhez való viszonyulásunkat érdemes megváltoztatni, a bénultságunkat kell leküzdeni, amire ez a néhány, karácsony előtti hét kínál remek kiindulópontot.
Az advent ugyanis mindig az örömre szólít fel. A várakozásunk ne passzív, hanem reményt keltő és örömteli legyen. A tetteinkben megnyilvánuló felelősséggel párosuljon. Azzal a tiszta szándékkal, hogy én magam tegyek valamit advent üzenetének teljesüléséért.
Életünk megváltoztatása, újfajta tetteink teszik hitelessé ezt a törekvést. A boltok előterében a jótékonysági szervezeteknek adott tartós élelmiszerek, ajándékok is jó szándékunk jelei. Adományaink valóban a szükséget szenvedőkhöz jutnak el. Ám az emberi kapcsolatainkban változtatni és ott új tettekre sarkallni magunkat sokkal körülményesebb. Megértéssel, türelemmel fordulni a másikhoz, elásni a csatabárdot, kiengesztelődni egymással – kinek ne lenne elmaradása ezekben? Az advent így év vége felé a számadásról is szól. Nincs olyan ember, akinek úgy telik el egy éve, hogy abban nincs harag, konfliktus, megbántódás.
Odalépni a másikhoz, bocsánatot kérni és jóvátenni hanyagságaimat jóval nehezebb, mint a fölöslegemből adni egy kiló rizst vagy cukrot. Karácsony másnapján levest osztani – az ünnepi pillanatnak szóló jó cselekedet. Kibékülni egy haragosommal, szeretettel fordulni egy általam megbántott emberhez – évekre szóló jótétemény és lelki üzemanyag lehet. Ne késlekedjünk, cselekedjük a jót, és váltsuk valóra advent igazi üzenetét!
