A hét embere

2022.06.26. 18:22

Tanító bácsi fakanállal - Szabó Krisztián a zöldségek és gyümölcsök hőse lett Győrben

Egy győri tanító, Szabó Krisztián lett 2022 zöldség-gyümölcs hőse a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázatán. A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola tanítóját azért választotta a verseny győztesének a zsűri, mert Krisztián, vagy ahogyan a közösségi médiában ismerik, „Tanító bácsi fakanállal” oktató-nevelő munkájába minden lehetséges módon beépíti az egészséges életmódra nevelést, különös figyelmet fordít a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára.

Barki Andrea

Szabó Krisztián - fotó: Csapó Balázs

  • A Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola tanítóját azért választotta a verseny győztesének a zsűri, mert Krisztián, vagy ahogyan a közösségi médiában ismerik, „Tanító bácsi fakanállal” oktató-nevelő munkájába minden lehetséges módon beépíti az egészséges életmódra nevelést, különös figyelmet fordít a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára.
  • Álomerdő-Álommenza elnevezésű projektjében az iskolakertet gondozza tanítványaival, ahol zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, ehető virágot termesztenek, majd fel is dolgozzák azokat.
  • Sütöttek már kenyeret, tettek el lekvárokat és szörpöt is.

Rendszeresen készítenek és kóstolnak egészséges finomságokat: salátatekercset, összerázós salátát, szendvics- krémeket, cukkinipizzát vagy épp zöldségchipset. Az ehető virágokat szintén feldolgozzák: így készült kandírozott ibolya és orgonaszörp is – áll az indok- lásban. 
A sikeres és elhivatott pedagógus nem csak kidolgozta az Álomerdő-Álommenza projektet, arról könyvet ír, közösségi oldalt szervez, hogy minél több kollégájával megossza tudását. Nincs megállás, folyamatosan képezi magát. Szabó Krisztiánt az általa megálmodott programról, munkájáról kérdeztük.

Motiváló tanárok

– Miért választotta a tanítói pályát?

– A győrsági általános iskolába jártam, a középiskolámat a győri Kovács Margit-iskolában végeztem. Ott is a művészeti nevelés és a néphagyományok terén kaptam jó iránymutatást. Már hetedik osztályos korom óta tudatosan készültem a tanítói pályára, elsősorban a jó tanári minták miatt. Azt gondolom, hogy a tanár személye a legfontosabb az oktató-nevelő munkában. Motiválóan hathat a diákokra, ha segítőkész, támogató, bátorító a személyisége. Nekem szerencsére olyan tanáraim voltak, akik egyengették az utamat. A családban én vagyok az első pedagógus, de otthon is támogatták a választásomat. Először még történelemtanár szerettem volna lenni, aztán megtetszett a tanítói pálya, ami azért jó, mert hatéves kortól tudunk foglalkozni a gyerekekkel. 2016-ban végeztem a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán és szeptemberben már a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában kezdtem dolgozni.

Harmóniában a természettel

– Honnan jött az Álomerdő projekt ötlete?

– A környezeti nevelés megtetszett az egyetemi évek alatt. A képzés során lehetőségünk volt erdei iskolai programon is részt venni. Azt gondoltam, én is szeretnék egy projektet kidolgozni, aminek központi eleme a természet szeretetére való nevelés. Fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy a természet részei vagyunk, azzal harmóniában kell élnünk, így talán nem pusztítjuk ennyire a bolygónkat. Mentorom, dr. Kövecsesné dr. Gősi Viktória tanárnő segítségével készítettem el a Tudományos Diákköri Konferenciára az Álomerdő projektet. A kidolgozott elméletet a győrsági iskolában a gyakorlatban ki is próbáltuk Pongráczné Gál Elvira tagintézmény-vezető támogatásával. Az elkészült dolgozatot országos 2. helyezéssel díjazták. Amikor elkezdtem dolgozni a jelenlegi iskolámban, szakköri keretben elindítottam a projektet, majd később beépítettük alsóban a rajz-, a technika-, illetve a környezetismeret-, felsőben pedig a technika-természettudomány órákba. Néhány intézmény azóta át is vette a projektet.

