Hungarikum lett a höveji csipke

Nagy István a testület indoklását ismertetve elmondta, hogy az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a 19. századig nyúlik vissza, és gyorsan hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron vármegyei községnek. Az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták, 2017 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének része. 

A pozsonyi kifli a téli ünnepek hagyományos magyar süteményeként válhatott hungarikummá. Első receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert, 2012 óta a hagyományos különleges termék címet viseli - tette hozzá az agrárminiszter.

A hungarikumok az ország arculatának mindennapi és mindenütt jelen lévő építőkövei, amelyek szavak nélkül mesélnek a magyarokról, a hagyományaikról, a leleményességükről - hangsúlyozta a tárcavezető, aki arra bíztat minden közösséget, hogy a hagyományaikat jelöljék a helyi értéktárakba, mert azok ezt követően nemzeti értékek, akár hungarikumok is lehetnek. Közös feladat megismertetni és megszerettetni a nagyvilággal az ország kiváló ételeit és italait, csodálatos természeti adottságait, művészeti örökségét, a magyar tehetségek teljesítményét. Az értékek védelme az identitás- és hagyományőrzést, a kultúra átörökítését is segíti, méghozzá nem az elkülönülés, hanem a nemzeti összetartozás igényével - hangsúlyozta Nagy István.

Több mint egy évtizede indult el az értékké válás útján

– 2011-ben írtam meg az „Így pókolnak a hövejiek” című könyvet, akkoriban még Némethné István Erzsébet volt a polgármester. Ő indította el a höveji csipkét a hungarikummá válás útján, az ő idejében lett megyerikum, majd kiemelt nemzeti érték – kezdte Vargáné Molnár Zsuzsanna, Hövej jelenlegi polgármestere. Az elmúlt időszak is eseménydús volt, határainkon innen és túl minden lehetséges rendezvényen részt vettek, ezzel is megmutatva, méltó e címre a kézimunkájuk.

– Néhány hónapja összeállítottam azt a javaslatot, amit a Hungarikum Bizottság értékelt, és nagy örömünkre, a höveji csipke bekerült a hungarikumok gyűjteményébe. Ehhez nagyon sok ember munkája hozzájárult. Kezdve Horváth Borbálával, aki az 1860-as években honosította meg a höveji csipkekészítés a faluban, folytatván a sort azokkal a höveji asszonyokkal, akik követték őt ezen az úton, és magas fokon művelték a csipkekészítést. Napjainkban több olyan népi iparművészünk van, akik nem csak bemutatókra járnak, de zsűriztetik is a munkáikat. Nem utolsó sorban azokkal az asszonyokkal, akik ma is napi szinten űzik a tevékenységet. Ez mind-mind is kellettek ahhoz, hogy a hungarikummá váljon – emelte ki.

Így szól a mondás: „A höveji lányok tűvel a kezükbe születnek”, ez a törekvés megmaradt, szeretnék fenntartani az utókornak, továbbadni a tudást, és amellett, hogy megtartják a hagyományos mintakincset, remélhetőleg újabb és újabb motívumokkal bővül a repertoár is. Az egyediségét ugyanis a pókozás adja, a lyukak bekötésének módját tekintve anno 20-25 mintát használtak, mára ez negyven feletti. Napjainkban modern ruhakollekciókon, ékszereken, vagy épp lakáskiegészítőkön is visszaköszön a höveji csipke.

A hungarikummá válásról Vargáné Molnár Zsuzsanna végül elmondta: -Nagy felelősség, méltóképp kell képviselni Hövejt, a höveji csipkét, sőt, egész Magyarországot. Továbbra is arra törekszünk, hogy ahol tudjuk, bemutassuk, népszerűsítsük hazánkban és külföldön ezt a kincset.