Podcast Győrről, a „Magyar Marseilleről” : beszélgetés a reformkor és az 1848/49-es forradalmi események győri szálairól - Nézze, hallgassa meg!

• A legnagyobb magyartól a győri Petőfiig

A kötetlen videós podcast felvételünk során történelmünk egyik legszebb korszakát kivel mással kezdhettük volna, mint „a legnagyobb magyarral”. „Széchenyi István ezer szállal kötődik szűkebb pátriánkhoz, elsősorban Sopronhoz és környékéhez, de életének győri vonatkozásai is említésre méltók. Széchenyi alig 18 éves, amikor felveszi a kesztyűt és csatlakozik a magyar sereghez Napóleon hadai ellen.

Az 1809-es kismegyeri ütközetben a magyar nemesek gyorsan menekülőre fogták – megfutamodásukon Petőfi előszeretettel köszörülte a nyelvét később –, ám Széchenyi nem hagyta cserben bajtársait. A nagycenki gróf az első pillanattól az utolsóig kitartott az összecsapásban” – kezdte Biczó Zalán.

Széchenyi István és Győr elöljárói között folyamatos volt a levélváltás a reformkorban, a közéleti kapcsolat „megkoronázásaként” Széchenyit a város díszpolgárának is megválasztottak. A Bach-korszak diktatúrája után 1860-ban országosan is elsőként nevezték el a folyók városának főterét Széchenyi Istvánról.

Sokszínű győri történelmi kalandozásunk során Csobayné Pintér Éva a „győri Petőfiként” is emlegetett Lukács Sándort emelte ki. „A Lukács-iskola névadójaként nap mint nap feltűnik a köznyelvben, a hírekben Lukács Sándor, ám sajnos méltatlanul kevesen ismerik a munkásságát. A korban híres Győri Jogakadémia elvégzése után ügyvédként kezdett dolgozni a városban, nagybetűs hazafi, aki a legnehezebb időkben is bátran képviselte a magyar ügyet.

1848 márciusának elején Kossuth felirati javaslatának kétszáz győri lovassal adott nyomatékot Lukács Pozsonyban, majd a szabadságharc idején az újoncok toborzásában és felszerelésében játszott jelentős szerepet az Észak-Dunántúlon. A világosi fegyverletétel után Lukácsnak menekülnie kellett hazájából, távollétében halálra is ítélték” – hallottuk a GyereGyőrbe idegenvezetőjével.

Ezekből a 19. századi pillanatképekből is jól rajzolódik ki, hogy a márciusi ifjak nem véletlenül emlegették „Magyar Marseilleként” Győrt.