– Mi is az az Álomerdő?

– Az Álomerdő projektet főként alsós gyerekeknek dolgoztam ki, de azt gondolom, hogy már sokkal korábban meg kell szólítani a gyerekeket, ezért az óvodától kezdve a felső tagozatig kidolgoztam a programot. Az alsósok számára először egy szakkörben gondolkoztam, ahol minden hónapban egy központi témával foglalkozhatnak a gyerekek, négy témakör köré csoportosítva: természetismeret, néprajz, művészetek és gasztronómia, jelenleg pedig projektnapok vannak. Minden foglalkozást e négy terület köré építünk fel, mert így érzelmi oldalról is megközelítjük a témát, valamint tapasztalati úton is. A gyerekek érzékszerveit is bevonjuk a tanulásba, tehát megszagolhatják, megtapinthatják, megízlelhetik a tananyagot.

Az étkezésünkkel is tudjuk rombolni a környezetünket. A nagyüzemi növénytermesztés, állattartás nagyon megterheli az ökológiai lábnyomunkat, ezért ezt a területet is belevontam a munkába. Megismertetjük a gyerekeket az ehető virágokkal, vadnövényekkel, valamint feldolgozásukkal is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy közösségben, együtt végezzük ezeket a feladatokat. Jobban elfogadják az élelmiszereket a gyerekek, ha látják, a társuknak is ízlik. Sokan a szakkörön találkoztak új ízekkel és kérték otthon anyukájukat, hogy készítse el. Hiszek abban, hogy a gyerekeken keresztül a felnőttek szemléletét is tudjuk még egy picit formálni.

A projektben lehetőség nyílik különleges alapanyagokkal, eszközökkel festeni, mint például mosogatószivaccsal, gyűrt papírral, villával, borotvahabbal. A fecskevédelem, a rovarvédelem elemei, a kis helyen történő növénytermesztés is helyet kapott benne. A régi kalákamunkákat is felelevenítjük a projektben, például a szüretet, morzsolást, dióverést.

Szabó Krisztián Álomerdő projektjét már néhány intézmény is átvette. Fotó: Csapó Balázs

Útmutatás a kollégáknak

– Mit szeretne elérni ezzel a projekttel?

– Az a célom, hogy minél több iskolába eljusson. Ebben az évben megjelent a Neteducacio Kft. kiadásában a projekt első változata könyv formájában is, amivel az érdeklődő kollégák el tudják kezdeni a projektet saját osztályukkal. Létrehoztam egy zárt Facebook-csoportot is, ahova a pedagógusokat várom, ahol majd megkapják a végleges tanmeneteket. Eddig közel háromszázan jelentkeztek a csoportba. Szép lenne, ha más iskolában is a hat év alatt oda jutnának el a gyerekek, hogy a saját munkájuk összegzéseként egy receptkönyvet tudnának elkészíteni, mint ahogy mi is tettük az iskolánkban.

Mivel a programba a helytörténetet is belevontuk, arra is lenne lehetőség a nagyoknál a program végén, hogy egy helytörténeti kiállítást készítsenek. Győrságon például ezt valósítottuk meg. Elmentek a gyerekek a faluban az idős emberekhez, kikérdezték őket, interjút készítettek velük. Bemutattuk a helyi nevezetességeket is, mert a mai gyerekek a faluban sem nagyon mozdulnak ki. A gyerekek véleményét, munkáját figyelembe vették a falu fejlesztése során. Ez a demokráciára való nevelés jó példája volt. Erre is fel lehet fűzni a projektet.

– A komplex gondolkodás jelenik meg a projektben. A program bármely iskolában alkalmazható?

