2022.11.01. 20:54
Ökumenikus temetői megemlékezés Győrszemerén
Megyeszerte számtalan temetőben emlékeztek meg az elhunyt szeretteikről az emberek virággal és mécsessel. Több helyen a felekezetek is segítettek leróni a kegyeletet misével, istentisztelettel. Győrszemerén a falusi temetőben három órakor a történelmi egyházak képviselői és hívei imával és énekkel emlékeztek arra, hogy Isten ígérete szerint nem a temető a végső állomás.
Fotó: Bella Violetta
Erlitz Anita református lelkész köszöntötte az áhitatra érkezőket a 139-edik zsoltár szavaival: Ha a mennybe szállnék ott vagy, ha a holtak hazájába feküdnék, le te ott is ott vagy.
– Azért vagyunk itt, mert vágyunk valami olyanra, ami még nem kézzelfogható, vágyunk az öröklétre, mely Isten igéje, akarata és szeretete alapján tud mégis valóssággá lenni számunkra – mondta a lelkipásztor.
Megyeri Ciprián atya a Jelenések könyvéből olvasott ige alapján arról beszélt, hogy a bűn miatt az ember rejtőzik Isten elől, ahogyan az az éden kertjében is történt. – Kevesen ismerik fel hogy a gonoszság elleni csatákat elsősorban nem a mással hanem saját magukkal szemben kell megvívni, mert a bűn a saját szívükben lakozik. Nem könnyű feladat, de ha vissza akarunk jutni az édenbe azt kell követnünk aki saját példájával mutatta meg az utat. Jézus volt az aki áldozatával megnyitotta nekünk a mennyország, az édenkert kapuját.
A plébános elmondta, addig hiába keressük tehát az édent, míg Istent kirekesztjük az életünkből. Véleménye szerint mindenszentek és halottak napja ezért nem csupán emlékezés de figyelem felhívás is, hogy amíg élünk, van lehetőségünk Istent választani.
Karsay Lajos evangélikus lelkipásztor imában adott hálát azokért az életekért, akinek őrizhetjük az emlékét. Könyörgött továbbá azért, hogy az élet zajában ne feledkezzünk el Istenről, és legyünk mindig készen a számadásra.
Minden felekezet képviselője megáldotta az egybegyűlteket, végül pedig felhangzott az az angolszász eredetű dicséret, melyet a legtöbben onnan ismernek, hogy a süllyedő Titanic feldélzetén is játszották a zenészek: Hadd menjek Istenem, mindig feléd.
