Kacifántos futók a Salzburg Maratonon

Tremmelné Kovács Nóra azt mondta, olyan jól érezték magukat kicsik és nagyok egyaránt, hogy többen már a jövő évi nevezésről álmodoznak. Tíz kilométeres távot futottak vasárnap, de már szombat este is részt vettek egy jótékonysági inkluzivitást propagáló rövidebb távú futáson.

– Mi nem az eredményért futunk, hanem a gyerekek örömére és hogy lássák, hogy egy a világunk. Mindenki nagyon jól érezte magát. Dobosok és hangszeresek kísértek minket, a közönség tapssal buzdított. A tíz kilométeres táv pedig a Salzburgi belvárosban vezetett, és ezért a vár környékét jártuk be. Az egész csapat együtt ért be, és olyan óriási vastapssal vártak a célban, amit többen megkönnyeztünk. De már a rajthoz is úgy vezetett az utunk, hogy a futókon keresztül tudtuk csak elfoglalni a helyünket. És ahogy ők helyet adtak, pacsit adtak, megveregették a vállunkat, integettek, nekem már akkor folytak a könnyeim. Ez jó nekünk mert a mindennapokban nincs aki megveregeti a mi vállunkat, a 0-24-es készenlét során, hogy ez az, jól csináljátok!

Mivel nem csak az vetődött fel a futók között, hogy jó lenne több hasonlón részt venni, de kacifántos fiatal is van, aki még szeretne csatlakozni, úgy érzik lassan ideje lesz szponzorokat keresniük a hasonló rendezvényekre.

– A szervezőktől általában megkapjuk azt a segítséget, hogy a kerekesszékes futóinknak nem kell nevezési díjat fizetnie, és a kísérőknek is igyekeznek kedvezményt biztosítani, de mégis úgy látjuk lassan érdemes leválasztani az alapítvány költségvetéséről a futórendezvényekre szántakat, hogy ne más célok elől vegyük el. Ebben is szívesen vennénk segítséget, és 2-3 fő önkéntes futóra is szükségünk volna, aki vállalja, hogy nem az időeredményért, hanem a mi céljainkért és üzenetünkért talpal.

A maraton közösségi oldala is posztolta az alapítvány futóinak fotóját kiemelve, hogy Magyarországot képviselte a csapat, és bizonyították a befogadás erejét.