– A könyv megjelenése után jöttek már visszajelzések. A programot eredetileg úgy kell felépíteni, hogy a négy terület egyenlő arányban legyen benne, de vannak iskolák, ahol például nincs tankonyha. Ezért még át fogom dolgozni a tematikát, hogy úgy is meg lehessen valósítani, hogy akihez a művészeti nevelés áll közelebb, az arra fűzze fel a tevékenységeket. Tudomásul kell venni, hogy minden intézmény adottsága, felszerelése más és más, éppúgy, mint ahogy minden pedagógus másban tehetségesebb. Erre fogok még példákat kidolgozni, így mindenki saját magára és az iskola profiljára tudja szabni a programot. Ez a projekt alkalmas arra, hogy megvalósításával az Ökoiskola vagy Madárbarát Iskola címet elnyerje az intézmény. A többszörös intelligencia elmélet révén tehetségfejlesztésre is alkalmas a projekt.

A tanítás az élete

– Mondhatjuk, hogy önnek ez a program és a tanítás az élete?

– Igen! Terveim között szerepel további kiadványok készítése, amikkel a pedagógusok munkáját segítem. A gyerekeknek is jó lenne egy kiadvány, amivel otthon is tudják szülői segítséggel folytatni a munkát. Ehhez további termékeket, kiadványokat tervezek. Nekem szívügyem a gasztronómia ebben a projektben. Márkává szeretném fejleszteni a „Tanító bácsi fakanállal” programot. Önálló arculattal honlapot szeretnék létrehozni, hogy ezeket az információkat ott is el lehessen elérni.

– Mivel sikerült megnyerni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pályázatát?

– A projektben rengeteg ötlet van, ezért minden évben kiválasztok egy elemet. Most az egészséges harapnivaló volt a témánk. Ebben a tanévben osztályfőnök lettem, elsősökkel kezdtem el dolgozni. Újból elölről tudom kipróbálni ezt a projektet. A gyerekek nagyon szeretnek rágcsálni. Azt gondolom, egészséges alternatívákat kell mutatnunk nekik. Az idén a snackek, ropogtatnivalók szokatlan világába vezettem be a gyerekeket. Készítettünk cukkinialapú pizzát, csicseriborsóból humuszt, zöldségalapú szendvicskrémeket. Minden hónapban egészséges rágcsálnivalókat mutattam a gyerekeknek, amiknek elkészítéséhez az iskolakertben megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket is felhasználtuk. Ez a pályázat is a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztásra hívta fel a figyelmet, ezért lehettem sikeres. Az új dolgok kipróbálásához nyitottság kell. Ha már korán látják a sokszínűséget a gyerekek, akkor a későbbiekben könnyebben fogyasztják majd el a különböző finomságokat.

Indíttatás otthonról és a faluból

– Honnan van speciális tudása, érdeklődése a gasztronómia területén?

– A családban mindig fontos volt a főzés. Anyukámtól nagyon sok sütemény készítését tanultam, édesapámtól a húsok sütését, de van otthon kemencénk is. Azt gondolom, hogy a hagyományos ízeket meg kell tartani, de egy picit tovább kell gondolni őket. Folyamatosan főzőműsorokat nézek, szakfolyóiratokat olvasok a témában. Szülőfalumban gyűjtöttem régi recepteket, amit már ki is adtunk a Győrság ízei kiadványban.

– Mivel kapcsolódik ki?

– Szeretek fotózni, sétálni, zenét hallgatni, kirándulni, de a főzés teljesen kikapcsol. Szeretném bővíteni a győrsági gyűjteményt, amibe régi képeket, történeteket is beletennénk, nagyon régi recepteket is találtam. Helytörténeti kiadvány lenne, de a gasztronómia lenne a középpontja. Helyi süteményt is szeretnénk létrehozni egy régi recept alapján, helyi alapanyagokból.

Névjegy

Szabó Krisztián 1993-ban született Győrben. Tanító, vizuális nevelés, természetismeret szakon szerzett diplomát a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán.

Munkahelye a Győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola. 2014 óta helyi önkormányzati képviselő Győrságon. 2018-ban „Kedvenc tanár” jelölést kapott. A 2019-es III. Gránit Oroszlán Példakép Díj férfi pedagógus példakép kategóriájának díjazottja. 2022-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és edukációs programja, az Európai Friss Csapat pályázatán Magyarország Zöldség-Gyümölcs Hősének választották meg. 2021-ben jelent meg a Neteducatio Kft. gondozásában a projektjét bemutató könyve, az Álomerdő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában