2022.09.15. 07:39
Mozdonyvezetők világnapja - A GYSEV munkatársa mesél a szakmáról
Kevesen vannak, akik gyerekként legalább egyszer ne nézték volna csillogó szemmel a tovasuhanó vonatokat. Sokan még büszkén ki is jelentették, „mozdonyvezető leszek”, néhányan pedig meg is valósították ezt az álmot. Szeptember 15-e a mozdonyvezetők világnapja, ezen alkalomból a szakma rejtelmeibe pillantottunk bele.
Németh Lajos reméli, hogy egyszer majd a fiai is követik a pályán. Az számára azt jelentené, hogy át tudta adni a hivatás szeretetét. Fotó: Huszár Gábor
Fotó: Huszar Gabor
– Kisgyerekkorom óta arra vágytam, hogy egy nap mozdonyvezető lehessek. Érettségi után nem is volt kérdés, hogy mit csináljak, egyből jelentkeztem a képzésre, és be is válogattak.
Nem lehet akárkiből mozdonyvezető, rengeteg tanulással jár, számtalan vizsgán és szigorú egészségügyi alkalmassági teszteken kell megfelelni, méghozzá folyamatosan. Németh Lajosnak immár több mint harminc vizsgát kellett letennie, de van olyan kollégája is, aki már ötvennel rendelkezik.
– Minden mozdonytípushoz és vonalszakaszhoz külön jogosultsággal kell rendelkeznünk, amiket háromévente megújítunk, akárcsak az egészségügyi alkalmasságit.
Németh Lajos tehervonatokon kezdte a pályáját, de a személyszállítás sokkal közelebb áll a szívéhez.
– Úgy érzem, így segíthetek másoknak, hogy gyorsan és kényelmesen juthassanak el munkába vagy iskolába. Amikor pedig látom, hogy a gyerekek kijönnek a peronra csak azért, hogy vonatot lássanak, az külön öröm. Úgy érzem, a szakma megőrizte a rangját és a megbecsültségét.
A szépségek mellett azonban árnyoldalai is vannak a munkának. Az éjszakai műszak nehéz és hosszú, nem való mindenkinek. De a mozdonyvezetők legnagyobb félelme, hogy valaki kilép a sínekre. Németh Lajossal szerencsére ilyen sosem történt, veszélyes szituációkban azonban számtalanszor volt része.
– A vonatnak sok esetben több száz méter is kell, mire meg tud állni, így a mozdonyvezető nem sokat tehet, ha valaki kilép vagy ráhajt a sínekre. Sokszor már a vészfékezés sem segít. A cég ilyenkor igény szerint biztosít szabadnapot és szakembert is a történtek feldolgozásához, de ez nem egyszerű.
Németh Lajos azt is elárulta, hogy két kedvenc járműtípusa van: a Taurus mozdony, amit főleg az intercityvonatok előtt láthatunk, valamint a FLIRT3 motorvonatok, amelyek a régióban közlekedő, jellegzetes zöld-sárga szerelvények. Az útvonalak közül pedig a Sopron–Győr és a Sopron–Szentgotthárd szakasz áll legközelebb a szívéhez.
– Úgy érzem, jó helyen vagyok. Mindennap izgatottan kelek és szívesen jövök dolgozni. Nincs két egyforma munkanap, ráadásul mindig százszázalékosan kell koncentrálnom, hiszen a hibalehetőség nagy. A GYSEV odafigyel a munkatársakra és az utasokra, emellett folyamatosan fejlődik, nem vágyom máshova. Remélem, egyszer majd a fiaim is követnek a pályán. Nagy öröm lenne, hiszen ez azt jelentené számomra, hogy sikerült továbbadnom azt az életérzést, milyen jó mozdonyvezetőnek lenni.
