A Jóakarat hídja támogatásával - Úgy érzi, újra kinyílt előtte Farád

Peszlen József özvegyember, egyedül él Farádon. Nem túl jó körülmények között, öreg parasztház az otthona, amire ráférne a felújítás. Józsefnek azonban más, fontosabb kiadásokra sem nagyon telik. A sors nem adott neki nyugodt öregséget, betegségekkel küzd. Azt mondja, lenne csak egészséges, nem szorulna rá más segítségére. Így azonban nagyon jól jött neki az a támogatás, amit a Jóakarat hídján keresztül olvasóink küldtek a farádi Dobó István utcába. 

– Nem tudok mozogni, tönkrement a csípőm. Egy protézist már kaptam, novemberben készülök a következő műtétre. A térdeimet is műteni kell, de arra nem tudom, mikor kerül sor – vázolta helyzetét és gondjait a Kisalföldnek Peszlen József. – Mozogni alig tudok, több mint egy éve be vagyok zárva a lakásba. Tudtam, hogy a baj nem kicsi, de egyik nap még bicikliztem, aztán másnap kiestek alólam a lábaim. Azóta csak a járókerettel tudok lépegetni, leginkább csak itthon. Igen sokat szenvedtem, jóformán aludni sem tudtam a fájdalomtól. Tavaly októberben kerültem kórházba, ahol egy kicsit helyrehoztak. Az első műtétem májusban volt, az sikerült, de a másik oldalam nem hagy nyugodni. Várom, hogy azt is rendbe tegyék. Két fiam van, a nagyobbik segít, ha valamiben rászorulok. 

Józsefnek tehát nehezére esik a mozgás, alig-alig hagyja el a házát. Olvasóink azonban lehetővé tették neki, hogy kimozdulhasson otthonról: elektromos rokkantkocsi önrészét biztosítja ugyanis a támogatás jó része. A fennmaradó nagyobb hányadot a társadalombiztosító finanszírozta. A jármű megérkezett már Farádra, és Peszlen József örömmel vette birtokba. 

– Volt nekem motorom annak idején, de amikor lefizettük a házkölcsönt, el kellett adnom. A feleségem, három éve meghalt szegény, biztatott, hogy majd veszünk újat. Hát, most kaptam egyet. Igen nagy segítség ez, újra kinyílt előttem a falu. Azt mondják, új utcák épültek ki Farádon az elmúlt egy évben. Elmotorozok majd arrafelé, szeretném látni az új házakat. A fiamnál már jártam, a kis unokám, aki hatodik osztályos, tanítgat a motor kezelésére. Elmagyarázták ugyan, amikor megkaptam, de mégiscsak ki kell tapasztalnom. Ha belejövök, el tudok menni boltba, a barátokhoz. Talán még Csornára, a doktor úrhoz is ezzel megyek be. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki támogatta ennek a járműnek a megvásárlását – fogalmazta meg érzéseit Peszlen József. 

Az adományösszegből még maradt annyi pénze Józsefnek, hogy a helyi vendéglőben, ahonnan az ebédet kapja, két hónapra előre befizesse a menüje árát, így egy jó darabig az étkezését is megoldották a Kisalföld olvasói.