kisalfold.hu podcast

2023.02.03. 07:24

Podcast - Győr-Moson-Sopron főkapitánya hivatásról, kihívásokról, a rendőri munka szépségeiről és árnyoldalairól is mesél

Tavaly szeptember óta dr. Varga Péter rend­őr dandártábornok irányítja a Győr-Moson- Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságot. A szekszárdi születésű főrendőr nyomozóként kezdte, végigjárta a ranglétrát, tíz év Fejér megyei kapitányság után tette át a Kisalföldre a székhelyét. Podcastsorozatunkban szak­máról, krimikről és a sportról is beszélgettünk vele.

Varga Ottó

A Kisalföld Podcast vendége, dr. Varga Péter rendőr dandártábornok szeptember óta irányítja a vármegyei főkapitányságot.

Fotó: Csapó Balázs

– Megszokta már az új állomáshelyét? Főkapitányi szemszögből van különbség vármegyék között? 
– Nincs két egyforma megye, mindegyiknek vannak előnyei, hátrányai, specialitásai. Fejér és Győr-Moson-Sopron nagyságrendben hasonlóak, de szakmai­lag nagyon különböznek. Hogy mást ne mondjak, itt két országhatárra is figyelni kell, ami egész más feladatokat ad, az illegális migráció itt napi gyakorlati esetekkel van jelen. Külön kihívás az M1-es autópálya, amely a napi 13–14 ezres kamionforgalmával a közlekedésbiztonsági feladatainkat meghatározza. 
valóra váltak a krimiben olvasottak 
– Kicsit menjünk vissza az elejére. Hogyan lett rendőr? 
– A szekszárdi Garay-gimnáziumba jártam, amely kiváló iskola, én azonban nem voltam annyira kiváló tanuló, inkább a humán tárgyakra koncentráltam. Imádtam olvasni, többek között krimiket, főként azokat, amelyekben valódi rendőrök valós történeteket írtak meg. Volt egy családi barátunk, aki nyomozó volt, ő is szokott mesélni a munkájáról. Ez a két dolog így együtt juttatott arra az elhatározásra, hogy a rendőri, a nyomozói pályát válasszam, amikor arra került a sor. A Rendőrtiszti Főiskolán szereztem diplomát, az volt az álmom, hogy a szülővárosomban dolgozhassak életellenes ügyekben, ebből az egyik – Szekszárd – meg is adatott. 
– Emlékszik még az első ügyére? 
– Az első „ügyem” az volt, hogy megtanuljam, hogyan kell befűzni a papírt indigóval az írógépbe. Mert a főiskolán kiváló elméleti képzést kaptunk, ám az igazi tanulás az a gyakorlat. És ott is az alapoktól kellett kezdenem, amiben az akkori tiszthelyettes kollégám nagy segítségemre volt. Ő mutatta meg, hogyan kell levezényelni egy gyanúsítotti kihallgatást, és a többi fontos alapdolgot, én pedig az ügyek elméleti, jogi részeiben segítettem őt. Jó páros voltunk. Ugyancsak jó iskola volt a „forró nyomos” tevékenység, amikor 24 órán át talpon kell lenni, és minden helyszínen ott lenni, nyomokat rögzíteni, adatokat felvenni és elemezni. 
– Minden szakmában vannak sikerek és kudarcok egy­aránt. Önnek volt olyan sikere, amely meghatározó a pályáján, amelyre mindig emlékezni fog? 
– A mi alosztályunkhoz tartoztak az eltűnések. Az ilyen eseteknél néha kiderül, hogy ebből bizony emberölési ügy lesz. Az egyik esetnél már a bejelentésnél éreztük, hogy valami nem stimmel, utánajártunk, rengeteg adatot gyűjtöttünk, sok embert kihallgattunk, és ki is derült, hogy gyilkosság történt. Ami emberként tragédia, rendőrként siker, amikor ott állsz egy kút mellett, amelyből előkerül a holttest, és már az elkövető is a kezedben van. Mint mondtam, életellenes ügyekben szerettem volna nyomozni, ez direktben „gyilkossági nyomozóként” nem adatott meg, ezért ezeket külön sikerként éltem meg. 
Máig kijár a fontosabb helyszínekre 
– Mostanában elég gyakori, hogy régi, „döglött” ügyek kerülnek elő, és a mai modern technikának köszönhetően hosszú évek múltán megoldódnak. Volt olyan ügye, amelyet szívesen felmelegítene? 
– Egy szintén eltűnéses ügy volt Tolnában, ott is ember­ölésgyanú volt, de nem sikerült megoldani. Fejérben egy csecsemőgyilkosság maradt az elkövetéskor felderítetlen, majd – és akkor már ott voltam – napra pontosan 17 évvel az eset után sikerült megoldani. Az újra előszedett bűnjelekről olyan biológiai mintákat tudtunk venni, amelyek segítségével beazonosíthatóvá vált az elkövető. Ezért is jó, ha előkerülnek néha régi ügyek és újra elkezdődik vele a nyomozati munka. 
– Egy főkapitány amúgy mennyire marad rendőr? Belefolyik konkrét ügyekbe, ad tippet vagy tanácsot, vagy inkább már menedzseri feladatai vannak? 
– A kettőt jó ötvözni. Nem szabad elszakadni a szakmától, mert ha nem tudom, hogy a különböző szinteken milyen munka folyik, milyen nehézségek adódhatnak, akkor javítani sem tudom. Máig kijárok a helyszínekre, főként, ha nagy a nyomás, mert bár nem én fogom ezeket megoldani, kell, hogy érezzék a kollégák, nincsenek egyedül. 
– Nagyon felkavarta a közvéleményt a fővárosi rendőrgyilkosság. Mennyire viselte meg az itteni kollégáit? 
– A hazai rendőrtársadalom összetartása, bajtársiassága ritka, világszinten is példaértékű. Ha egy rendőr bajba kerül, és jelzi, a többiek nem gondolkodnak, nyomják a szirénát és indulnak. Az, amikor a társunk temetése idején minden kapitányság előtt felsorakoztak a rendőrautók és megszólaltak a szirénák, jól példázta ezt. Szóval igen, megviselt bennünket, mert ez az eset is rávilágít, hogy egy rendőr bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amit nem könnyű megoldani. 
a sportban sem szakadt el a testülettől 
– Visszatérve saját vármegyénkbe, az, hogy gazdaságilag fejlettebb, mint a legtöbb régió, magasabb az életszínvonal, mit jelent rendőri szempontból, a bűnügyek vagy az utánpótlás terén? 
– Toborzás terén bizony nem előny, konkurencia a fejlett ipar, és a közeli osztrák munkahelyek bérszínvonala. Ennek pozitív oldala, hogy itt tényleg elhivatottságból lesz valaki rendőr. Ezt persze segítjük, például tematikus szakmai napokkal a középiskolákban, és bízunk abban, hogy ha valaki bekerül és megtapasztalja a már említett összetartást, közösséget, szakzsargonnal „kék lesz a vére”, akkor már itt is marad, ahogy én is. Ami a bűnügyeket illeti, a statisztikai adataink nem rosszak, de még ennél is fontosabb az állampolgárok szubjektív biztonságérzete. Az a jó, ha ez a kettő egy hullámhosszon van. Egyik sem rossz itt, viszont látni kell, hogy a bűncselekmények típusai változnak, és ezért nagyon fontos a megelőzés. Egyre több az online térben elkövetett csalás, és sajnos azt kell mondanom, hogy az adatbiztonsággal kapcsolatos tudás még alacsony, amit persze a bűnelkövetők ki is használnak. 
– Tudom, egy rendőr éjjel-­nappal rendőr, de ha mégsem, mivel tölti az idejét legszíve­sebben? 
– Sporttal. Máig versenyszerűen asztaliteniszezem a bonyhádi egyesületben, bár szeptember óta ritkábban jutok hozzá, de csinálom, amíg csak tudom. Közel áll hozzám – lányaim révén – még a kosárlabda is. De a sportban sem szakadtam el a testülettől, a Magyar Rendészeti Sportszövetség ügyvezető elnöke vagyok, amely a hazai versenyek mellett a rendőrválogatottak nemzetközi versenyeit is szervezi. 2019-ben éppen itt, Győrben rendezték a rendőr dzsúdó Európa-bajnokságot, és idén hazánk rendezi a rendőr férfi kézilabda Eb-t is. 
 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában