A gyárvárosi építész emlékoszlopot faragott a legendás tervezőnek Győrben

A zöld spalettás, pici ablakok

Ha a romantikus énemet kérdezem, hogy hol sétáljak nagyot Győrben, tízből kilencszer a válasz: Gyárváros hangulatos, szűk kis utcáin. Tucatnyi torony, gyönyörűen gondozott virágoskertek, méltóságot sugárzó, erős gyümölcsfák, napjainkban is használt(!) mosókonyhák és borzalmas emlékeket idéző óvóhelyek várnak itt.

S igen, a zöld spalettás, pici ablakok! Utóbbiak Gyárváros védjegyeiként égnek a szemünkbe. Főleg, ha még valóban fából készültek, s nem műanyag utánzatok. Kár tagadni: Gyárváros sem a régi már minden „porcikájában”.

Egyedi úthálózat a kopjafán

A Kós Károly-díjas építészen nem múlott semmi a klasszikus helyi értékek megóvásában, rengeteget tett a 2009 óta műemléki jelentőségű 62 lakóház, 405 lakás megőrzéséért és aktív napjainkban is.

„A szüleim is itt éltek, s a sors úgy akarta, hogy én is velejéig gyárvárosi legyek. A Fiala Gézának mementót állító oszlop gondolata éveken át érlelődött bennem. A mostani időpont nem a véletlen számlájára írható, most tavasszal ugyanis Fiala Géza halálának 70. jubileumi évfordulójára emlékezünk” – kezdte Harsányi Attila. A több mint két és fél méter magas, faragott kopjafát saját telkén betonalaphoz rögzítette a gyárvárosi építész; az emlékmű jól látható a Klapka utca járdájáról. „A fehérre festett motívumok közül az elsőn a Wekerle-telep jellegzetes úthálózata látható, míg a többi négyen felfedezhetők faragott gerendavégek és ajtószellőzőt ábrázoló motívumok is” – mondta a lokálpatrióta építész.

A Wekerle-telepről Gyárvárosba

Érdemes összegyűjtenünk a kapcsolódási pontokat, amelyek örökre összefonódnak a győri városrészben és Fiala Géza életművében. Gyárváros a századfordulós budapesti Wekerle-telep mintájára munkáslakótelepként épült az első világháború puskaporos esztendőiben, 1915 és 1917 között.

Már a fővárosi Wekerle-telep tervezői között feltűnt Fiala; a kor legjobb építészei dolgoztak csapatban a „projekten”, többek közt Kós Károly is. Fiala Géza a Wekerle-telepen sikeresen végzett ellenőrzési és vezetési feladataival tette le a névjegyét a szakmában, majd megbízást kapott a gyárvárosi munkástelep tervezésére.

Dohos pincékből kulturált otthonokba

Itt az egykori győri ágyúgyár – amelynek egyes épületei fennmaradtak a közeli Kandó Kálmán utcában – dolgozóinak építettek otthonokat. (A győri ágyúgyár a második világháború végéig önállóan működött, majd a vagongyárba történt „olvasztása” után is készültek gépágyúszerkezetek és harci járművek itt – a szerk.)

A századforduló utáni években Győr ipari várossá vált és lakossága megkétszereződött. A munkások sokáig rendkívül rossz körülmények között tengődtek a műszakok után; többnyire egészségtelen, pincesori, dohos bérlakásokban húzták meg magukat. Gyárváros munkásnegyedének kialakítása pont azt a célt szolgálta, hogy a gyakran embertelen körülmények között élő gyári dolgozók életszínvonala emelkedjen minőségi, takaros lakások kialakításával.

Miután megtelt élettel a negyed, Gyárváros főterét 1927-ben nevezték el Mátyás királyról. Itt 2005-ben, Fiala Géza születésének 130. évfordulóján Harsányi Attila kezdeményezésére emléktáblát helyeztek az egyik Nagysándor József utcai épület homlokzatára. Vagyis az új kopjafával már duplán sikerült emléket állítani a legendás tervezőnek.

Névjegy

Harsányi Attila a győri Hild József Építőipari Technikumban végzett. Ezután a Magyar Vagon- és Gépgyárban (1961–69), a Győri Állami Építőipari Vállalatnál (1969–70), majd a Győri Tervező Vállalatnál (1970–90) és a Pannonplan Tervezőiroda Kft.-nél (1990–2003) dolgozott.

Ötszörös magyar válogatott kézilabdázó (1967–68), NB I-ben a Győri Vasas ETO-val 1961-ben második, 1963-ban harmadik helyezést ért el. Tervezője volt a Mátyás tér rendezésének 2001-ben, majd magánkezdeményezője a Mátyás-szobor állításának 2008-ban. Számos könyv, tanulmány szerzője.